Az atombunker és tanösvény rátette a világtérképre Tényőt

Aztán lassan-lassan fény derült arra, mi is az a titokzatos létesítmény, amit fegyveresek őriztek éjjel-nappal. A hatvanas években készült egy tanulmány, ami azt vizsgálta, mi történne, ha Magyarországot atomtámadás érné. Egyrészt kiszámították, hogy egy atomtámadás esetén mennyi lenne az áldozatok száma, másrészt rávilágítottak arra, hogy minden vezető szerv a nagyvárosokban van, s nagy valószínűséggel ezek lennének egy atomtámadás célpontjai, megsemmisülésükkel gyakorlatilag azonnal megbénulna az ország. Ezért döntött úgy az ország akkori vezetése, minden megyében kiépítenek egy atombiztos bunkert, ahova a megye vezetését ki lehet menekíteni. A vezetésipont-hálózatot, aminek a tagja a tényői is, a ’60-as évek közepétől a ’70-es évek közepéig építették ki. A Győr-Moson-Sopron megyeit a Sokorói-dombvidék takarásába, Tényőre helyezték. 

Önálló ellátórendszert építettek ki az atombunkerben

A 35 helyiségből álló bázisnak, melyet 1972−74 között építettek és a kor színvonalának megfelelően szereltek fel, önálló fűtőrendszere volt, az áramot saját rendszer biztosította, a vizet a 161 méter mély kútból nyerték. 

A külső szennyezett levegőt szűrőrendszerrel tisztították. Sűrített oxigénnel teli palackokat is elraktároztak, ha a kinti levegőt nem tudták tovább szűrni, a bunkert hermetikusan lezárták, és a belső levegőt keringtették, illetve dúsították fel a palackos oxigénnel. 

Önálló telefonközpontja volt, minden irodát telefonnal szereltek fel és az erdőben is négy helyen lehetett hívást indítani.

A létesítményt éles helyzetben soha nem használták, 1992-ben pedig csendben végleg bezárták. Az eredeti berendezés szerencsére épségben maradt, ám az idő vasfoga mindent megrágott. A bázis üzemeltetője szervezésében néha a tűzoltók végeztek ott gyakorlatot. A helyiek elgondolkodtak azon, hogy ezt az óvóhelyet, atombunkert vagy objektumot − ki, minek hívja − hogyan lehetne hasznosítani. Hosszas egyeztetéseket követően a hasznosításra együttműködést kötött a katasztrófavédelmi igazgatósággal a Tényő Világa Egyesület. 

Az egyesületben gondos gazdára talált a tényői atombunker

– A 2021-ben aláírt együttműködési megállapodásnak köszönhetően 2021 nyarán a önkénteseinkkel kitakarítottuk az elvadult környezetet, a közel másfél hektáros területen egy 500 méteres tanösvényt alakítottunk ki, ami egyrészt az erdővel foglalkozik, másrészt pedig a tűzvédelemmel. Az együttműködési megállapodás nemcsak egy papír, hanem ténylegesen segítjük egymást. Rengeteg szakmai tanácsot, fizikai segítséget kapunk a katasztrófavédelemtől. Ennek köszönhetően ki tudtuk nyitni a bunker kapuit. Természetesen folyamatosan egyeztetünk arról, mit és hogyan újítsunk fel – idézte fel az évekkel ezelőtti történéseket Mecséri Szabolcs, a 10 éves Tényő Világa Egyesület elnöke, a bunker mindentudó házigazdája.

Az egyesület sokrétű tevékenységet végez a faluban. Felújították a játszóteret, új játékokat vásároltak, renoválták az I. világháborús emlékművet. Az Országfásítási Programban egy parkot alakítottak át, tehetséggondozással is foglalkoznak és szakköröket is szerveznek. Ismertté azonban a bunkerprogram tette őket, messze földről, még tengerentúlról is érkeznek a bunkerlátogatásra.

– Van egy olyan réteg, aki erre szakosodott, bunkerturista. Rengetegen jönnek Németországból, de jönnek Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Olaszországból, Romániából, de voltak már Amerikából és most legutóbb Ausztráliából is. Nagyon büszke vagyok arra és a túravezetéskor el is szoktam mondani, hogy egyes szinten üzemel a létesítmény, ami azt jelenti, hogy hasznosítva van. Egyrészt szervezünk bunkert bemutató túrákat, rendezvényeket, másrészt elvégezzük a takarítási, karbantartási és javítási munkálatokat. 

Sok helyen visszaállítottuk a világítást, ahol már nem volt, elindítottuk a szellőzőrendszert. Terveink vannak még: visszaállítjuk a 24 voltos rendszert, lefestjük a folyosót, de ügyelünk arra, hogy az eredeti jellege megmaradjon. Nem szeretnénk, hogy elveszítse a muzeális jellegét – szögezte le Szabolcs, aki arról is beszélt, hogy 2021 őszén tartották az első nyílt napot, majd folyamatosan jelentkeztek túrákra a csoportok. 

Múzeumok éjszakája az atombunkerben

Az elmúlt évben csatlakoztak a Múzeumok Éjszakája programhoz. Ez olyan jól sikerült, hogy azonnal pótnapot is kellett tartaniuk. Az idén immár másodszor csatlakoztak a programsorozathoz. 

– Már az első regisztrációs napon betelt az összes hely, háromszoros túljelentkezés volt a programra. Az idén nem készültünk pótnappal, mert július 20-án tartjuk a harmadik nyílt napunkat. Újdonság lesz, hogy el lehet túrázni a bunkertől 2 kilométerre lévő nyúli turistaút melletti adóházhoz, ami ehhez a létesítményhez tartozik. Ott áll egy adótorony, egy adóház és egy kis óvóhely. Kiszélesítettük az együttműködési megállapodásunkat arra is, így rendbe tettük, és a nyílt napon meg is lehet látogatni. Aki nem tud elgyalogolni oda, azt egy meglepetéssel várjuk: egy korhű megoldással el tud jutni oda – osztotta meg a következő esemény titkait velünk Szabolcs, aki már évek óta szívvel-lélekkel szépíti, fejleszti az objektumot, s nem is hiába, hiszen már világszerte ismerik és keresik a különleges építményt, amit sikerült megőrizni a jövő számára.

Vajon hogy került Szabolcs a bunker közelébe?

– Középiskolás korom óta nagyon érdekelt a történelem. Na nem az, amit tanítottak, hanem mindig az, ami mögötte volt, amiről nem beszéltek. Rengeteget olvastam, és a történelem II. világháborútól napjainkig tartó időszaka érdekelt. Gyerekkoromban a faluban a bunkert nagy titokzatosság vette körül, megközelíteni sem lehetett. Fegyveres őrök 0–24 órában őrizték, senkinek sem jutott eszébe, hogy megkockáztassa még csak a megközelítését is. Azért a fantáziámat mindig foglalkoztatta, és amikor először meg lehetett nézni, attól kezdve azon voltam, hogy mindent, amit csak lehet, meg kell mutatni. Elkezdtem összeszedni hozzá a sztorikat. Gyűjtöm a korabeli videókat, szakkönyveket. Az is jó, hogy még találkozhatok emberekkel, akik el tudják mondani, hogyan építették, hogyan őrizték. A bunkertúrák gyakran interaktívak, mert elmondom a történetet, a látogatók pedig hozzáteszik a maguk történetét, ami valamilyen módon kapcsolódik ehhez a korszakhoz, az objektumhoz. Egyre színesebb a történet, ahogy hozzákapcsolják a sztorikat – árulta el Szabolcs. 

– Az is nagyon szerencsés, hogy a látogatók és érdeklődők mellett kezd összeállni egy olyan közösség, aki segíteni akar. Van egy nemrég a PÁGISZ-ban végzett villanyszerelő-csapat, akik kihívást látnak az objektum felújításában, hozzák a régi lámpákat, fénycsöveket. Ennek köszönhetően már ég a villany ott is, ahol eddig nem. A kiállítást látva sokan ajánlanak fel berendezéseket. Érkezett komplett orvosi rendelő, újraélesztő táska 1979-ből, EKG. Korhű porral oltó készülékeink vannak a veszprémvarsányi önkéntes tűzoltó-egyesület jóvoltából, de szén-dioxiddal oltó készüléket is kaptunk már ajándékba. Folyamatosan bővül a sztori és a kiállítás is – válaszolta a bunker gazdája, aki fiával, a 17 éves Somával dolgozik ott, akit ugyancsak érdekel édesapja hobbija. 

Látogatásunkkor a tényői iskola felső tagozatos tanulóit kalauzolták a föld alatti, még mindig titokzatos, sokféle, mára feledésbe merült műszaki eszközzel felszerelt bunkerben. Nem véletlenül olyan rendezett minden a területen. Mindketten centiről centire ismerik a fenti szint mind a 15 ezer négyzetméterét és a mélylétesítmény 240 négyzetméterét. Folyamatosan bejárják, ellenőrzik az állapotát, tudják, mivel szeretnék fejleszteni. Mint mondják, még vannak további tervek, korlátlanok a lehetőségek. 

Az elmúlt évben a tényői atombunker bekerült a Megyerikunok sorába.

A tényői atombunker közösségi oldalán folyamatosan lehet olvasni a programokról.