Amikor a fagyievés öröm, de utána órákig kínlódik a gyerek

A rosszullét oka lehet laktózérzékenység is, ami a táplálkozástól és attól is függhet, hogy földrajzilag hol élünk. Szerencsére ma már modern orvosi készülékekkel gyorsan és fájdalommentesen kideríthetjük, valóban erről van-e szó – ilyen például az a hidrogénmonitor, amelyet egy hazai bankhálózat által finanszírozott pályázat keretében kapott az egyik kelet-magyarországi kórház gyermekosztálya. 

Világszinten egyre több embernél diagnosztizálnak tejcukor-érzékenységet, vagyis amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet a laktóz (tejcukor) lebontásához. Hazánkban ez általában harminc százalék körüli esetben fordul elő. 

Csecsemőkorunkban még képesek vagyunk a laktóz lebontására, hiszen erre szükségünk van az anyatejes táplálásnál. Ezután azonban egyre kevesebb laktázt termelünk, így ötéves kor után már megfájdulhat a gyermek hasa a tejes ételek fogyasztása után. Egészen ritka esetben előfordulhat az is, hogy a babának már születésekor sincs laktáz enzime. Emellett pedig életünk során több betegség – gyulladásos bélbetegségek, bélfertőzés, csecsemőknél akár rotavírus – miatt is károsodhat az enzim termelése. 

A laktózintolerancia különböző súlyosságú lehet, tehát előfordulhat, hogy csak nagy mennyiségű tejcukortól kezd puffadni a hasunk. A magas laktóztartalmú tejtől, tejföltől, vajtól rosszul lehetünk, míg a kevés tejcukrot tartalmazó kemény sajtokat, joghurtot, kefirt bátrabban fogyaszthatjuk.