Új Munkácsy-festmény: bemutatták Reök Lujza portréját Mosonmagyaróváron

Rendhagyó helyszínen ünnepelték idén a magyar kultúra napját Mosonmagyaróváron. Tavaly decemberben érkezett a Lajta-parti városba Pákh Imre magyar–amerikai műgyűjtő páratlan Munkácsy-kollekciója, amelynek a Cselley-ház március 8-ig ad otthont, és itt rendezték meg az ünnepséget is. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy a tapasztalatok szerint a városlakók és a környékbeliek mellett felvidékieket is vonz a kiállítás, így magyarságot és értéket is tudnak közvetíteni. Azt is összefoglalta, hogy a kultúra közvetítésében – amelyhez pénz, munka és odaadás is szükséges – milyen szerepet vállal koordinátorként az önkormányzat.

A Flesch-központ működésére évente több mint 400 millió forintot, a Hansági Múzeumra 130 milliót fordítanak, s nemrég adták át a korszerűsített könyvtárat. A Munkácsy-kiállítást pedig, amely ilyen kis városban még nem kapott helyet, 42 millió forinttal támogatták.

A Himnusz születésnapján adják át hagyományosan a Mosonmagyaróvár Város Kultúrájáért díjat, amelyet idén a Heideröslein Dalkörnek ítéltek. Az előző évi kitüntetett, a Mofém Fúvószenekar egyesületének elnöke, Vitéz Péter méltatta a 2020-as díjazottat.

A dalkör 1998-ban alakult Német Nemzetiségi Dalkör néven, s 2003-ban vették fel a Heideröslein nevet, amelyet a Heideboden költőnője, Grete Marcsik-Neuberger azonos című verse ihletett. A dalkör célja a heidebodeni dalok, népdalok gyűjtése, közkinccsé tétele, bemutatása, átörökítése, a magyarországi németség népdalainak megismerése, éneklése, a német nyelvterület népdalainak és német szerzők műveinek tolmácsolása. A kórus évente részt vesz kórustalálkozókon, városi ünnepségeken. Az országos minősítőn többször is arany fokozatot érdemeltek ki.

A kórus vezetőjének, Marquetantné Wagner Ilonának Árvay István adta át a kitüntetést. – Nagy megtiszteltetés, hogy Munkácsy képei között vehetjük át a díjat. A város kórusainak palettáját kívánjuk színesíteni – köszönte meg a díjat a dalkört 2009 óta irányító kórusvezető.

Munkácsy Mihály anyai és apai ágon is német felmenőkkel rendelkezett, nevét maga vette fel, és ezzel a magyarsághoz tartozónak vallotta magát – mutatott rá Boros Judit művészettörténész, hazánk egyik legelismertebb Munkácsy-szakértője. Mint mondta, nemzeti művészetünk egyik legjelentősebb festője sokat köszönhet az egyetemes festészeti tematikának. Az ábrázolásmód érzelemgazdagsága által szinte érzékelhető a mester jelenléte.

A Cselley-házban először láthatja a nagyközönség Munkácsy unokahúgáról, Reök Lujzáról festett alkotását, amely tavaly decemberben került Pákh Imre tulajdonába.

– Az árva, festőnek készülő Munkácsyt 1863-ban édesanyja rokonai, a pesti Reök család vette pártfogásába. Az alig húszesztendős fiatalember ezért 1864-ben hálából megfestette Reök István gépgyáros és családtagjai képmását. A Reök Lujza-portré rendkívül expresszív, személyisége van, szinte életre kel az apró, finom festői megoldásoknak köszönhetően – értékelte a festményt a tárlat kurátora.