Győr és környéke
2015.07.12. 22:51
Simon Róbert Balázst kérdezték Olvasóink Orbánról, utakról, nyugdíjról
Győr fideszes országgyűlési képviselőjét, a megyei fejlesztések miniszteri biztosát faggathatták Olvasóink. Tabutéma nem volt.
Szeghalmi Balázs
13.08
Az online interjú befejeződött. Köszönjük Olvasóinknak az értékes kérdéseket, Simon Róbert Balázsnak a válaszokat.
Simon Róbert Balázs a Kisalföld győri szerkesztőségében - fotó: Bertleff András
Kérdezz-felelek Simon Róbert Balázzsal
- A 82 sz. út és a 821 sz. út városon kívüli összekötésére mikor kerül sor? Bizonyára Ön is többször megtapasztalta már, hogy csúcsidőben, vagy a Győr-Szabadhegyi vasútállomás sorompójának lecsukása esetén (amely elég gyakori) hosszú gépkocsi torlódási sorok alakulnak ki. A veszprémi út tehermentesítése és a sorompó lezárás következményeinek elkerülése érdekében mielőbb szükséges lenne a tehermentesítő út megépítése, amelyet a Győr-Szabadhegyi lakosok érdekében kérünk sürgetni!
Simon Róbert Balázs: Szabadhegyen élőként külön köszönöm felvetését. A győri önkormányzat a 82-es számú főút tehermentesítéséhez szükséges terveket elkészíttette. A kivitelezés azonban a beruházás nagyságrendje és az út állami tulajdoni jogviszonya miatt csak állami finanszírozásban történhet meg.
Fontos megjegyezni, hogy időközben elkezdődött a Győrt keletről elkerülő út építése, amely első szakaszának átadására idén szeptemberben kerül sor. Majd ezt követően a tervek szerint - 2018-ra - a második és harmadik üteme is elkészül, ami azt eredményezi, hogy az M1-es autópálya szentiváni csomópontjától a Vámosszabadira vezető 14-es főút csomópontjáig, a várost elkerülve lehet majd közlekedni. A keleti elkerülő út teljes hosszban történő megépítése több mint 20 milliárd forintba kerül, mely az elmúlt húsz év legnagyobb közút beruházása Győrben.
A keleti elkerülő út tehát a 82-es főút győri elkerülő szakaszának állami kivitelezése elé sorolódott időben és forrásait tekintve is.
Annyit ígérhetek, hogy Kara Ákos képviselőtársammal közösen igyekszünk lobbizni a 82-es főút tehermentesítéséért, ami nem egyszerű feladat, hiszen amint említettem, a keleti elkerülő teljes kiépítése élvez előnyt az állam részéről.
A likócsi gokart pályáról
- Mi lesz a likócsi gokart pálya sorsa, eladják-e? Ha igen, mit terveznek a helyén?
- Mikor készül el a Római út hátralevő, utolsó szakasza?
- Mikorra várható Likócs és Gyárváros közötti kerékpárút megépítése?
Simon Róbert Balázs: Tisztelettel köszöntöm a kisalfold.hu Olvasóit, köszönöm a kérdéseket, melyekre igyekszem a jelenleg rendelkezésemre álló, legtöbb információt adni.
Ez első három kérdés alapvetően a győri önkormányzat hatáskörébe tartozik, de amit tudok az ügyekről, azt szívesen elmondom. A likócsi gokart pálya a győri önkormányzat tulajdonában van, jelenleg a szabályozási terv felülvizsgálata zajlik, amely egy későbbi szakaszban a lakosság részéről is véleményezhető lesz. A közgyűlés döntése előtt nyilván figyelembe fogják venni az ott élők észrevételeit, jelenleg tehát döntés még nem született a gokart pálya jövőjéről.
Magam is egyetértek azzal, hogy szükséges a Római út eddig fel nem újított szakaszának rekonstrukciója is. Bízom abban, hogy az önkormányzat még ebben a ciklusban pénzügyi forrást tud biztosítani a felújításra váró útszakasz korszerűsítésére.
A Likócs és Gyárváros közötti kerékpárút ügyében nincsen konkrét információm. Az elmúlt évek győri kerékpárút fejlesztéseit ismerve, remélem, hogy középtávon kiépíthető lesz ez a szakasz is.
- Győrladaméron, az Országút utcában lakom, ami egyben a szigetközi főútvonal is. A hatalmas forgalmat ami községen áthalad tetézi, hogy a járművek nem tartják be a megengedett sebességhatárokat. Szinte minden faluban van forgalom lassító sziget, csak éppen ebben a kilométeres nyílegyeneses szakaszokkal rendelkező faluban nem. Lehetséges ez ügyben valamit tenni?
"Nem látok reális esélyt arra, hogy a Szigetközben újabb főútvonal épüljön"
Simon Róbert Balázs: A Győrladaméren áthaladó gépkocsik sebességének lassítása szakmai kérdés, ezért annak érdekében a helyi polgármesteri hivatal tud egyeztetést kezdeményezni az út fenntartójával.
- Másik kérdés ugyanebben a témában. Az autópálya és a mellette párhuzamosan futó 1-es számú főút fizetős, ezért tapasztalataink szerint rengeteg kamionos választja "egérútnak" a Szigetközt. Van-e lehetőség kitiltani innen a kamionos átmenő forgalmat?
Simon Róbert Balázs: Információim szerint jelenleg nincs lehetőség a tehergépkocsik kitiltására az érintett útszakaszról.
- Mikor Győrladamérra költöztünk, az akkori polgármester említette, hogy tervben van a Szigetközt északról elkerülő út. Van ennek megvalósulására reális esély?
Simon Róbert Balázs: Bár a szigetközi településeknek nem én vagyok az országgyűlési képviselője, ezért magánvéleményemet mondom: nem látok reális esélyt arra, hogy a Szigetközben újabb főútvonal épüljön.
A nyugdíjvitáról, a rendszer fenntartásáról
- Rendkívül igazságtalannak tartom a jelenlegi nyugdíjrendszert, különösen a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat végzett nőket diszkriminálja. Az egyetemi-főiskolai éveket nem számítják be a munkavégzéssel töltött időszakba, pedig aki pl. orvosi, mérnöki, jogi stb. végzettséget szerzett, azért keményen megdolgozott nemcsak a munkával töltött időszakban, hanem az arra felkészítő tanulással. A jelen rendszer ezért ugyanúgy kezeli, mintha ebben a felkészülési időszakban, 3-5 évben - közveszélyes munkakerülő - lett volna.
Nagyon nem mindegy, hogy 55-59 vagy 64 évesen mehet valaki nyugdíjba hosszú, végigdolgozott időszak után annak függvényében, hogy milyen hosszú időszakot töltött kemény tanulással, éjszakázott a vizsgákra készüléssel, rajzolással! Nem logikus abból a szempontból sem, hogy az érintettek életük során valószínűleg magasabb összeget fizettek be a nyugdíjkasszába.
Mi, akik megtettünk minden tőlünk telhetőt, nemcsak saját érdekünkben, szeretnénk néhány nyugdíjas évet megélni, nem betegen, megrokkanva hallgatni a - szerencsések - észrevételét: látod, kellett neked annyit tanulni?
Még hátrányosabb helyzetbe fogunk kerülni, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnek 40 év munka után. Nem olyan népes az érintett nők csapata, hogy ez rengetné meg a nyugdíjkasszát. Kérem Tisztelt Képviselő Urat, hogy ezt a kérést fontolják meg megfelelő fórumokon és módosítsák a jogszabályt.
Simon Róbert Balázs: A nyugdíjrendszer esetleges átalakítása rendkívül összetett kérdés. Tudni kell azt, hogy jelenleg 4,1 millió fő dolgozik Magyarországon, ami egyébként 102 000 fővel magasabb, mint egy éve. A dolgozó emberek "termelik meg" a nyugdíjak jelentős részét, ezért nagyon fontos az, hogy a foglalkoztatás és a munkahelyek száma a következő években folyamatosan emelkedjen.
A törvény életbelépése óta a nők 40 éves munkaviszony után történő nyugdíjba menetelének lehetőségével egyébként több mint 130 ezren éltek, amelynek finanszírozása az idei évi költségvetésben 185 milliárd forintot jelent.
Egy esetleges jogszabály módosítás tehát csak a gazdaság további erősödése, a munkavállalók számának jelentős növekedése esetén következhet be. Ez utóbbi két célt a magyar kormány kiemelten kezeli.
Mikor készül el a győri folyópart több milliárdos rehabilitációja?
- A győri folyópart több milliárdos rendbetételéről kérdezném. Véleményem szerint a kiinduló pont is vitatható, miszerint ennyi pénzt költenek erre a projektre. De ha már így alakult, fejezzék be tisztességesen a munkát. Kívülről közel-távol nem látni a végét, holott már rég be kellett volna fejezni az egészet. Mikor várható a munkálatok zárása, van-e erről bármi információja?
Simon Róbert Balázs: Igen, konkrét információm van. A munkálatok idén szeptemberben befejeződnek.
Miért jut kevesebb pénz Győr-Moson-Sopron megye útjaira?
- Simon úr, mi az oka annak, hogy megyénk hagyományosan a legkevesebb pénzt kapja az út felújításokra? A szomszédos megyék közül Komárom-Esztergom és Veszprém megye is félmilliárddal többet kapott, mint Győr-Moson-Sopron megye, miközben nálunk köztudottan katasztrofális állapotban vannak az utak, s messze erre közlekedik a legtöbb jármű. Készül-e lobbizni a jelentősebb megyei útfelújításokért?
Simon Róbert Balázs: Igen, megyei országgyűlési képviselőtársaimmal közösen igyekszünk lobbizni az útfelújításokért. Egy megjegyzést azért hozzáfűznék: kétségtelen tény, hogy kevés forrás jutott a települések közötti mellékutak felújítására, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a jelentős összegből épülő M85-ös gyorsforgalmi út szeptembertől végre összeköti Győrt és Csornát, amelynek a térség településeinek életére is óriási hatása van.
- Sok pletykát hallani a Győr, Virágpiac tér tervezett átalakításáról. Az volna a kérdésem, lehet-e erről több információt tudni?
Simon Róbert Balázs: A győri önkormányzattól kapott információm szerint a következő időszakban nincs napirenden a Virágpiac átalakítása. A hír tehát nem igaz.
"A 2014-2020-as uniós ciklusban több 7000 milliárd fejlesztési forrás érkezik Magyarországra"
- Fejlesztési biztosként mi a hatásköre, mit tud "elintézni" a miniszterelnöknél?
Simon Róbert Balázs: A miniszterelnökséget vezető minisztertől kaptam a megbízásomat. A feladatom a megyei jogú városok, Győr és Sopron polgármestereivel, valamint a megyei közgyűlés elnökével és a megyei kormányhivatal vezetőjével történő folyamatos kapcsolattartás. Amire azért van szükség, mert a jelenlegi 2014-2020-as uniós ciklusban több 7000 milliárd fejlesztési forrás érkezik Magyarországra, amely összeg sikeres és eredményes felhasználása mindannyiunk érdeke, beleértve az itt élőket, a megye településeinek vezetőit, az itt működő gazdasági társaságokat, civil szervezeteket és egyházakat. Miniszterelnök úrral a megyénket érintő legnagyobb fejlesztések egyeztetése történik, bevonva természetesen a nagyvárosok polgármestereit és a megyében megválasztott országgyűlési képviselőtársaimat is.
- Miért kell annyi kinevezett, hivatal, szervezet az EU pénzek elosztására, felhasználására, ami biztos hogy pénzbe kerül, aminek jobb helye is lenne? Nem arról van szó, hogy csak a bennfentesek juthassanak fejlesztéshez? Mi ez ellen a garancia?
Simon Róbert Balázs: Az Európai Unió jelentős mértékben előírta az EU-s pénzek felhasználásához, ellenőrzéséhez, a kifizetések lebonyolításához szükséges háttérintézmények létrehozását. Így a rendszer valóban egy kicsit nehézkesnek tűnhet. Az elmúlt években több szervezeti átalakítás történt itthon, mely csökkentette a bürokráciát. Ismereteim szerint a jövőben is várhatóak hasonló intézkedések.
Orbán Viktor milyen fejlesztési tervekkel érkezik Győrben ősszel?
- Kihasználva a lehetőséget néhány kérdés erejéig venném igénybe a türelmét. A modern városok program keretében Orbán Viktor miniszterelnök Debrecenbe járva a következő debreceni fejlesztésekhez ígért állami pénzeket:
- A debreceni főpályaudvar fejlesztésére 21 milliárdot ítéltek oda
- 16 milliárdért újítják fel a püspökladányi vasútvonalat
- repteret 1,2 milliárdért fejlesztik
- debreceni Nagyerdőre 4 milliárdot szánnak
Nem elfelejtve, hogy csak a villamos projektjükre több mint 17 Mrd-s támogatást már kaptak, és csekély 28 Mrd-s önkormányzati adósságukat is átvállalta az állam (kvázi elengedték).
Fentiek tükrében érdeklődni szeretnék hogy Győr milyen fejlesztési igény csomaggal készül Orbán Viktor győri látogatására. Reményeim szerint Győrbe is ellátogat a miniszterelnök úr! Csak reménykedem hogy Győr nem a keleti elkerülő ígéretével lesz "kifizetve" aztán hosszú időre letudva. Mondván Győr gazdag város a fejlesztési igényeit oldja meg saját erőből.
Simon Róbert Balázs: Orbán Viktor miniszterelnök úr az ősz folyamán érkezik Győrbe és Borkai Zsolt polgármesterrel úrral közösen ismertetni fogja a "Modern városok" program keretében a Győrre vonatkozó fejlesztéseket. A program egyeztetése zajlik, kis türelmét kérem, a miniszterelnök látogatásának napján minden kiderül.
EYOF-os és további fejlesztési pénzekről: "Panaszkodni tehát nincs okunk"
- Hogy fordulhatott elő hogy a kormánygaranciával megtámogatott 2017-es győri EYOF ifjúsági olimpia megrendezéséhez (létesítmények építése) szükséges pénzügyi források nem szerepeltek a beterjesztett 2016-os állami költségvetésben. Mint ismert a kifelejtett támogatásért külön képviselői indítványban Kara Ákosnak kellett megküzdenie. Ez különösen annak fényében döbbenetes hogy az olimpiára Győrnek ígért pénz nem több mint a szombathelyi focistadionra beállított 9,6 Mrd forint. Ez ennyire rangon alul lenne értékelve? Vagy Győrnek túl sok az ellenlábasa, "irigye"? Ön szerint eljön-e még az-az idő, amikor megyénk nem csak akkor jut a döntéshozók eszébe, amikor az adókat kell befizetni, hanem akkor is, amikor némi pénzt illik is visszaforgatni oda, ahol azt megtermelik.
Simon Róbert Balázs: Az EYOF-hoz kapcsolódóan a további beruházásokra ez évben és jövőre 4,5 milliárd forint érkezik még Győrbe. Ezzel együtt így az EYOF-ra összességében több mint 9 milliárd forint a központi támogatás, melyet a kormány biztosít az ifjúsági olimpiai infrastruktúrális fejlesztéseihez és eredményes lebonyolításához.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezen túl közel ötmilliárd forintból megépült a győri multifunkcionális csarnok, amely szintén egyik fontos helyszíne lesz az EYOF-nak.
Az uniós támogatások tekintetében Győr-Moson-Sopron megyének a 2007-2013-as időszakban 3854 támogatott pályázatával több mint 380 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Ezen felül a 2010-től tartó kormányzás időszakában sok-sok milliárd fejlesztési forrás érkezett a megye településeire a központi költségvetésből is.
Panaszkodni tehát nincs okunk. Biztos vagyok abban, hogy a következő időszakban még az előbb felsorolt összegeknél is magasabb európai és állami támogatást tudunk lehívni a megyébe. Ez csapatmunka, amelyben az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, a gazdasági társaságok, az intézmények vezetői, a civil szervezetek és az egyházak képviselői közösen lehetünk eredményesek.
Előzetes
Győr fideszes országgyűlési képviselőjét, a megyei fejlesztések miniszteri biztosát faggathatják. Tabutéma nincs, kérdésekre fel!
Az online interjú időpontja: július 15. (szerda), kezdés 11 órakor.
A kérdéseket az [email protected] e-mail címre küldhetik - kérjük, a levél tárgyában tüntessék fel: Simon Róbert Balázs -, illetve a kisalfold.hu Facebook-oldalán a hozzászólások közé is írhatják.
Simon Róbert Balázs: Szabadhegyen élőként külön köszönöm felvetését. A győri önkormányzat a 82-es számú főút tehermentesítéséhez szükséges terveket elkészíttette. A kivitelezés azonban a beruházás nagyságrendje és az út állami tulajdoni jogviszonya miatt csak állami finanszírozásban történhet meg.
Fontos megjegyezni, hogy időközben elkezdődött a Győrt keletről elkerülő út építése, amely első szakaszának átadására idén szeptemberben kerül sor. Majd ezt követően a tervek szerint - 2018-ra - a második és harmadik üteme is elkészül, ami azt eredményezi, hogy az M1-es autópálya szentiváni csomópontjától a Vámosszabadira vezető 14-es főút csomópontjáig, a várost elkerülve lehet majd közlekedni. A keleti elkerülő út teljes hosszban történő megépítése több mint 20 milliárd forintba kerül, mely az elmúlt húsz év legnagyobb közút beruházása Győrben.
A keleti elkerülő út tehát a 82-es főút győri elkerülő szakaszának állami kivitelezése elé sorolódott időben és forrásait tekintve is.
Annyit ígérhetek, hogy Kara Ákos képviselőtársammal közösen igyekszünk lobbizni a 82-es főút tehermentesítéséért, ami nem egyszerű feladat, hiszen amint említettem, a keleti elkerülő teljes kiépítése élvez előnyt az állam részéről.
A likócsi gokart pályáról
- Mi lesz a likócsi gokart pálya sorsa, eladják-e? Ha igen, mit terveznek a helyén?
- Mikor készül el a Római út hátralevő, utolsó szakasza?
- Mikorra várható Likócs és Gyárváros közötti kerékpárút megépítése?
Simon Róbert Balázs: Tisztelettel köszöntöm a kisalfold.hu Olvasóit, köszönöm a kérdéseket, melyekre igyekszem a jelenleg rendelkezésemre álló, legtöbb információt adni.
Ez első három kérdés alapvetően a győri önkormányzat hatáskörébe tartozik, de amit tudok az ügyekről, azt szívesen elmondom. A likócsi gokart pálya a győri önkormányzat tulajdonában van, jelenleg a szabályozási terv felülvizsgálata zajlik, amely egy későbbi szakaszban a lakosság részéről is véleményezhető lesz. A közgyűlés döntése előtt nyilván figyelembe fogják venni az ott élők észrevételeit, jelenleg tehát döntés még nem született a gokart pálya jövőjéről.
Magam is egyetértek azzal, hogy szükséges a Római út eddig fel nem újított szakaszának rekonstrukciója is. Bízom abban, hogy az önkormányzat még ebben a ciklusban pénzügyi forrást tud biztosítani a felújításra váró útszakasz korszerűsítésére.
A Likócs és Gyárváros közötti kerékpárút ügyében nincsen konkrét információm. Az elmúlt évek győri kerékpárút fejlesztéseit ismerve, remélem, hogy középtávon kiépíthető lesz ez a szakasz is.
- Győrladaméron, az Országút utcában lakom, ami egyben a szigetközi főútvonal is. A hatalmas forgalmat ami községen áthalad tetézi, hogy a járművek nem tartják be a megengedett sebességhatárokat. Szinte minden faluban van forgalom lassító sziget, csak éppen ebben a kilométeres nyílegyeneses szakaszokkal rendelkező faluban nem. Lehetséges ez ügyben valamit tenni?
"Nem látok reális esélyt arra, hogy a Szigetközben újabb főútvonal épüljön"
Simon Róbert Balázs: A Győrladaméren áthaladó gépkocsik sebességének lassítása szakmai kérdés, ezért annak érdekében a helyi polgármesteri hivatal tud egyeztetést kezdeményezni az út fenntartójával.
- Másik kérdés ugyanebben a témában. Az autópálya és a mellette párhuzamosan futó 1-es számú főút fizetős, ezért tapasztalataink szerint rengeteg kamionos választja "egérútnak" a Szigetközt. Van-e lehetőség kitiltani innen a kamionos átmenő forgalmat?
Simon Róbert Balázs: Információim szerint jelenleg nincs lehetőség a tehergépkocsik kitiltására az érintett útszakaszról.
- Mikor Győrladamérra költöztünk, az akkori polgármester említette, hogy tervben van a Szigetközt északról elkerülő út. Van ennek megvalósulására reális esély?
Simon Róbert Balázs: Bár a szigetközi településeknek nem én vagyok az országgyűlési képviselője, ezért magánvéleményemet mondom: nem látok reális esélyt arra, hogy a Szigetközben újabb főútvonal épüljön.
A nyugdíjvitáról, a rendszer fenntartásáról
- Rendkívül igazságtalannak tartom a jelenlegi nyugdíjrendszert, különösen a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat végzett nőket diszkriminálja. Az egyetemi-főiskolai éveket nem számítják be a munkavégzéssel töltött időszakba, pedig aki pl. orvosi, mérnöki, jogi stb. végzettséget szerzett, azért keményen megdolgozott nemcsak a munkával töltött időszakban, hanem az arra felkészítő tanulással. A jelen rendszer ezért ugyanúgy kezeli, mintha ebben a felkészülési időszakban, 3-5 évben - közveszélyes munkakerülő - lett volna.
Nagyon nem mindegy, hogy 55-59 vagy 64 évesen mehet valaki nyugdíjba hosszú, végigdolgozott időszak után annak függvényében, hogy milyen hosszú időszakot töltött kemény tanulással, éjszakázott a vizsgákra készüléssel, rajzolással! Nem logikus abból a szempontból sem, hogy az érintettek életük során valószínűleg magasabb összeget fizettek be a nyugdíjkasszába.
Mi, akik megtettünk minden tőlünk telhetőt, nemcsak saját érdekünkben, szeretnénk néhány nyugdíjas évet megélni, nem betegen, megrokkanva hallgatni a - szerencsések - észrevételét: látod, kellett neked annyit tanulni?
Még hátrányosabb helyzetbe fogunk kerülni, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnek 40 év munka után. Nem olyan népes az érintett nők csapata, hogy ez rengetné meg a nyugdíjkasszát. Kérem Tisztelt Képviselő Urat, hogy ezt a kérést fontolják meg megfelelő fórumokon és módosítsák a jogszabályt.
Simon Róbert Balázs: A nyugdíjrendszer esetleges átalakítása rendkívül összetett kérdés. Tudni kell azt, hogy jelenleg 4,1 millió fő dolgozik Magyarországon, ami egyébként 102 000 fővel magasabb, mint egy éve. A dolgozó emberek "termelik meg" a nyugdíjak jelentős részét, ezért nagyon fontos az, hogy a foglalkoztatás és a munkahelyek száma a következő években folyamatosan emelkedjen.
A törvény életbelépése óta a nők 40 éves munkaviszony után történő nyugdíjba menetelének lehetőségével egyébként több mint 130 ezren éltek, amelynek finanszírozása az idei évi költségvetésben 185 milliárd forintot jelent.
Egy esetleges jogszabály módosítás tehát csak a gazdaság további erősödése, a munkavállalók számának jelentős növekedése esetén következhet be. Ez utóbbi két célt a magyar kormány kiemelten kezeli.
Mikor készül el a győri folyópart több milliárdos rehabilitációja?
- A győri folyópart több milliárdos rendbetételéről kérdezném. Véleményem szerint a kiinduló pont is vitatható, miszerint ennyi pénzt költenek erre a projektre. De ha már így alakult, fejezzék be tisztességesen a munkát. Kívülről közel-távol nem látni a végét, holott már rég be kellett volna fejezni az egészet. Mikor várható a munkálatok zárása, van-e erről bármi információja?
Simon Róbert Balázs: Igen, konkrét információm van. A munkálatok idén szeptemberben befejeződnek.
Miért jut kevesebb pénz Győr-Moson-Sopron megye útjaira?
- Simon úr, mi az oka annak, hogy megyénk hagyományosan a legkevesebb pénzt kapja az út felújításokra? A szomszédos megyék közül Komárom-Esztergom és Veszprém megye is félmilliárddal többet kapott, mint Győr-Moson-Sopron megye, miközben nálunk köztudottan katasztrofális állapotban vannak az utak, s messze erre közlekedik a legtöbb jármű. Készül-e lobbizni a jelentősebb megyei útfelújításokért?
Simon Róbert Balázs: Igen, megyei országgyűlési képviselőtársaimmal közösen igyekszünk lobbizni az útfelújításokért. Egy megjegyzést azért hozzáfűznék: kétségtelen tény, hogy kevés forrás jutott a települések közötti mellékutak felújítására, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a jelentős összegből épülő M85-ös gyorsforgalmi út szeptembertől végre összeköti Győrt és Csornát, amelynek a térség településeinek életére is óriási hatása van.
- Sok pletykát hallani a Győr, Virágpiac tér tervezett átalakításáról. Az volna a kérdésem, lehet-e erről több információt tudni?
Simon Róbert Balázs: A győri önkormányzattól kapott információm szerint a következő időszakban nincs napirenden a Virágpiac átalakítása. A hír tehát nem igaz.
"A 2014-2020-as uniós ciklusban több 7000 milliárd fejlesztési forrás érkezik Magyarországra"
- Fejlesztési biztosként mi a hatásköre, mit tud "elintézni" a miniszterelnöknél?
Simon Róbert Balázs: A miniszterelnökséget vezető minisztertől kaptam a megbízásomat. A feladatom a megyei jogú városok, Győr és Sopron polgármestereivel, valamint a megyei közgyűlés elnökével és a megyei kormányhivatal vezetőjével történő folyamatos kapcsolattartás. Amire azért van szükség, mert a jelenlegi 2014-2020-as uniós ciklusban több 7000 milliárd fejlesztési forrás érkezik Magyarországra, amely összeg sikeres és eredményes felhasználása mindannyiunk érdeke, beleértve az itt élőket, a megye településeinek vezetőit, az itt működő gazdasági társaságokat, civil szervezeteket és egyházakat. Miniszterelnök úrral a megyénket érintő legnagyobb fejlesztések egyeztetése történik, bevonva természetesen a nagyvárosok polgármestereit és a megyében megválasztott országgyűlési képviselőtársaimat is.
- Miért kell annyi kinevezett, hivatal, szervezet az EU pénzek elosztására, felhasználására, ami biztos hogy pénzbe kerül, aminek jobb helye is lenne? Nem arról van szó, hogy csak a bennfentesek juthassanak fejlesztéshez? Mi ez ellen a garancia?
Simon Róbert Balázs: Az Európai Unió jelentős mértékben előírta az EU-s pénzek felhasználásához, ellenőrzéséhez, a kifizetések lebonyolításához szükséges háttérintézmények létrehozását. Így a rendszer valóban egy kicsit nehézkesnek tűnhet. Az elmúlt években több szervezeti átalakítás történt itthon, mely csökkentette a bürokráciát. Ismereteim szerint a jövőben is várhatóak hasonló intézkedések.
Orbán Viktor milyen fejlesztési tervekkel érkezik Győrben ősszel?
- Kihasználva a lehetőséget néhány kérdés erejéig venném igénybe a türelmét. A modern városok program keretében Orbán Viktor miniszterelnök Debrecenbe járva a következő debreceni fejlesztésekhez ígért állami pénzeket:
- A debreceni főpályaudvar fejlesztésére 21 milliárdot ítéltek oda
- 16 milliárdért újítják fel a püspökladányi vasútvonalat
- repteret 1,2 milliárdért fejlesztik
- debreceni Nagyerdőre 4 milliárdot szánnak
Nem elfelejtve, hogy csak a villamos projektjükre több mint 17 Mrd-s támogatást már kaptak, és csekély 28 Mrd-s önkormányzati adósságukat is átvállalta az állam (kvázi elengedték).
Fentiek tükrében érdeklődni szeretnék hogy Győr milyen fejlesztési igény csomaggal készül Orbán Viktor győri látogatására. Reményeim szerint Győrbe is ellátogat a miniszterelnök úr! Csak reménykedem hogy Győr nem a keleti elkerülő ígéretével lesz "kifizetve" aztán hosszú időre letudva. Mondván Győr gazdag város a fejlesztési igényeit oldja meg saját erőből.
Simon Róbert Balázs: Orbán Viktor miniszterelnök úr az ősz folyamán érkezik Győrbe és Borkai Zsolt polgármesterrel úrral közösen ismertetni fogja a "Modern városok" program keretében a Győrre vonatkozó fejlesztéseket. A program egyeztetése zajlik, kis türelmét kérem, a miniszterelnök látogatásának napján minden kiderül.
EYOF-os és további fejlesztési pénzekről: "Panaszkodni tehát nincs okunk"
- Hogy fordulhatott elő hogy a kormánygaranciával megtámogatott 2017-es győri EYOF ifjúsági olimpia megrendezéséhez (létesítmények építése) szükséges pénzügyi források nem szerepeltek a beterjesztett 2016-os állami költségvetésben. Mint ismert a kifelejtett támogatásért külön képviselői indítványban Kara Ákosnak kellett megküzdenie. Ez különösen annak fényében döbbenetes hogy az olimpiára Győrnek ígért pénz nem több mint a szombathelyi focistadionra beállított 9,6 Mrd forint. Ez ennyire rangon alul lenne értékelve? Vagy Győrnek túl sok az ellenlábasa, "irigye"? Ön szerint eljön-e még az-az idő, amikor megyénk nem csak akkor jut a döntéshozók eszébe, amikor az adókat kell befizetni, hanem akkor is, amikor némi pénzt illik is visszaforgatni oda, ahol azt megtermelik.
Simon Róbert Balázs: Az EYOF-hoz kapcsolódóan a további beruházásokra ez évben és jövőre 4,5 milliárd forint érkezik még Győrbe. Ezzel együtt így az EYOF-ra összességében több mint 9 milliárd forint a központi támogatás, melyet a kormány biztosít az ifjúsági olimpiai infrastruktúrális fejlesztéseihez és eredményes lebonyolításához.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezen túl közel ötmilliárd forintból megépült a győri multifunkcionális csarnok, amely szintén egyik fontos helyszíne lesz az EYOF-nak.
Az uniós támogatások tekintetében Győr-Moson-Sopron megyének a 2007-2013-as időszakban 3854 támogatott pályázatával több mint 380 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Ezen felül a 2010-től tartó kormányzás időszakában sok-sok milliárd fejlesztési forrás érkezett a megye településeire a központi költségvetésből is.
Panaszkodni tehát nincs okunk. Biztos vagyok abban, hogy a következő időszakban még az előbb felsorolt összegeknél is magasabb európai és állami támogatást tudunk lehívni a megyébe. Ez csapatmunka, amelyben az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, a gazdasági társaságok, az intézmények vezetői, a civil szervezetek és az egyházak képviselői közösen lehetünk eredményesek.
Előzetes
Győr fideszes országgyűlési képviselőjét, a megyei fejlesztések miniszteri biztosát faggathatják. Tabutéma nincs, kérdésekre fel!
Az online interjú időpontja: július 15. (szerda), kezdés 11 órakor.
A kérdéseket az [email protected] e-mail címre küldhetik - kérjük, a levél tárgyában tüntessék fel: Simon Róbert Balázs -, illetve a kisalfold.hu Facebook-oldalán a hozzászólások közé is írhatják.
Simon Róbert Balázs
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre