A vízügy elmondta mi lenne, ha ma jönne a történelmi ár amely 70 éve tombolt a Szigetközben

1954-ben az árvíz előzményeként június végétől tartósan csapadékos időszak okozott magas vízállást a folyón, majd július 7-12. között nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső szakaszánál - elsősorban az Inn és a kisebb dél-bajorországi mellékfolyók vízgyűjtőin. Az áradás is ezeken a mellékfolyókon volt a legjelentősebb, majd a Duna főmedrében Passau térségében és alatta az árhullámok egy része utolérte egymást. 

Az ÉDUVIZIG területén bekövetkezett tetőző vízállások 1954-ben a korábbi legnagyobb értékeket meghaladóak voltak, azóta viszont többször is vonult le a Dunán hasonló, vagy még magasabb szinten tetőző árvíz. 2013-ban például, a valaha mért legmagasabb szinten tetőző árhullám Komáromnál és Esztergomnál mintegy 70-100 cm-rel nagyobb volt az 1954-es tetőzésnél. 

Az árvízkatasztrófát alapvetően az okozta, hogy 70 évvel ezelőtt a védművek kiépítettsége, szerkezete, így védképessége messze elmaradt a mai védelmi rendszerétől. 1954 után komoly árvízvédelmi fejlesztések történtek a Duna és a mellékfolyói mentén, melyek eredményeként a gátak magassága, anyaga, szerkezete, a töltésekben lévő zsilipek, műtárgyak kialakítása jelentősen javította a térség árvízi biztonságát. A vízügyi ágazat törekvése, hogy folyamatosan csökkentse az árvízi kockázatokat és megállítsa illetve visszafordítsa a kedvezőtlen tendenciákat. Ennek érdekében még az elmúlt évtizedben is jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg: kiépültek a Mosoni-Duna védvonalai Mecsér és Dunaszentpál térségében, javítottuk a Rába Sárvár alatti szakaszának árvízbiztonságát, új védművek épültek, illetve megerősítettük a meglévő gátakat a Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán, valamint jelentős előrelépéseket tettünk a Rába árvízlevezető képességének javítása terén is