A Nemzeti Összetartozás Napját ünnepelték Győrben - Postagalambok szálltak a város szívében - fotók

– Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum kimondta, hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlott, ennek következményeképpen Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Elvesztettünk több, mint 80 várost, elvesztettünk hitet, reményt – mondta az alpolgármester.

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává. Az erről szóló törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. 

– Ezen a napon nem a veszteségeinket siratjuk, hanem az összetartozásunkat ünnepeljük, mert a határok elválaszthatnak ugyan egymástól, de a szívünk és a lelkünk sosem szakadhat szét. Az egybeforrt szíveket és lelkeket nem lehet elválasztani – állapította meg beszédében Szeles Szabolcs, aki arról is beszélt, hogy a határon túl élő magyarok mindennapos harcot folytatnak a megmaradásért, a nyelvért és a kultúráért. – Hiszünk a nemzet erejében. Nem véletlen, hogy az utóbbi négy évben testvérvárosi szerződést kötöttünk Csíkszeredával és Dunaszerdahellyel – emlékeztetett az alpolgármester. 

Az ünnepségen beszédet mondott dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere is.

 – Ma nem csak a múlt fájdalmaira és veszteségeire gondolunk, hanem egyúttal arra is, hogy mit jelent számunkra az összetartozás, a közösség ereje és a jövő reménye – fogalmazott beszédében. – Közösen összefogva építsünk egy olyan jövőt, amelyben minden magyar megtalálja a helyét, ahol a nemzetünk értékei és hagyományai továbbélnek és a fiatal generációk is büszkén vallhatják magukat magyarnak. Határon túli magyarként őszintén vallom: a nemzeti összetartozás a Magyarország határain kívül élők számára nem csak egy gesztus, egy erkölcsi kapocs, hanem egy jogi lehetőség is.

Ennek egyik sarkalatos pontja a magyar állampolgárság megszerzése is. Ez a lehetőség azonban csak azoknak azon magyaroknak adott, akiket a születési országuk által elfogadott törvények nem fenyegetnek a már meglevő állampolgárságuk megfosztásával. Szívből remélem, hogy Magyarország és Szlovákia is meg tud kötni egy olyan egyezményt, hogy a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságuk megtartása mellett megszerezhessék magyar állampolgárságukat is – mondta Dunaszerdahely polgármestere, aki arról is beszélt, mennyire fontos az összetartozás, a kölcsönös támogatás, a közös célok kitűzése, a testvéri kapcsolatok ápolása. Mint elmondta, a magyar kormánytámogatásával újulhatott meg Dunaszerdahelyen a legnagyobb magyar óvoda, építették fel a református egyház által működtetett óvodát, amelyekért a város magyar közössége nagyon hálás. 

– A konkrét példák mutatják meg számunkra a Felvidéken, a Partiumban, Erdélyben, a Vajdaságban, a Délvidéken, vagy a Muraközben élőknek, hogy mit is jelent számunkra a valódi nemzeti összetartozás. Legyen ez a nap a remény, az összefogás és a szeretet ünnepe. – fejezte be gondolatait dr. Hájos Zoltán.

Az ünnepséget a Rábca Néptáncegyüttes táncosai nyitották fergeteges táncukkal a Felvidékről érkező Németh Dénes és zenekara muzsikájára. A beszédeket követően Agócs Judit színművész és Bakos-Kiss Gábor színházigazgató verse után a Hoppáré együttes dallamaira postagalambok indultak útjukra az összetartozás üzenetével a határon túli magyarokhoz.