Poénnak indult a Konyhafőnök, tízmillió lett a vége – A győri Varga Patrik szabadidejében is szeret főzni - galéria, ajándékrecept Olvasóinknak

• Patrik tizennyolc volt, amikor kiköltözött Angliába, és rákényszerült, hogy főzzön magára.
• Azt mondja, ekkor jött rá igazán, hogy szeret főzni.
• Szerelem volt első látásra. Bírom, amikor gyorsan telik az idő, a főzés pedig ilyen. Teljesen lefoglal és kikapcsol – fogalmazott, és egy finom fogásra is vendégül látott minket győri otthonában.

– Saját maga adta be a jelentkezését a Konyhafőnök című versenybe, vagy volt segítsége?

– Igazából is-is. Magamtól nem mentem volna, de volt egy kis löket, ami aztán meggyőzött. Egy poénnak indult. Kezdetben arra gondoltam: elsőnek ne essek ki, mert az nagyon égő. Kezdetben félvállról vettem a versenyt. Ahogy teltek a napok, folyamatosan magaménak éreztem a versenyt, és kezdtem jobban megoldani a feladatokat.

Úgy főzött, mintha otthon lenne

– A versenyzők sokszor elmondják: a főzés a Konyhafőnökben teljesen más, mint otthon. Időre mennek a feladatok, idegen környezetben, és rettentően pörögni kell.

– Nem stresszelt az idő egyáltalán. Egy-két főzés volt, ahol kapkodtam, de szerintem viszonylag nyugodt maradtam a végéig. Ellazultam, élveztem, és szinte úgy főztem, mintha otthon lennék. Aztán nagyon meglepődtem, hogy meddig eljutottam. Amikor a séfkabátot megkaptam az utolsó héten, akkor tudatosult bennem, hogy ne vegyem félvállról, mert hosszú úton mentem végig, és nem szórakozhatom el. Az elejét nagyon lazán vettem, megmondom őszintén, egy percet nem készültem a versenyre.

– Mi játszódott le önben, amikor ételeket kellett kitalálnia? Sokszor csak egy alapanyagot kaptak, néha olyat is, amivel életükben nem dolgoztak vagy esetleg még nem is láttak.

– A legtöbb feladat számomra ilyen volt. Hallal dolgoztam már a saját konyhámban is. Itt azonban előfordultak olyan halfajták, hogy csak néztem, és megkérdeztem magamtól: ez tényleg hal? Sok ismeretlen alapanyag volt. Aztán rövid időnk volt a piactéren is, igazán itt tudott az ember gondolkodni, mit is akar főzni, hogy áll majd össze az étele. Szerencsére mindig jött valami ötletem. Figyeltem, hogy kevés, különböző alapanyaggal dolgozzak, hogy ne legyen fejetlenség.

Akik öt csillagot érdemelnének

– Mennyire figyelt a versenytársakra? A séfektől valóban sokat lehetett tanulni?

– Egyáltalán nem érdekeltek a többiek. Elvitt a munka heve, csak arra lettem néha figyelmes, amikor balhé volt, vagy összetörtek, illetve kiborult valami. Magammal voltam elfoglalva. A verseny vége felé sokkal többet tanítottak számunkra, mert kevesebben voltunk. Nagyon odafigyeltek a javításokra, arra, hogy iránymutatást adjanak. Nagyon tisztelem Rácz Jenőt és Sárközi Ákost is. Nagy királyok a szakmában. Nemegyszer ők is beálltak főzni, és egészen elképesztő, ámulatba ejtő ételeket alkottak a Michelin-csillagos séfek. Megérdemelnének még vagy öt csillagot.

– Volt valami különleges taktikája. Azt azért lehetett látni a versenyben, hogy ha előnybe került, akkor örömmel élt a hátráltatással és nehezítette meg a versenytársak dolgát.

– Általában megfigyeltem, hogy ki milyen lelkiállapotban van. Aki egy kicsit megingott, már kapta is tőlem a hátráltatást. Versenyeztünk, ez benne van. Bevallom, kis örömöt azért szerzett, hogy szurkálódhattam. Próbáltam mindig a saját malmomra hajtani a vizet.

Megszaladt a kés pengéje

– A döntő előtt voltak izgalmak. Egyszer megsérült, aztán mégis győztesként jött ki a küzdelemből. Ráadásul a Konyhafőnök cím mellett tízmillió forintot is zsebre tehetett.

– Igen, volt egy sérülésem, egy kisebb részt vágtam ki az ujjamból. Vajas volt a kezem, a kés pengéje pedig megszaladt. De hamar túltettem magam rajta. A finálé nem volt egyszerű. Komplett menüt kellett kitalálni, elkészíteni, és azzal nyűgözni le a zsűrit. Ezen a napon már nagyon eltökélt voltam. Azt éreztem, hogy meg kell nyernem a versenyt. Aztán mikor kihirdették, egészen fantasztikus volt. Nem a tízmilliónak örültem, hanem a több száz hulló arany konfettinek. Hoztam is haza belőle győri lakásomba, annyira tetszett. Szóval elsősorban a címnek, a kupának meg a konfettinek örültem.

Extrém hobbik

– Mit szeret csinálni, amikor nem főz? Sok hobbija van?

– Szeretem az extrém helyzeteket. Motorozok, sziklákon ugrálok, rollerezek, majd azzal is ugrálok. Ezek elsősorban.

– Mi lesz a nyereménnyel? Mindenképpen a gasztronómiában tudja elképzelni a jövőjét? Milyen tervei, céljai vannak a közeljövőben?

– Nem érzem egyelőre azt, hogy éttermem legyen. Szeretnék minél többet tanulni, fejlődni, újabb technikákat megismerni. Érzékem szerintem van a főzéshez, de sokat kell még tanulnom. Aztán meglátjuk, mi lesz. El tudnám képzelni a jövőt privát séfként.

Varga Patrik receptje Olvasóiknak

Pokoli tészta

Hozzávalók: 3 gerezd fokhagyma, parmezán, paradicsom püré, főzőtejszín, őrölt chili paprika, tészta (tetszés szerint), olíva olaj, fűszerek (só, bors, oregano).

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát olívaolajon pároljuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, és azt is pirítjuk. Ezután jön a főzőtejszín, a chili. Fűszerezzük, majd következik a reszelt parmezán is. Ha sűrűnek találjuk, kis tésztalével hígítjuk. Végül hozzákeverjük a tésztát, majd tálaljuk.

Névjegy

Varga Patrik született: 1995. 07. 05.

Lakhely: Győr

Tanulmányok: Győri Szakképzési Centrum Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikum

Hobbi: extrém sportok, főzés

Kedvenc étel: bolognai

Kedvenc ital: Bombay-Gin

Háziállat: egyelőre nincs (szeretne egy kutyát és egzotikus állatokat)

A legjobb televíziós főzőműsor: Konyhafőnök