Fitnesztől a szent térig - A Pannonhalmi Főapátság lelkigyakorlatairól beszélgetünk Dejcsics Konráddal

Minőségi idő Istennel, emberrel

– Hogy kire bízom a kiszakított, végtelenül értékes időmet, az a kérdés döntő. – mondja Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója. – Ebben az évben tizenkét lelkigyakorlatot kínálunk fel, a saját szerzeteseink jól átgondolt témáival. Mi nem csak helyet adunk coachoknak, lelkészeknek, akik a maguk témáját hirdetik meg az érdeklődőiknek, mint egy lelkigyakorlatos hely, hanem saját tartalmainkat és tapasztalatainkat visszük bele az alkalmakba. Nagyon pannonhalmi, nagyon szerzetesi, ettől pedig hiteles és izgalmas a sok téma, amit felkínálunk.

Hallgassa meg!

Ferenc pápa magyarországi látogatásakor első beszédében azt mondta: "most gondolatban Pannonhalmi Főapátságban vagyok, amely az imádság helye és a testvériség hídja". Erre a két szempontra építenek az apátsági lelkigyakorlatok. A szerzetesközösség napi imádsága adja a napok vázát az apátságban, amiben ők nem csak az imádságukat, de az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat is megosztják a hozzájuk érkezőkkel.

Őszintére izzadja magát az ember

De hogyan jön a képbe, a súlyzó és a tornaterem? – Edző barátaimmal azt szoktuk mondani, ha az ember hosszú távot fut és még beszélget is, akkor tíz kilométer után őszintére futja magát. Akkor az ember már nem játszik szerepeket. Ha még van kedve beszélgetni, akkor őszintén beszél. Ez a tapasztalatunk áll a fitnesz lelkigyakorlat mögött is. Délelőtt 2-3 órás edzést tartunk, délután ugyanezt csináljuk csak lelki téren.

Az edzéseket fitnesz instruktorok vezetik, akik irányítása alatt mindenki a maga szintjének megfelelő kihívásokat tud kitűzni. Amikor látjuk a másik embert küzdeni a maga testével, az komoly közösséget jelent. Erre a közösségre alapozva tudjuk megosztani délután a lelkünk mélységeit. Itt is ugyanaz történik: ki-ki addig merészkedik el, ameddig szeretne, de ez is kihívást intéz az emberhez.

Testi-lelki fejlődés

A szellemtörténet – a kereszténység sem kivétel – elidegenítette a testet, sokáig gyanúval tekintettek rá, mint a lélek börtöne, és a bűnös vágyak forrása, pedig ez a Biblia emberképének mércéjén nem helyes. – A hitünk legmélyebb titka, hogy Isten ember lesz, Isten igéje idegrendszert választ, kultúrát, testet, annak korlátaival, el egészen a halálig. Ebben a testben vállal velünk sorsközösséget. Nem látszat testet és látszat szenvedést, hanem a testen keresztül akarja megtudni milyen embernek lenni.