Orbán Balázs: a recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor, a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek.

Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben figyelmeztetés a jövő generációk számára is: a szabadság soha nem jön el magától, minden pillanatban meg kell küzdeni érte – mondta Orbán Balázs.

A kommunizmus egy jobb világról mesélt, de mikor hazugságai lelepleződtek, erőszakhoz folyamodott.

A szabadságot ma is érik ugyanolyan kihívások, mint a 20. században. Most is vannak országok, amelyek nem szabadok, és olyanok is, ahol az eltérő véleményeket támadják. De Magyarország a szabadság talaján áll – hangsúlyozta az államtitkár.

Orbán Balázs, aki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett tervpályázat bírálóbizottságának elnöke volt, elmondta: 10 tervező iroda pályázott, s a zsűri egyhangú döntése alapján a nyertes az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma. A rendezvényen Fajcsák Dénes, a bírálóbizottság társelnöke, Heves megyei állami főépítész azt hangsúlyozta: az emlékezés nagyon fontos a jövő generáció számára, ezért hiánypótló a beruházás.

Kis Miklós, a Recski Szövetség elnöke a Rákosi-korszakra utalva leszögezte:

ennyi disznóság nem múlhat el nyomtalanul.

– Örülünk, hogy jó úton halad az emlékhely ügye – tette hozzá.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elmondta: a levéltár őrzi az államvédelem, s így a recski tábor illetve a foglyok iratait.

– Itt nekünk dolgunk van – fűzte hozzá a főigazgató.

Az emlékhely a nemzeti örökség méltó része lesz.

A BFK tájékoztatása szerint a megújult emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára.

Korábban a kormány határozatban döntött arról, hogy épüljön meg a Recski Nemzeti Emlékpark, látogatóközpont és interaktív, modern technológiát felhasználó kiállítás a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése céljából.

Borítókép: Orbán Balázs, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke a pályázat eredményhirdetésén a Hungexpón