Lehúzzák a rolót – Győri kollégánk véleménye a lázi posta bezárásáról

Egy éve felröppent a hír, hogy bezárják a lázi postát, aztán ebből nem lett akkor semmi, de tapasztalatom szerint a szóbeszédnek gyakran van alapja, szóval várható volt, hogy előbb-utóbb mégiscsak megszűnik az állomás. Ötszáz fős településről beszélünk, bizonyára nem volt hatalmas forgalma, de azért mégiscsak más, ha az ember maga oszthatja be az idejét, eldönti, hogy mikor adja fel a levelet, mikor fizeti a csekket, és nem kell alkalmazkodnia ahhoz, hogy van húsz perce, amíg a busz ott parkol a központban. Szerdát követően pedig jó, ha siet mindenki, mert a küldeményeket éppenséggel csak tíz percig lehet átvenni. Jelképes lesz, amikor a Kossuth utca 13. számnál, a bezárt és üresen álló posta épülete előtt néhány nap múlva, csütörtökön megáll majd a Magyar Posta Zrt. kisbusza, hogy 20 percig várja a csekket befizetni, küldeményt, csomagot feladni, sorsjegyet vásárolni akarókat. Tudom, hogy modern kor, mindent intézzünk neten, a csomagot küldjük futárral, vásároljunk Kínából, felejtsük el a sárga csekket, sőt, a legjobb, ha okosórával fizetjük a számláinkat, legyünk bárhol, strandon, a tévé előtt, legyünk akár 20, akár 80 évesek, de engem ez a jelenet a bezárt épülettel mégis szomorúsággal tölt el. Az újdonság ellen sokszor ágál az ember, aztán kiderül, hogy van tovább, használható lesz a mobil posta is. Csak ugye sok a változás, eméssze meg az, akinek van rá ideje, és megint egy helyzet, amikor a szolgáltatóhoz kell alkalmazkodnia a szolgáltatást igénybe vevőnek. Régen ugye a postás nagy úr volt, főleg falun, a település elitjéhez tartozott.