Még mindig nagy potenciál van a bizalmi vagyonkezelésben

A tankönyvi definíció szerint a bizalmi vagyonkezelés (BVK) elsődleges célja a vagyon hosszú távú védelme és a generációk közötti vagyonátadás gördülékeny biztosítása. Egy végrendelethez képest ez a konstrukció sokkal nagyobb mozgásteret biztosít annak szabályozásához, hogy halál esetén az örökösök miként használják fel az örökölt vagyont. Ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretében nem csak az határozható meg részletesen, ki és milyen vagyonelemet örököl, de az is, hogy mindezt milyen formában, ütemezéssel és feltételekkel zajlik le. Ezen felül pontosan szabályozható az is, hogy mi történhet és mi nem történhet egy konkrét vagyontárggyal.

Mi lehet a bizalmi vagyonkezelés tárgya?

Gyakorlatilag bármilyen vagyontárgy, bármilyen vagyonelem bevonható ebbe a konstrukcióba. A leggyakoribb példákból válogatva az értékpapírokat, üzletrészeket, lakást, termőföldet, értékes gépjárműveket, egyéb ingóságokat, vagyoni értékű jogot vagy szellemi alkotást érdemes kiemelni. Ezeket a vagyonrendelő, vagyis az, aki a vagyontárgyak tulajdonjogával rendelkezik, egy szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A történet harmadik szereplője a kedvezményezett, akinek a javára történik a vagyonkezelés (ő a haszonélvező, aki részesül a vagyonból).

A vonatkozó jogszabályok senkit sem zárnak ki a BVK-ból. Természetesen a vagyon tekintetében van egy méret- vagy értéklimit, ami alatt a konstrukció nem működhet gazdaságosan. Ez egy száz millió forintos nagyságrend, ami vagyononként változhat, hiszen függ annak szerkezetétől és összetételétől, de befolyással lehet rá a megrendelő elképzelése, élethelyzete vagy motivációja is.

Vonzó adóelőnyök

A vagyon hosszú távú védelmét lehetővé tevő rugalmas szabályrendszer mellett a bizalmi vagyonkezelés népszerűségét azok az adóelőnyök adják, amelyeket a jogalkotó a konstrukcióhoz rendelt. Ezek közül a legfontosabb és egyben a legismertebb az úgynevezett adómentes felértékelés lehetősége. Ennek lényegét egy példán keresztül lehet a legjobban elmagyarázni.

Tegyük fel, hogy van egy céged, amit korábban 5 millió forintért alapítottál, de most 500 millió forint a piaci értéke. Ha vagyonkezelésbe akarod rendelni ezt a céget, akkor ez utóbbi értéken fog bekerülni a BVK könyveibe. Tegyük fel továbbá, hogy a vagyonkezelő 5 év múlva úgy dönt, hogy eladja ezt a céget. Ez esetben – az adómentes felértékelés lehetőségének köszönhetően – az ebből a tranzakcióból befolyó jövedelemből 500 millió forint összeghez (vagyis a bekerüléskori piaci értékhez) adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a kedvezményezettek.

Egy másik fontos adóelőny, hogy bizonyos feltételek betartása esetén a bizalmi vagyonkezelésekre teljes társasági adómentesség vonatkozhat. Ez azért merülhet fel egyáltalán, mert bár ez a konstrukció nem jogi személy, mégis társasági adóalanynak számít. Ebből következően nyeresége után társasági adót kell fizetnie, már amennyiben nem felel meg az előbb említett feltételeknek.

Jogalkotási turbulencia

Évtizedes múltja ellenére a bizalmi vagyonkezelés igazi felfutása csak az elmúlt 5 évre tehető Magyarországon. Mit több, a konstrukciók indítása szempontjából az elmúlt egy év hozta a legnagyobb robbanást. 2023 tavaszáig, vagyis kilenc év alatt összesen kb. 400-450 bizalmi vagyonkezelést hoztak létre itthon. Az ezt követő hónapokban, egészen 2023. szeptember 12-ig további közel 1000 ilyen konstrukciót hívtak életre.

A jelenség magyarázata az, hogy 2023 tavaszán indult el az a jogszabályalkotási folyamat, amelynek célja az adómentes felértékelés lehetőségének megszüntetése volt. Sokan ennek hatására döntöttek úgy, hogy a szabály hatályba lépéséig, vagyis 2023. szeptember 12-ig még kihasználják ezt az adóelőnyt, aminek eredményeképpen rövid időn belül megháromszorozódott a Magyarországon működő BVK-k száma.

Nem sokkal később jött a fordulat

A 2023 szeptemberének elején bevezetett szigorúbb rendelkezések alig néhány hónapig lehettek érvényben. Az őszi adócsomagban ugyanis a jogalkotó újra visszahozta az adómentes felértékelés lehetőségét, aminek azonban szigorította a feltételrendszerét. E szerint az adómentesség csak akkor vehető igénybe, ha a bizalmi vagyonkezelő minimum 5 év elteltével adja ki a szóban forgó vagyonelemet a kedvezményezettek részére. Ez a módosítás 2024. január 1-jével lépett hatályba, vagyis kis változtatással, de végül e tekintetben visszakerültünk a startmezőre.

Az adóelőnyök megnyirbálására irányuló jogalkotói próbálkozás és a több fejezetből álló szabályozási huzavona meglehetősen nagy port kavart és sokakat elbizonytalanított. Ennek ellenére a szakértők véleménye az, hogy ez a konstrukció még mindig egy jól használható vagyontervezési és vagyonkezelési eszköz, amely rugalmas szabályrendszerének köszönhetően adókedvezmények nélkül is kiváló megoldás a nagy vagyonok tulajdonosainak.