Erről írtunk 10 éve - Saját otthonában lopták meg az idős hölgyet Sopronban

50 éve - Ágfalvi törekvés

Az ágfalvi művelődési ház a múlt század végén, 1897- ben épült. A ház igazgatói tisztét Kangi Mátyás a múlt év novembere óta tölti be. Szeretne a község életében kulturális pezsdülést teremteni. Nemrég, ifjúsági klubot szervezett. A 25 tag hetente egy alkalommal találkozik; időszerű politikai kérdésekről, a KISZ-életről és -feladatokról beszélgetnek, zenét hallgatnak. A művelődési ház két tánccsoportja (az általános iskolásoké és a felnőtteké) már eddig is szép eredményeket ért el. Az iskolások például a múlt évben megyei bemutatón is szerepeltek. A felnőtt csoport jelenleg német népi táncokat tanul, munkájukat a soproni Testvériség tánccsoport művészeti tanácsokkal segíti. Amikor a tervekről kérdezem Lángi Mátyást, kissé megkeseredve mondja, hogy tervek bizony lennének bőven, de a megvalósításukhoz anyagi segítség, társadalmi összefogás kellene! — Szeretnénk a közművelődés tartalmas formáit megteremteni, egyebek között báb-, fotó- és irodalmi kört kívánunk szervezni. Az a célunk, hogy a művelődési és a kulturálódási lehetőségeket a fiatalok itt a községben találják meg. Ehhez mindenekelőtt a régi,korszerűtlenné vált kultúrház felújítására lenne szükség. Nagyon bízunk abban, hogy előbb utóbb erre is sor kerül. 

30 éve - (Alkotó)társ a látogató is Sopronban

A Soproni Fotóklub idei - a Liszt Ferenc Művelődési Ház első emeletén július végéig látható - kiállításán ámulattal vehettük észre, ami már lehetetlen a fotómasina számára, még az is megteremtődik a képeken a fotóklubos képalkotó tudásától. Elsősorban ragyogó ötletekkel, olykor pazar elgondolásokkal, és persze nem utolsósorban, kiváló technikai felkészültséggel találkozhatunk a paravánok között. Aki már egyszer is lenyomta a fotóapparát exponálógombját, tisztában lehet a csodával: abban a szempillantásban valami rögzül az örökkévalóság számára. Valami, ami tartozéka az anyagi világnak, része a teljes embernek, s része a szellemnek is. Mit kapunk tehát ebből e fotótárlaton? Átfogó „képet” magunkról, szűkebb, tágabb környezetünkről, a mindenkiben meglévő, csak kifejeznünk nehéz igazságról, és akaratlanul is találkozhatunk a könnyed sejtelmességgel átitatott pillanatok szépségével is. Fodor Ferenc fotói többnyire igazi „poétaképek”, elégikus hangulatúak. Emellett nem idegen tőle a frappáns, sziporkázó kifejezésmód sem. (Felvételünkön „Kíváncsiskodó” című alkotása.) Fodor képei láttán az ember emelkedettséget érez: fölötte állást minden örvénylő időnek. Horváth Endre a fényképezés művészetét - például torzóival - festői magaslatokra emeli. A tájban maradéktalan feloldódást kereső ember víziószerű megfogalmazásával a fényképész tökéletes technikai tudásról tesz tanúbizonyságot. Prunner László fotóin a természet és az ember egyszerű, de sokat mondó harmóniája fedezhető fel, a fekete-fehér más-más árnyalatainak a segítségével. Egy-egy arc, vagy egy tipikus pillanat jó ütemben való megragadása pedig a mélység iránti fogékonyságáról árulkodik. G. Nagy László képes akár egy lépcsőház, vagy egy szoba lelkét is úgy felmutatni, hogy beleborzong a lelkünk. Újvári Gábor a pusztulás és az enyészet fotográfusa, s igaza van: lehet-e izgalmasabb dolog az elmúlás utáni létnél? Aszódi Andrása kolor mestere, és a szellem embere. Takács Gábor,,Zsinagóga” című sorozata a múltról beszél, szinte akaratlanul is jelezve a sorstragédia árnyékokkal teli felvonásait. Németh Péter intellektuális alkotó úgy fogalmazza meg képeit, hogy azok mindig többet sejtessenek, mint amit mutatnak. Az alkotók bíznak a közönségben: (alkotó) társként tisztelik a tárlatlátogatót, aki aztán - nem csak eme gesztus miatt - jó barátként búcsúzik a Soproni Fotóklub egész társulatától, várva várva a kiállítás folytatását.

10 éve - Saját otthonában lopták meg az idős hölgyet Sopronban

Trükkös tolvajok kifosztották a neves bokszoló és edző, Gyevát Gyula özvegyét az Ibolya úton. Az idegenek ismerősnek adták ki magukat, így kerültek be a lakásba. A rendőrség felhívja a figyelmet, ilyen esetben mindig legyenek elővigyázatosak. Ismét bűncselekményt követtek el az úgynevezett trükkös tolvajok, akik főként az egyedülálló, idős emberek megkárosítására szakosodtak. Az Ibolya út egyik társasházában lakik a 82 éves Gyevát Gyuláné, akihez ketten csöngettek be a napokban. Az asszony 2001-ben elhunyt férje híres bokszoló és edző volt, Sopronban ökölvívó-iskola viseli nevét. A hívatlan látogatók behízelgő stílusban rá hivatkoztak, mondván, ismerték Gyula bácsit, s most az özvegyét szeretnék meglátogatni. Azt is mondták, hogy korábban a közelben laktak. „Nem tetszik megismerni? Nem tetszik megismerni?” - hajtogatták. Annus néni még puszit is kapott az erős testalkatú, tetovált, 20-25 éves férfitől és a negyven év körüli nőtől. Miután beljebb kerültek, a vendégek csukták be a bejárati ajtót, de azt - mint kiderült - nem zárták kulcsra. Mert amíg ők az étkezőben csukott ajtó mögött beszélgettek a bokszedző özvegyével, besurranhatott harmadik társuk, aki értékek után kutathatott a lakásban. Arany ékszerek és készpénz lett a tetemes zsákmány. Az idős asszonynak akkor lett gyanús a díszes társaság, amikor az egyik szobában csörögni kezdett a telefonja, ám az idegenek eléje álltak, nehogy ki tudjon menni az étkezőből. Akkor erélyesen kitessékelte őket, addigra viszont értékei már másnál lapultak. Erre csak délután derült fény, amikor unokájának pénzt szeretett volna ajándékozni születésnapjára. Azonnal hívta a rendőrséget, s megkezdődött a nyomozás. 

Mindig legyünk óvatosak az idegenekkel 

Szabó Jenő alezredes, soproni rendőrkapitány az eset kapcsán elmondta: nagy gondot fordítanak az idős, egyedülálló emberek bűnmegelőzési célú tájékoztatására. Orvosi rendelőkben, plébániákon és falvakban helyeztek ki felhívásokat. Fontos, hogy legyenek mindig óvatosak azokkal az idegenekkel, akik ilyen vagy olyan indokkal bekéredzkednének a lakásba. A nyugdíjakat vivő postásokkal is ilyen tartalmú szórólapokat juttatnak el az idős emberekhez.