Kell az utánpótlás, mesterekből nagy a hiány

Két éve 218, idén 178 szakmunkástanuló vesz részt gyakorlati képzésen megyei cégeknél. Ez 20 százalékkal kevesebb három év alatt. Kőművesből, ácsból például alig a fele, de visszaesés van a festőknél és a villanyszerelőknél is. Az okok szerteágazóak, de az tudható, hogy hiányszakmákról beszélünk. Hogyan áll az utánpótlásképzés?

Van helyük a fiataloknak

– A képzéssel foglalkozó cégek, vállalkozások több tanulót fel tudnának venni szakmai gyakorlatra. Bízunk benne, hogy az idei tanévben kezdődött új szakképzési modell, a Szakképzés 4.0 és a hozzá tartozó kedvező finanszírozás, így az ösztöndíj, pályakezdési juttatás, jó tanulmányi eredmény után pályázati úton nyújtott havi támogatás, a szakképzési munkaszerződés alapján járó bér egyaránt növeli a fiatalok kedvét a szakképzésbe való bekapcsolódásra – mondta Pális Ferenc, a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési vezetője.

Nagy a lemorzsolódás

Harmincnégy, többnyire villamosipari tanuló gyakorlati képzését látja el tanműhelyében és munkaterületen a győri Engineerinstruments Kft. Sarkadi-Nagy Péter oktatási vezető hangsúlyozta: a végzős villanyszerelő szakmunkások nagy része nem a szakmájában helyezkedik el, hiszen amikor 14 évesen beiratkoznak az iskolába a tanulók, még többségük kiforratlan jövőképpel rendelkezik. Ő azt reméli, hogy a nála tanulók legalább ötven százaléka villanyszerelőként keresi majd meg a kenyerét. Persze nagy a lemorzsolódás: a 16–20 éves fiatalok többsége előbb érettségizik, utána dönt jövőjéről. Az oktatási vezető szerint az új oktatási rendszer nagyban segíti majd a pályán maradást.

– Tavaly több tanulónk volt, mert ettől a tanévtől a kilencedik évfolyamot az iskolában oktatják. Az új oktatási rendszer miatt jövőre a tizedik osztálytól várjuk a diákokat. Az én tanulóimat azzal bátorítom, hogy a legjobb helyen vannak, mert manapság minden villannyal működik, tehát mindenhez villanyszerelő kell. Az építkezéseknek, üzemeknek, gyáraknak és a háztartásoknak szükségük van a villamos szakemberekre, így nagyon nagy a hiány belőlük, bizony érdemes megtanulni ezt a szakmát – tájékoztatott Sarkadi-Nagy Péter.

A világ a lábai előtt hever

A győri Nagy Roland a Kossuth-iskola 11. osztályába jár. Választásának okáról szólva azt felelte, hogy mivel kevés a villanyszerelő az országban, ha alaposan elsajátítja a mesterség fogásait, úgy érzi, egy életre biztosított a jövője. Az érettségit mindenképpen leteszi, de jó, ha előtte van már egy szakmája. Száva Levente, a Pattantyús- iskola tanulója tudja, hogy a villanyszerelő-szakma nagyon szerteágazó, nem veszélytelen, ezért kell jól elsajátítani. Arra, hogy miért ezt a szakmát választotta, azt válaszolja: egy irodai munkával szemben villanyszerelőként minden nap más, és ha úgy adódik, világot láthat: külföldön ugyancsak el tud helyezkedni. Jó, ha tudjuk: Magyarországon a kezdő villanyszerelő óradíja 1500 forint, a tapasztalt mester nettó 250–300 ezer forintot keres meg havonta.