2024.06.27. 07:20
Kmety György levele - Elesett bajtársa haláláról számolt be a csornai győztes
Kmety György kézzel írt levelét őrzi még néhány napig a Csornai Múzeum. A csornai csata győztes vezetője, Kmety, egy szeretett bajtársa haláláról számol be. Téten fogalmazta meg az írást az elhunyt katona nagybátyjának.
Az 1849. június 13-i csornai ütközetben vesztette életét a lengyel Dzwonkowski Wladislaw (László) huszárkapitány, a 10. (Vilmos) huszárezred századosa. Holttestét a győzelem után visszavonuló magyar sereg másnap Téten helyezte örök nyugalomra. Halálának és temetésének körülményeiről Kmety György június 24-én Tétről írt levelében számolt be a hősi halott nagybátyjának, a szintén a magyar győzelemért küzdő, Dzwonkowski Józefnek.
Lengyel tiszt Kmety seregében
A lengyel Dzwonkowski család három tagja az oroszok elől költözött Magyarországra, miután a cári csapatok leverték az 1830-31-es lengyel felkelést. A lengyelek által „nagy emigráció”-nak nevezett esemény során mintegy ötvenezren menekültek el az oroszok által megszállt területekről. A felkelés számos veteránja harcolt később az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hadseregében, mert úgy gondolták, hogy ha a magyarok kivívják a szabadságuk, akkor segíthetik a lengyeleket az oroszok ellen. Bemhez hasonlóan a három Dzwonkowski is belépett a honvédseregbe: Edward (1824-1887) a csornai ütközet idején táborkari százados, Józef (1795-1882) Klapka mellett, Wladislaw (1819-1849) pedig a 16., majd a 10. huszárezredben szolgált.
A levélben Kmety az együttérzés mellett a Csornánál elesett százados halálát is pontosan leírta: „Magyarország egyik vitéz huszárját veszítette el benne. Több bátorságot és rettenthetetlenséget, mint amennyi benne volt, alig lehet elképzelni. Századával ágyúfedezetre lévén kirendelve, az osztrák dzsidásosztályt megpillantván, nem bírta tartóztatni magát, hogy azt azonnal meg ne rohanja, és e vakmerő elszántságának lett az áldozata. Egész hadosztályom gyászolja őt. Nekem ezen felül személyesen is barátom volt, s hiányát soká fogom érezni.”
A levelet Kmety ezredes a pesti Károlyi-palotába címezte, mert Józefet a menekülése után Károlyi György gróf fogadta be, és bízta meg gyermekei nevelésével. A levél megjárhatta az ostromlott komáromi erődöt is, mert a címzett a szabadságharc utolsó napjáig ott volt Klapka seregében. Józef hagyatékából aztán unokatestvéréhez, Edwardhoz került az irat. A németül írt levélről először a Vasárnapi Újság számolt be 1885 őszén. A névtelen cikkíró azt ajánlotta, hogy a Dzwonkowski Ede birtokában lévő levelet a Magyar Nemzeti Múzeum számára lenne érdemes megszerezni. A levél jelentőségét Eble Gábor, a Károlyiak főpénztárnoka ismerte fel, aki megkérdezte a téti plébánost, hogy valóban Téten nyugszik-e Wladislaw, ahogy azt Kmety írta 1849-ben? Mivel a közel négy évtized alatt a sírhelyet nem gondozták, így a plébános előbb átnézte a halotti anyakönyvet, majd miután megtalálta a bejegyzést, a falu idősebbjei megmutatták neki, hogy 1849. június 14-én hol temették el a Csornán hősi halált halt Dzwonkowski és Münster kapitányokat. Ezután mozgalom indult a méltó sírhely felállítására, mely 1886-ban készült el. A levélnek így jelentős szerepe volt a téti szabadságharcos síremlék felállításában is.
A levél kópiája először a Magyar Szalon 1886. júliusi számában jelent meg. Király Iván is közölte az ütközetről írt munkájában az 1970-es években. Az eredeti levél azonban nem Budapestre, hanem a győri múzeumba került, ahonnan most néhány hétre kölcsönözték a csornai kiállítóhelynek.
A levélen Kmety saját kezű aláírása is látható, ami kétségtelenné teszi, hogy a nevét egy t-vel és y-nal írta. Az eredeti levélnek még filatéliai szempontból is van érdekessége. Ugyanis azt 1849 nyarán postával továbbították Pestre, jól látható rajt a téti postahivatal bélyegzője. Ebben az időben hazánkban még nem használtak bélyeget, hanem a viteldíjat készpénzzel fizették ki a feladási postahivatalnak. Hazánkban az első bélyeg 1850-ben jelent meg, így a Téten feladott levélen még bélyegzést használtak.
A szabadságharc ezen értékes relikviájának bemutatását Szalay Balázs kezdeményezésére a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tette lehetővé a csornai múzeumnak, ahol július 1-jéig látható Kmety György kézírásos levele. A csornai győzelem 175. évfordulója emlékére a levelet a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata hasonmás formában is kiadja. Akit érdekel, jelezze a múzeumban vagy a [email protected] címen.
