Évszázados platánokat vágtak ki a rábaszentandrási temetőben – Egy szelet belőlük Szanyban őrzi az emlékeket

Rugli Dezső múzeumát Szanyban mindenki a téglákról és cserepekről ismeri. A gyűjtemény tulajdonosa azonban mindenre odafigyel, amit értéknek vél és mindenre, amiről úgy gondolja, mondandója van a jelenlegi és az utánunk jövő generációknak. Legutóbb például a szomszédos faluból, Rábaszentandrásról került egy platánfa törzsének jókora darabja a téglamúzeumba. A Kisalföldnek elmagyarázta, mi a törzs története.

– A történelem nagyon érdekel, de nemcsak a sorsfordító, országos események, hanem a helyiek is. Tudomásomra jutott, hogy a rábaszentandrási temetőben kivágják az évszázados platánokat, melyeket a katolikus és evangélikus közösség 1900-ban, a századforduló tiszteletére ültetett. Elöregedtek, balesetveszélyesekké váltak, a letörő ágak megrongálták a sírokat. A helyiek millenniumi fákként emlegetik őket. Az egyik törzsből kértem egy szeletet, egy korongot, amit meg is kaptam – újságolta Rugli Dezső.

A platánfát Rugli Dezső lekezelte, vitrint készített neki és kiállította a téglák és cserepek között.

– Két felekezet halottjai nyugodtak a platánok alatt. Az elmúlt 121 évben sok mindent láttak ezek a fák, tanúi voltak a szentandrási eseményeknek, tragédiáknak, látták hullani a községbeliek könnyeit. Évgyűrűik mind mesélnek a falu múltjáról. Nagy idők tanúi voltak, hiszen a huszadik század moz- galmas volt. Nem ez az első fa- törzs a gyűjteményben, mivel ily módon őrzöm a szanyi Antal-fa egy szeletét is – jegyezte meg.

Az Antal-fa a szanyi Egererdőben élt, nevét Fetser Antal győri megyéspüspökről kapta. Árnyékában gyakran megpihent Apor Vilmos mártírhalált halt püspök is. A kocsányos tölgyet 167 éves korában egy vihar csavarta ki. A Kisalföldi Erdőgazdaság úgy mentette meg az utókornak, hogy a szeleteiből iskoláknak adományozott, illetve a Rugli-múzeumba is került egy darabja.

A vírushelyzet miatt egyébként sokáig zárva volt a szanyi téglamúzeum, de a zárlat feloldásával ismét komoly forgalmat bonyolít. A nyáron sorban érkeztek Rugli Dezsőhöz a különböző csoportok: táborozó gyerekek, túrázó felnőttek. Legutóbb például a sásdi tánccsoport kereste fel az intézményt.