2024.04.05. 12:07
Nézőpont Intézet: Magyar Péter nem a Fideszt gyengíti
A Fidesz támogatottsága (47 százalék) nem változott februárhoz képest, a baloldali szavazókat viszont megosztotta Magyar Péter színrelépése – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amely részleteit pénteken közölték az MTI-vel.
Magyar Péter jogász beszédet mond a Budapest belvárosába meghirdetett gyűlésén a Vértanúk terén 2024. március 26-án
Forrás: MTI
Fotó: Lakatos Péter
Azt írták:
Magyar Péter leendő pártja (13 százalék) holtversenyben van a DK–MSZP–Párbeszéd hárompárti koalícióval (13 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párttal (11 százalék), míg az átalakulás legnagyobb vesztese a Momentum, amely az Európai Parlamentbe jutási küszöböt sem éri el (4 százalék).
A kutatásban – amelyet február 26. és 28., illetve április 2. és 4. között 1000 felnőtt telefonos megkérdezésével készítettek – az áll, Magyar Péter három hete jelentette be, hogy pártot fog alapítani, és azzal indulni szeretne a bő két hónap múlva esedékes európai parlamenti választáson.
A Nézőpont Intézet a felmérésében azt vizsgálta, hogy az új szereplőnek mi a hatása a magyar politikai versenyre:
„a helyzetkép egyértelmű. Miközben Magyar Péter magát centrumpártként próbálja pozicionálni, a kormánypártok szavazóit nem tudta megnyerni, támogatói a baloldali pártok meglévő szavazói közül kerültek ki”
– fogalmaztak.
A Fidesz–KDNP egy „most vasárnapi” EP-választáson ugyanúgy 47 százalékot szerezne, mint a kegyelmi ügyet követően, február végén készített utolsó felmérésük szerint.
Mint írták, ugyan az elmúlt két hónap nem volt a kormánypártok szempontjából kedvező, a közeljövőben egyre intenzívebbé váló választási kampány még további jobboldali szimpatizánsokat is mozgósíthat.
A Nézőpont szerint továbbra is biztosnak tűnik, hogy a kormánypártok és a baloldali ellenzék mellett a jobboldali ellenzék is szerezhet brüsszeli mandátumot: a Mi Hazánk e héten 6 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött (februárban még 8 százalékot).
Úgy folytatták, hogy Magyar Péter pártjára a magyarok 13 százaléka szavazna az EP-választáson, ami néhány hét alatt számottevő átrendeződést jelent.
Az új párt azonban sem bizonytalan vagy inaktív szavazókat nem tudott megszólítani, sem a Fideszből nem tudott támogatókat szerezni nagy számban, szavazói a baloldali pártok eddigi támogatói közül kerültek ki, így felbukkanása mindegyik baloldali pártnak okozott kisebb-nagyobb veszteséget
– írták.
A felmérésben az áll, hogy a technikailag még nem létező Magyar-párt a baloldal harmadik középpártja lehet, a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listájának népszerűsége ugyanis szintén 13 százalékos (az EP-választáson a közös listáknak is csak 5 százalékos küszöböt kell elérniük), míg a Kutya Párt listájának támogatottsága 11 százalékos.
Mindez a kutatás készítői szerint azt is jelenti, hogy a „Gyurcsány-koalíciót” nem erősítette a két mikropárt csatlakozása, hiszen nélkülük is elérte februárban ugyanezt a támogatottságot (a három szervezet februári adatait utólag adták össze, az összehasonlíthatóság érdekében).
A Kutya Párt viszont egy bő hónap alatt három százalékpontot erősödött – tették hozzá.
A kutatás végén megjegyezték, hogy az elmúlt másfél hónap legnagyobb vesztesének a Momentum tűnik (4 százalék, februárban 7 százalék), azaz a 2019-es kettő helyett ma egyetlen mandátumot sem tudnának Brüsszelben szerezni, így a budapesti olimpia ellen szerveződött párt akár a párizsi olimpia előtt elveszítheti jelentőségét a baloldalon és a többi, „futottak még” párttal kerülhet egy súlycsoportba.
