Simon Róbert Balázs: a győriek elvárják a folyamatos fejlődést

A Győrbe érkező fejlesztési forrásokért meggyőzően kell érvelni a döntéshozóknál, mert a város fejlettsége és meghatározó gazdasági ereje miatt gyakori az a vélemény, hogy itt „csak megszületni volt nehéz”. Ugyanakkor a Győrben és vonzáskörzetében élők is elvárják a folyamatos fejlődést, a mérce pedig az említettek miatt igen magas. Erről is, az elmúlt évek eredményeiről, a tervekről, valamint a városvezetéssel való együttműködésről is beszélgettünk Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselővel, aki az utóbbiról azt mondta: bár akadnak eltérő vélemények, de az egyrészt inspiráló, másrészt végül mindig a józan észérvek kerekednek felül, hiszen a cél közös, egy modern, fejlődő Győr, egy erős régió.

– A hazai városok élhetőségét meghatározó mutatókban Győr rendre az elsők között szerepel. Ez megkönnyíti vagy inkább megnehezíti egy egyéni országgyűlési képviselő dolgát, ha lobbiznia kell a városért, a választókerületért? 
 

– A tekintetben mindenképpen nehezebb, hogy amikor a fejlesztési forrásokért kell küzdeni, gyakran megkapjuk, hogy „Győrben csak megszületni volt nehéz”, működik itt minden magától. Ezért határozottan és jól kell tudni érvelni a döntéshozóknál. Szerencsére az elmúlt négy, illetve nyolc évben ez nagyon jól sikerült. Annyiból könnyebb, hogy az emberek szeretnek itt élni, büszkék a városukra, a legtöbben tenni is hajlandóak érte. Viszont a folyamatos fejlődést is elvárják, ezért a mérce meglehetősen magas, aminek meg kell felelnünk. Győr nemcsak egy nagyváros, hanem regionális központ, szerepe a gazdaságban, az oktatásban, a társadalmi, a kulturális és az egyházi életben a megyehatárokon is átnyúlik. Ez amennyire büszkeség, annyira nagy felelősség is. Éppen ezért fontos a közös fellépés a helyi közélet meghatározó szereplőivel, ami tovább növeli a város súlyát és esélyeit egy-egy döntésnél. Erre példa a legfrissebb hír, amely szerint a város az ipari park bővítéséhez 10 milliárd forint kormányzati támogatást kapott. De ez a fajta közös fellépés az önkormányzatokkal, az egyetemmel, a gazdasági társaságokkal, a civil szervezetekkel vagy az egyházakkal is kell hogy jól működjön, hiszen a forrásokat végül is ők kapják és használják fel. 
 

Kiemelt feladat a közlekedés, útfejlesztés 
 

– Hogy érzi, az elmúlt négy évben történt beruházások megfelelnek a város súlyának? Mely fejlesztéseket tartja a legfontosabbaknak? 
 

– Szerencsére van mire büszkének lennünk, mert annyi minden történt, hogy csak a teljesség igénye nélkül tudom felsorolni. A Modern Városok Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) lehetőségeit sikerült maximálisan kihasználnunk, de több olyan terv is megvalósulhatott, amelyekhez a forrást egyedi kormányzati döntéssel vagy pályázati úton sikerült megszerezni. Elsőként a vásárcsarnok és környezetének megújítását említem. Egy korszerű, akadálymentesített épület, hozzá háromszáz parkolóhely is létesült, miközben megszépültek a környező terek, illetve zöldterületek, a Malom liget és az Ady-domb. Egyik kezdeményezője voltam a Xantus János Állatkert bővítésének is, ahol egy európai színvonalú, egész évben látogatható, különleges programokat nyújtó szabadidőközpont jött létre. A belvárosban a Rómer Ház melletti Nefelejcs közt újítottuk meg, ahol a fiatalok számára egy új közösségi teret és koncerthelyszínt sikerült kialakítani. 
Egy ekkora városban a közlekedés- és útfejlesztés kiemelt feladat. Több mint két kilométer hosszban megvalósult az István király út és a „régi” Bácsai út felújítása. Befejeződött a Marcalváros I. és II. városrészek közötti csomópont átalakítása, a Pinnyédre kivezető Kunszigeti út és a Szigethy Attila út burkolatának felújítása. Jelenleg az Ipar utca burkolatának cseréje és a Reptéri út, illetve a József Attila utca–Tatai út–81-es főút körforgalmi csomópont és a rávezető utak korszerűsítése zajlik. És elkészült a Likócs és Gyárváros közötti, illetve a Régi Szentiváni út melletti kerékpárút. 
Befejeződött a Sugár úti óvoda bővítése, a Kör téri orvosi rendelő felújítása Szentivánon. Zajlik a Generációk Háza és a szabadhegyi gyermek- és felnőttorvosi rendelő korszerűsítése. Az újvárosi rehabilitáció keretében megszépült a Bercsényi liget és környezete, valamint több épület a Kossuth utcában. 
Az egyházi fejlesztések közül kiemelném az Insula Lutherana evangélikus tömb komplex felújítását. A győri püspökség központi támogatásból végzi a bazilika rekonstrukcióját, valamint a Prohászka-iskola és -óvoda bővítését, és megkezdődött a református bölcsőde építése Újvárosban. A bencéseknél megújult a barokk templom, jelenleg a rendházban és az iskolában zajlanak felújítási munkálatok. 
 

– Folyamatosan Győrről beszélünk, de a választókerületben három másik település is található. 
 

– Ez a három település majdhogynem négy, hiszen Nagybajcs, Vének és Kisbajcs, valamint az utóbbihoz tartozó Szőgye része a választókörzetnek. Nyilván más léptékűek a fejlesztések, de az itt élők számára legalább ennyire fontosak. A kisbajcsi bölcsődeépítés vagy az orvosi rendelő felújítása, a nagybajcsi óvodabővítés vagy ravatalozófelújítás, mint ahogy a véneki templomfelújítás, a járda és útfelújítások, a falubusz vásárlása a települések életében nagyon fontos események. Élhető, fejlődő falvak, amelyeknek természetesen fontos Győr közelsége és a város gyarapodása. 
 

Új híd, mentőállomás, munkahelyek 
 

– Tekintsünk kicsit előre is, hiszen jó néhány komoly beruházás vagy már elkezdődött, vagy a közbeszerzés zajlik, vagy a forrást elnyerték rá és indulhat a tervezés. Melyek ezek? 
 

– Kezdjük a vízi élményparkkal, hiszen a beruházás már javában és az ütemtervnek megfelelően zajlik. A város egyik legszebb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába torkolatánál épül – nyugodtan állíthatom – Magyarország legmodernebb vízi élményparkja, amely 2023 tavaszára készül el. Ez nemcsak a győrieknek jelent majd tartalmas kikapcsolódást, térségi szinten is komoly turisztikai vonzerőt fog képviselni. Letettük a Széchenyi István Egyetem tudományos parkjának alapkövét, ezzel az egykori kekszgyári kockaépület is végre komoly funkciót kap. Hamarosan elkezdődik az új mentőállomás építése a kórház közelében. Lezárult a közbeszerzése a belső tehermentesítő útnak, ami a Mosoni-Duna folyó fölé épülő új híddal egy újabb fontos közúti összeköttetést hoz létre Gyárváros és Bácsa városrészek között. Ez lehet a következő ciklus egyik legnagyobb beruházása, amelynek forrásáért együtt kell fellépnünk a döntéshozóknál Dézsi Csaba András polgármesterrel. Ugyancsak sokak életét könnyítheti meg az Adyvárosban, a Kuopio parkban felépülő parkoló, amelynek megvalósításához Kara Ákos képviselőtársammal közösen sikerült központi forrást szereznünk. Idén pedig elkészül a Duna és a Mosoni-Duna torkolatánál az a hatalmas beruházás, amelynek fontos szerepe lesz a Mosoni-Duna állandó vízszintjének szabályozásában. Ez árvízvédelmi, hajózási, és idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő fontosságú. Az ipari park bővítésének 10 milliárdos kormányzati támogatása pedig azért fontos, mert a munkahelyek megőrzése, újak létrehozása kiemelt feladat; ha biztos a megélhetés, a család jövője, akkor minden más megoldható. 
 

– Ha már nagyberuházások, nem lehet kihagyni a kulturális negyed tervét. Érdemes erről beszélni a következő kormányzati ciklussal kapcsolatban? 
 

– Mindenképpen, mert ez egy nagy ívű, támogatásra méltó terv. Az, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés a következő ciklusban megvalósulhat-e, most még nem tudjuk, de hogy egy olyan komoly hagyományokkal rendelkező, kulturális központnak számító városban, mint Győr, szükség lenne rá, az biztos. Ez is egy olyan elképzelés, amelyért érdemes küzdeni, lobbizni. 
 

– És ha már kulturális központ, akkor a színház, pontosabban a jelenlegi épületének sorsa. Erről mit gondol? 
 

– Nyilván készülnek még ezzel kapcsolatban tanulmányok, tervek, vannak és lesznek vélemények pró és kontra, amelyek alapján mérlegelni lehet. Az én határozott véleményem az, hogy az épületet semmiképpen sem szabad lebontani, meg kell találni azt a – szintén kulturális – funkcióját, ami méltó hozzá. A színházról még mindenképpen beszélni és egyeztetni fogunk, de leginkább majd akkor, ha a kulturális negyedben már épül az új. 
 

Eltérő vélemények és józan észérvek 
 

– Ez nem igazán egyezik a polgármester véleményével. Vannak más téren is eltérő álláspontok kettejük közt, és ha igen, ez mennyiben befolyásolja a közös munkát, a támogatások hatékony megszerzését? 
 

– Dézsi Csaba András polgármester úrral korrekt és együttműködő a kapcsolatunk. Több mint húsz éve ismerjük egymást, őszintén tudunk beszélgetni, és ez mindennek az alapja. Hogy vannak dolgok, amelyekben eltér a véleményünk, az szerintem inkább inspiráló, mintsem hogy visszavetné a hatékonyságot. Jó példa erre a győri parkolási rendelet módosításának terve. Több jelzést kaptam a lakosságtól ezzel kapcsolatban, és bár az egyértelmű, hogy a parkolási zónákon változtatni kell és a 10 évvel ezelőtt megállapított díjakat is felül lehet vizsgálni, de azt kértem polgármester úrtól, hogy előtte egy lakossági felmérés tapasztalatait is vegyék figyelembe. Ő ezt elfogadta, lekerült a napirendről, a szakemberek újra átgondolják a lakossági igények figyelembevételével. A legtöbb esetben egyezik a véleményünk, de ha nem, akkor józan érvekkel meg tudjuk győzni egymást, mert közös a célunk, egy modern, fejlődő Győr, amit együtt hatékonyabban építhetünk. 
 

– Ha újra bizalmat kap a választói­tól, milyen Győrt látna szívesen négy év múlva? 
 

– Készen állok arra, hogy folytassam a megkezdett munkámat az itt élőkért. Azt szeretném, ha a következő négy évben Győr és környéke nemcsak megőrizné, de tovább erősítené vezető helyét a régióban. Rengeteg megvalósult fejlesztéssel, jól működő önkormányzatokkal, stabil munkahelyekkel, a kiváló középiskoláinkra és az egyetemünkre alapozott biztos tudásbázissal, amelyre mindannyian építhetjük a jövőnket. Azért dolgozom, hogy a győriek továbbra is büszkék lehessenek városunkra, érezzék azt, hogy itt megtalálják számításaikat, és a gyermekeik is itt tervezzék a jövőjüket. Ezt tükrözi a jelmondatom is: Modern, fejlődő Győr, közösen építjük!