A Facebook viharos 10 éve

Miután az erős kereslet miatt részvényeit a piac felső határán árazta be, a Facebook 16 milliárd dollárt gyűjtött a tőzsdei bevezetés során, amely 104 milliárd dollárra értékelte a közösségi médiavállalatot.

A Facebook tőzsdére lépésének időszaka viharosan, ha nem is kiábrándítóan indult. Miután az első nap nem hozta meg azt a sikert, amit néhány befektető minden bizonnyal remélt, a dolgok előbb rosszabbodtak, minthogy (sokkal) jobbra fordultak volna.

Az első kereskedési napon a tőzsdei bevezetés 38 dollár felett zárt, a gyors pénzre vágyó IPO-befektetők közül sokan elugrottak a hajóról, ami a részvények árfolyamának rémes zuhanását okozta.

A következő hónapokban a Facebook értékelése közel 50 százalékkal esett vissza, és 2013 augusztusáig tartott, mire a vállalat részvényeinek árfolyama visszatért a bevezetési szintre.

Ettől kezdve a közösségi médiaóriás számára többnyire kedvezően mentek a dolgok, mivel a befektetők rájöttek, hogy a vállalat hirdetésközpontú üzleti modellje működik, és hogy az Instagram tőzsdei bevezetés előtti felvásárlása talán az évszázad boltja lehetett.

Néhány jelentős visszaesés – a Facebook kétszer is felállította a történelem legnagyobb egynapos piaci árfolyamveszteségének rekordját – és a 2022-es év lehangoló kezdete ellenére a vállalat részvényeinek árfolyama 433 százalékkal emelkedett a tőzsdei bevezetési árhoz képest, ami azt jelenti, hogy a Facebook tőzsdei bevezetésébe beszállt hosszú távú befektetők több mint ötszörösére növelték kezdeti befektetésüket, 18,9 százalékos átlagos éves hozammal.

Borítóképünkön egy tüntető pózol a Facebook-alapító Mark Zuckerberget ábrázoló installációval, amint pénzhullámon szörfözik, és szorongó tinédzserek veszik körül. A fotó az Egyesült Királyság parlamentjének épülete előtti tüntetésen készült Londonban 2021. október 25-én, mikor a Facebook informátora, Frances Haugen tanúskodott a brit törvényhozók előtt.

Borítókép: AFP/Tolga Akmen