Hullámzó szezon

Ismerősöm egy napot töltött családjával az egyik vármegyei fürdőben. Rendben, voltak vagy öten, de azért rutintalanságomban így is meglepett az, hogy ötvenezer forintjukba került a túra. Igaz, ebbe már a belépőjegy mellé az étkezés költsége is beletartozott. És mit kaptak ezért, folytatta: sorban állást a csúszdákért, tíz-húsz-harminc percekig, a válluknak támaszkodó szlovákokat, tömeget. Mai számunkban azt vettük sorra, milyen idényt zártak fürdőink, strandjaink. Hetekig, hónapokig volt harminc fok, az ember a hűsölésre nem talált más lehetőséget, ha a lakás árnyékát már megunta, mint a vízbe menekülést. Az egyik Győr környéki strandon is úgy volt, hogy akárcsak fennállása során mindig, most is bezár augusztus 20. után, a rossz idő érkeztével, idén először viszont szeptember első hetében is fogadták itt a vendégeket. Rövid a szezon, a legtöbb fürdő szabadtéri része június közepén-végén nyitott, a vakáció kihirdetésével, és szeptember első napjaival már zárt is, az iskolakezdéssel, hiába volt 33 fok, verőfény még egy hétig. Nem vagyok szakember, nem tudom, hogyan lehet kitermelni két és fél hónap alatt a befektetett pénzt, bízzunk benne, jó évük volt. A nekünk nyilatkozó vezetők véleménye alapján vegyes a kép. Van, ahol 20 százalékkal többen voltak, mint egy éve, máshol ugyanennyivel kevesebben – ott azt mondták, azért, mert drágább lett az élet. Felmentek az árak, de az is igaz: a pénzünkért többet kapunk. Legényként nem egy délelőttömet a pesterzsébeti fürdőben töltöttem. Akkor még nem ennyi volt egy belépő, mint ma, igaz, az egyetlen élményelem a félóránkénti hullám volt. Még jó, hogy a szlovákok szívesen járnak hozzánk, a fürdőinkbe (szlovákul termálne kúpalisko) vagy a strandjainkra. Rájuk mindig lehet számítani a bevétel kalkulálásánál.