A hét embere

2023.04.09. 18:41

A győri művész az élettelenbe lehel életet

Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrász- és éremművészt nemzeti ünnepünkön Érdemes Művész kitüntetéssel is elismerték. Az elmúlt negyven évben született alkotásai nemcsak vármegyénk határain belül csodálhatók meg, de São Paulótól a British Museumon és a Vatikánon át egészen Tokióig megtalálhatók kéznyomai.

Simon Roberta

Lebó Ferenc nem tesz különbséget szobor, kisplasztika, érem, emléktábla vagy cégér között. Mindig az adott feladat adta művészi kihívás foglalkoztatja.

Fotó: Csapó Balázs

  • Lebó Ferenc számos díjjal büszkélkedhet, de legutóbb a Munkácsy-díj után Érdemes Művész kitüntetéssel is elismerték.

– Mennyire fontos, hogy szobrászművészként maradandót alkosson?

– A köztéri szobrászatot tekintve az emlékezés tereit, helyszíneit alkotjuk meg. Az emlékezés pedig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a saját lelkünket, gondolatainkat egészségben tartsuk. Az élethez minden módon kötődnünk kell. Az emberi létnek megvannak a stációi, a születéstől kezdve a túlvilágba való átlépésig. Mindenki ugyanezt az utat járja be évezredek óta, és ezt az utat akarja a művészet szebbé tenni és támogatni. Az örömöket éltetni, a fájdalmat enyhíteni. A művészet egy támpont, ami gyógyítja a szívünket, lelkünket.

– Az alkotás akkor egyfajta a terápia a művésznek?

– Gyógyulást jelent, de az alkotás egy felfokozott állapot is, hiszen egy élettelen anyagból alkotunk olyat, ami az embertársainknak sokat jelenthet. Ha egy szakrális alkotásról beszélünk, akkor egy olyan objektumot teremtünk meg, ami a Jóistenhez is közelebb vihet minket. Művészként egy közvetítő közeget teremtünk az alkotás által, hogy valahol jobbá, teljesebbé tudjunk válni.

– A vallásosság is erősen megjelenik a művészetében. Annak apropóján, hogy elérkeztünk a húsvéti szent három naphoz, milyen alkotásai vannak, amik ehhez köthetők?

– Mindannyian transzcendens függésben élünk. Kicsinyke emberi létünk és az életből való távozásunk is összefügg a hitünkkel. A most közelgő húsvét ennek a legjelentősebb ünnepe. Mindannyian várjuk Krisztus feltámadását. A művészetemben is jó néhányszor megjelent témaként, akár a győri keresztút 6. stációjánál, a Veronika kendője jelenetnél. Utóbbinál Krisztus arcát kétszer is volt alkalmam megjeleníteni. Ez az az arc, amit mindannyian keresünk: a szenvedés, szeretet és a biztatás arca egyszerre. Jelentős számomra a győri Káptalandombon található Mindenki Krisztusa szobor is. Most mindannyian odajárulhatunk hozzá, és mindannyiunkat magához ölel. Ez csak rajtunk múlik. Olvassuk el a kereszt lábánál található idézeteket is…

– Számos alkotása látható a megyében, illetve az ország határain belül és túl. Köztük is kiemelkedőek a történelmi alakokról mintázott szobrok. Milyen múltbéli emlékekre támaszkodik ezek megformálásakor személyes tapasztalat nélkül?

– Ilyenkor a tanulmányaimra, olvasmányaimra támaszkodom, illetve az is terel az úton, hogy milyen feladatot kapok. Érdemes megnézni, hogy mások ugyanazt a témát hogyan oldották meg, dolgozták fel. Ilyenkor mindig ezekhez képest döntöm el, hogy mit és hogyan szeretnék megmutatni, illetve egy újabb gondolatot előhívni.

– Sokan csak Győr szobrászaként emlegetik. Azonban a világ sok táján otthagyta már a kéznyomát.

– Rendkívül érdekes, hogy egy művésznek, hogyan terjednek el a művei. Mindenkinek sajátos kézjegye van, és ilyenkor figyelembe veszik, hogy az adott szobrász milyen megoldást, vagyis alkotást talált ki egy adott problémára. Így került egy alkotásom, a millecentenáriumi emlékmű São Paulóba. Vagy így keresett meg a British Múzeum kurátora, Philip Attwood, azután, hogy látta a Mezopotámiai háborúk című alkotásomat az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben egy kiállításon. Az embereknek igényük van a művészetre, és ez egy láthatatlan hálót képez itt a földön. Ezek a szálak, a művészet fonalai kötnek össze bennünket.

Fotós: Csapó Balázs

– Az elmúlt néhány évben számos olyan szobrot avattak kisebb pátriánkban, ami az ön nevéhez köthető. Melyekre a legbüszkébb?

– Nagyon sokat fel lehetne sorolni, hiszen mindegyik olyan, mintha a gyermekem lenne. Egyformán szeretem őket, így nem lehet rangsorolni. Kezdve az 1988–89-ben készült Aradi vértanúk emlékműtől, amely a Karmelita kolostor falán található, egészen a Tokióban látható alkotásomig, amely a Musashino Akadémián van és Liszt Ferencet ábrázolja.

– Talán már nincs is olyan anyag, amivel ne dolgozott volna, ha a szobrászat vagy az éremkészítésre gondolunk. Mivel szeret a leginkább kísérletezni?

– Az éremkészítés egy érdekes műfaj, hiszen egy olyan alkotást hozunk létre, ami elfér a tenyérben. Egy apró éremmel ugyanannyit el tudunk mondani, mint egy monumentális köztéri alkotással. Az éremnek is sok fajtája van, különböző anyagokat és technikákat alkalmazunk, kezdve az öntött bronztól és egyéb fémektől a szélesebb közönséghez eljutó, verdei eljárással készülő alkotásokig. A szobrászatban ugyanúgy alkalmazom a bronzot, mint a legutóbb felavatott Kolozsváry Ernő-szobornál a kőfaragást.

– Mi a terve a jövőre, merre viszi tovább az útja?

– Az elkövetkező több száz évre lenne mit alkotni, vannak terveim, de az emberi élet véges. Nálunk nincs olyan, hogy nyugdíjba vonulunk vagy letesszük a vésőt, kalapácsot. Ez a szakma életfogytiglan tart. Erre ítéltettünk. Amíg tudok, dolgozom és igyekszem megvalósítani azokat, amik a szívügyem. Életművem Győr városáé lesz.

Díjak

1990 Pénzszépségverseny, történelmi érem kategória: 1. díj, Amerikai Egyesült Államok 1994 Legszebb magyar vert érem díj 1995 Szabó Géza ötvösmester díja, Országos Érembiennálé 1996 Udvard díszpolgára 2005 Győr Város Bisinger József Érme 2007 Győr Város Művészeti Díja 2007 „Batthyány és kora” pályázat – nívódíj 2013 A Magyar Érdemrend lovagkeresztje 2013 Győr Művészetéért díj 2014 Győr-Moson-Sopron megye Prima díja 2020 Munkácsy Mihály-díj 2023 Érdemes Művész

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában