2024.01.18. 12:21
Benjamin Netanjahu: Izrael megsemmisítette a Hamász-alakulatok kétharmadát
Az izraeli–palesztin háború 104. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A szállítmány szerdán este érkezett meg a Gázai övezetbe
Forrás: AFP
Fotó: Mofa Qatar
Benjamin Netanjahu: Izrael megsemmisítette a Hamász-alakulatok kétharmadát
Izrael már megsemmisítette a Hamász harcoló alakulatainak mintegy kétharmadát, a teljes gázai győzelem után pedig a másik izraeli palesztin terület, Ciszjordánia felett is teljesen át kell vennie a katonai ellenőrzést - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
A kormányfő elmondása szerint a harcok két szakaszban folynak: az első fázisban, amelynek célja a Hamász szervezet 24 harci alakulatának a megsemmisítése, eddig 16 vagy 17 egységet sikerült kiiktatni az izraeli erőknek.
"Ezután következik a terület megtisztítása (a fegyveresektől). Az első művelet rendszerint rövidebb, a második hosszabb ideig tart" - mondta.
Netanjahu egy elesett izraeli katona fényképét a magasba tartva hangsúlyozta: a katonák nem haltak meg hiába, és ígéretet tett arra, hogy a harcok addig folytatódnak, amíg a Hamász vereséget nem szenved, és a gázai túszok ki nem szabadulnak. "A győzelem kivívása még hónapokig eltart, de eltökéltek vagyunk" - szögezte le.
A gázai háború utáni lehetséges forgatókönyvekre kitérve Netanjahu hangsúlyozta: a belátható jövőben bármilyen megoldásnak magában kell foglalnia az izraeli katonai ellenőrzést Ciszjordánia egésze felett, ami "kizárja a palesztin állam szuverenitását, ezt el kell fogadni".
Netanjahu felidézte, hogy az amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken elhárította azokat a kísérleteket, amelyek Izrael biztonságát fenyegető víziókat feszegettek. "Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén nemet mondjon, még a legjobb barátainknak is" - fogalmazott.
"Minden olyan területről, ahonnan kivonulunk, terrort kapunk a nyakunkba, szörnyű terrort" - mondta, hozzáfűzve, hogy ez történt Dél-Libanonban, a Gázai övezetben és Ciszjordánia egyes részein is, utóbbi kontroll alatt tartása ezért olyan fontos.
Benjámin Netanjahu már többször is visszautasította a tűzszüneti felszólításokat, és kijelentette: Izrael a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet teljes vereségéig és az októberben a Hamász és egyéb fegyveres szervezetek által elhurcolt túszok kiszabadításáig nem hagy fel a harccal.
Izraeli adatok szerint a Hamász október 7-i meglepetésszerű támadása során elrabolt 250 emberből 136-an vannak még fogságban, nagyjából egyharmaduk krónikus beteg és gyógyszerekre van szüksége.
Az izraeli műveletekben már 24 620, a Gázai övezetben élő ember vesztette életét, és a térségben súlyos humanitárius válság alakult ki.
Indiai hadihajó sietett a jemeni lázadók dróncsapásában megrongálódott teherhajó segítségére
Indiai hadihajó sietett a jemeni húszi lázadók dróncsapásában megrongálódott Genco Picardy nevű teherhajó segítségére - közölte csütörtökön az indiai haditengerészet az X-en.
A tájékoztatás szerint a 22 fős legénységből kilencen indiai állampolgárok.
Az indiai haditengerészet tűzszerészei átvizsgálták a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó Genco Picardy fedélzetén keletkezett károkat, mielőtt az folytatta útját célállomása felé.
A nemzetközi tengeri kereskedelemben kommunikációs szerepet vállaló brit kormányhivatal (UKMTO) szerdán közölte, hogy robbanóeszközzel felszerelt drón csapódott egy teherhajónak az Ádeni-öbölben, mintegy 110 kilométerre délkeletre a jemeni Áden városától. A hajó kapitánya korábban tűzről is beszámolt, amelyet azonban sikerült eloltani.
Az Irán hátszelét élvező jemeni húszi lázadók katonai szóvivőjük, Jahja Szarí útján szerdán este közölték, hogy több rakétát elindítva eltalálták a teherhajót.
A húszi lázadók számos támadást követtek el a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael októberben hadműveletet indított a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
A drón- és rakétatámadások már a nemzetközi kereskedelemre is hatással voltak. Több tengeri szállítmányozási vállalat is elővigyázatosságból elkerülte a vörös-tengeri útvonalat, amelyen rendes esetben a globális kereskedelem mintegy 10 százalékát bonyolítják le.
Több nagyhatalom is aggodalommal figyelte a történéseket, ezért egy közös brit-amerikai hadművelet keretében csapásokat mértek az iszlamista csoport jemeni állásaira az elmúlt napokban. Az Egyesült Államok pedig ismét a globális terrorszervezetek listájára helyezte a húszikat. Az indiai haditengerészet is fokozta jelenlétét a térségben és hadihajókat küldött az Arab-tengerre.
Egy az ezerhez arányban osztják szét a túszoknak és gázai lakosságnak szánt gyógyszersegélyt
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között katari közvetítéssel létrejött megállapodás keretében egy az ezerhez arányban osztják szét az izraeli túszoknak és gázai övezeti lakosságnak szánt gyógyszersegélyt - közölte csütörtökön az egyiptomi Vörös Félhold egyik szóvivője.
A dpa német hírügynökségnek nyilatkozva a segélyszervezet illetékese elmondta, hogy
a Gázai övezetbe elhurcolt izraeli túszoknak juttatott minden egyes gyógyszeres láda után ezer ilyen ládát osztanak szét a palesztin terület lakói között.
Nem sokkal korábban az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió is arról tett jelentést, hogy a ládákat éppen ilyen arányban szállították le, illetve fogják szétosztani. Hatvan tonna gyógyszerről és egyéb orvosi felszerelésről van szó.
Fotó: Mofa Qatar / Forrás: AFP
A segélyt Katarból, illetve Franciaországból juttatták el légi úton az egyiptomi el-Arisba. A szállítmány végül szerdán este érkezett meg a Gázai övezetbe Egyiptom felől, a Kerem Salom-i átkelőn keresztül, ahol a szállítmányt Izrael ellenőrizte.
Egyelőre nem világos, hogy a Hamász fogságában lévő túszokhoz valóban eljutnak-e a gyógyszerek, illetve mekkora mennyiség.
A Hamász és egyéb szélsőséges csoportok fegyveresei tavaly október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, ahol mintegy 1200 ember megöltek, körülbelül háromezret megsebesítettek és nagyjából 250 embert elraboltak és a Gázai övezetbe hurcoltak. Izraeli adatok szerint 136-an vannak még fogságban, nagyjából egy harmaduk krónikus beteg és gyógyszerekre van szüksége.
Az EP feltételek melletti tűzszünetet sürget
Az Európai Parlament "állandó tűzszünetre" és a politikai megoldás érdekében tett erőfeszítések újraindítására szólít fel csütörtökön megszavazott állásfoglalásában az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, azzal a feltétellel azonban, hogy előbb minden túszt azonnal és feltétel nélkül szabadon engednek, és felszámolják a Hamász terrorszervezetet.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők a lehető leghatározottabban elítélik a Hamász által Izrael ellen elkövetett "aljas" terrortámadást, azonban az arra adott aránytalan izraeli katonai választ is, amely "soha nem látott mértékű" polgári áldozatokat követelt - áll a testület sajtóközleményében.
A dokumentum hangsúlyozza: Izraelnek joga van a nemzetközi jog keretein belül megvédeni magát, ami azt jelenti, hogy egy konfliktus minden résztvevőjének különbséget kell tennie az ellenség és a civilek között, és támadásaik csakis katonai célpontokra irányulhatnak.
A Gázai övezetben uralkodó szörnyű és gyorsan romló humanitárius helyzet miatti aggodalmuknak adva hangot a képviselők kiemelték: sürgős szükség van a teljes, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférésre a Gázai övezet egészében, és a létfontosságú infrastruktúra azonnali helyreállítására.
Az állásfoglalás európai kezdeményezésre szólít fel a kétállami megoldás érdekében, és hangsúlyozza a békefolyamat azonnali újraindításának szükségességét. A képviselők támogatják a 2002-es arab békekezdeményezést is, amely Izrael állam és valamennyi arab állam közötti kapcsolatok teljes normalizálását ajánlja fel, cserébe Izrael teljes kivonulásáért az 1967 óta megszállt valamennyi palesztin és arab területről, és szorgalmazzák a Palesztin Hatóság teljes bevonását ebbe a folyamatba.
Felszólítanak tovább a palesztin területek megszállásának megszüntetésére, és hangsúlyozzák, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak. Az Európai Parlament határozottan elítéli a palesztinok ellen szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket és uniós korlátozó intézkedések bevezetésére szólítanak fel az emberi jogokat és a nemzetközi jogot sértő telepesekkel szemben - olvasható az állásfoglalásban. A testület tagjai a terrorcselekmények és a nemzetközi jog megsértését elkövető személyek felelősségre vonását is hangsúlyozzák.
A túszejtés és a civilek elleni szándékos támadások súlyosan sértik a nemzetközi jogot - hívták fel a figyelmet a képviselők.
Az izraeli elnök szerint Irán és az általa támogatott milíciák veszélyt jelentenek a világ biztonságára
Az Irán és az általa támogatott milíciák jelentette globális fenyegetésre figyelmeztetett csütörtökön Jichák Hercog izraeli elnök.
Hercog a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében leszögezte: Izrael "a szabad világért vív háborút", hozzátéve: ha Izrael megszűnik létezni, "Európa - vagy akár az Egyesült Államok - kerül sorra".
Fotó: Gian Ehrenzeller / Forrás: MTI/EPA
Emlékeztetett arra, hogy a héten az iráni Forradalmi Gárda több iraki és szíriai célpont ellen intézett rakétatámadást. Jóllehet amerikai katonák nem sebesültek meg a támadásokban, szemtanúk szerint több rakéta egy építés alatt álló amerikai konzulátus közelében csapódott be.
Az államfő méltatta továbbá az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók ellen alakult nemzetközi koalíciót, melynek célja, hogy elejét vegye a húszik a Vörös-tenger térségén áthaladó hajók elleni támadásai megakadályozása.
Bár a koalíció a héten több csapást mért húszi állásokra, a lázadók máris közölték, nem hagynak fel a támadásokkal, melyeket Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokoltak.
Irán az egyetlen ország, amely diplomáciai kapcsolatokat ápol a húszikkal.
Irán zsarolásba kezdett
Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva azt mondta, hogy a gázai háború befejezése véget vethet más konfliktusoknak is a térségben – számolt be a Mandiner a CNN híre alapján.
Ha a gázai népirtás véget ér, akkor ez a térségben más válságok megszűnését is eredményezheti
– mondta az iráni miniszter.
Amir-Abdollahian azt is elmondta, hogy a Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah – akivel a gázai háború kezdete óta kétszer is beszélt – azt mondta neki, hogy a Hezbollah támadásai megszűnnek, ha Izrael abbahagyja a Hamász elleni támadásokat Gázában.
Dánia is csatlakozik a húszik ellen alakult koalícióhoz
Dánia csütörtökön bejelentette, csatlakozik az Egyesült Államok vezette, a jemeni húszik ellen alakult koalícióhoz, melynek célja, hogy megakadályozza a lázadóknak a Vörös-tenger térségén áthaladó hajók ellen elkövetett támadásait.
A tervek szerint Koppenhága – amely korábban már egy fregatt-tal is támogatta az amerikai-brit erőket – egy vezérkari tisztet küld a térségbe, aki részt vesz a műveletek megtervezésében.
A döntést bejelentő Troels Lund Poulsen védelmi miniszter leszögezte: tevőlegesen is részt fognak venni a koalícióban, és politikai felelősséget vállalnak annak érdekében, hogy véget vessenek a régióban kialakult feszültségnek.
A koalícióban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein vesz részt.
Jordániai külügyminiszter: Izrael engedélyezze az elűzött gázaiak hazatérését
Izraelneknek engedélyeznie kell, hogy a Gázai övezetből elmenekültek visszatérhessenek otthonaikba – jelentette ki csütörtökön Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter Ammánban, török hivatali partnerével, Hakan Fidannal közös sajtótájékoztatóján.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
Szafadi egyúttal leszögezte, rendkívül fontos, hogy mielőbb véget vessenek a gázai háborúnak és megakadályozzák a konfliktus regionális kiszélesedését.
Aláhúzta emellett:
mindent meg kell tenni azért, hogy elegendő humanitárius segítség érkezzen a Gázai övezet egész területére, északra és délre is.
A háború október 7-i kitörése óta palesztin egészségügyi források szerint már több mint 24 ezren haltak meg harci cselekményekben, a mintegy 2,3 milliós övezetben élők nagy része pedig elmenekült.
Mindemellett október óta több, Irán által támogatott fegyveres csoport hajtott végre támadásokat a térségben, a többi között a jemeni húszi lázadók, a palesztinok iránti szolidaritással indokolva a műveleteket.
Az izraeli hadsereg egy nap alatt 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben
Az izraeli hadsereg az elmúlt 24 óra alatt mintegy 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben, csak Hán-Junisz térségében 40 fegyverest öltek meg - közölte csütörtökön az izraeli hadsereg (IDF).
A Hamász palesztin terrorszervezet felszámolására törekvő Izrael azt gyanítja, hogy a fegyveresek a Gáza alatt kiépített alagúthálózatban rejtőzködnek.
Az október 7-én kezdődő izraeli hadművelet fókusza jelenleg az övezet déli részére helyeződött át; az izraeli védelmi minisztérium közlése szerint a Hamász elleni északi offenzíva véget ért.
A hadsereg által közölt jelentéseket egyenlőre nem sikerült független forrásból megerősíteni.
Fotó: Mohammed Dahman / Forrás: MTI/EPA
Hercog: Izrael "imádkozik", hogy a Gázába szállított gyógyszerek eljussanak a túszokhoz
Izrael imádkozik azért, hogy a Katar és Franciaország által tető alá hozott megállapodás keretében Egyiptomon keresztül Gázába küldött sürgősségi szállítmány eljusson a Hamász által az ostromlott palesztin területeken fogvatartott túszokhoz – közölte Jichák Hercog izraeli elnök csütörtökön Davosban.
Imádkozunk, hogy minden gyógyszer eljusson hozzájuk, de ez még csak a kezdet
– mondta Hercog a Világgazdasági Fórumon.
Az elnök ez után megismételte az izraeli kormány álláspontját, miszerint a gázai háborúnak a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eltávolítását kell eredményeznie.
Hercog az izraeli offenzívát a palesztinokkal való jövőbeni békésebb kapcsolatok felé tett lépésnek és a globális biztonság megerősítésének nevezte.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Hercog továbbá
felszólította a világ vezető országait, hogy támogassák Gázát a háború után, és azt is megjegyezte, hogy a Hamász októberi támadása előtt Izrael a Szaúd-Arábiával való megbékélés felé haladt.
Mindannyian megértjük, hogy jövőképre van szükség, és úgy gondolom, hogy ennek része kell, hogy legyen az is, hogy visszatérjünk Izrael és a térségbeli szomszédai normalizációs folyamatához
– mondta.
Negyedszer támadták a húszik állásait az amerikai erők
A CNN, a CBS és az ABC hírcsatorna amerikai képviselőkre hivatkozva számolt be arról, hogy az amerikai hadsereg csapatai a héten immáron negyedik alkalommal lőtték a húszik állásait.
Az amerikai hadsereg csapatai a húszik ellenőrzése alatt álló rakétaindító állásokra mért csapást – írta az X-en az amerikai fegyveres erők központi parancsnoksága (CENTCOM).
A légicsapások célja a húszik nemzetközi és kereskedelmi hajózás ellen folytatott támadásainak megfékezése a Vörös-tengeren, a Báb al-Mandab-szorosban és az Ádeni-öbölben – tették hozzá.
Az Irán által támogatott húszi terroristák műveleteinek folytatása veszélyezteti a nemzetközi hajózást és megzavarja a kereskedelmi hajózási útvonalakat a Vörös-tenger déli részén és a szomszédos vizeken
– idézik a bejegyzésben Michael Erik Kurilla tábornokot, a CENTCOM parancsnokát, aki hozzátette, hogy az amerikai hadsereg továbbra is mindent megtesz az ártatlan tengerészek és az amerikai nép védelmében.
Az amerikai hadsereg korábban egy jemeni harci drón indításáról is beszámolt, amellyel egy Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó amerikai teherszállító hajót találtak el. A támadás károkat okozott, de sebesülést nem.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a múlt héten szövetségeseik támogatásával átfogó katonai csapást mért a húszikra, válaszul a húszi milíciák Vörös-tengeren végrehajtott, nemzetközi hajózás elleni támadásaira.
Joe Biden amerikai elnök szerdán visszahelyezte a jemeni húszi lázadókat az Egyesült Államok terrorszervezeteket felsoroló lajstromára.
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között dúló gázai háború kezdete óta a húszik Izraelhez köthető hajók ellen hajtanak végre támadásokat.
A nagyobb hajózási társaságok igyekeznek elkerülni a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalat, amelyen keresztül a globális kereskedelem nagyjából 10 százalékát bonyolítják le.
Az olasz pénzügyminiszter az infláció miatt aggódik
Visszatér az infláció rémálma, ha minden hónapban újabb háború tör ki, nehéz lesz megvalósítani a kitűzött gazdasági célokat – hangoztatta Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter.
Giancarlo Giorgetti az olasz sajtónak csütörtökön megerősítette, hogy folyamatos kapcsolatban áll Szaúd-Arábia és Katar képviselőivel a Vörös-tengeren, majd a Szuezi-csatornán kialakult helyzet miatt.
Fenntarthatatlannak nevezte, hogy a Földközi-tenger felé tartó kereskedelmi hajók a jemeni húszik támadásainak elkerülése érdekében a sokkal hosszabb, Afrika körüli tengeri útra kényszerüljenek. Ez – tette hozzá – az olaszországi kikötők forgalmának összeomlásához vezethet.
Megjegyezte: a jelenlegi válsághelyzetben visszatérhet az infláció növekedésének rémálma, amelyet Olaszország nemrég hagyott maga mögött.
Giancarlo Giorgetti úgy vélte, az újabb nemzetközi méretekkel fenyegető konfliktus "felforrósíthatja az árakat".
Emlékeztetett, hogy az olasz gazdaságot a németországi recesszió is negatívan érinti, mivel a két ország gazdasága szorosan kötődik egymáshoz.
FederPetroli elnöke, Michele Marsiglia úgy nyilatkozott, hogy a Katarból Olaszországba vezető kereskedelmi és energetikai folyosó lezárása 7,8 milliárd köbméter földgáz-hiányt teremthet.
Ha a vörös-tengeri feszültség még hónapokig eltart, fennáll a veszélye, hogy a tartalékokat kimerítik, és a 2022-es ukrajnai háború kitöréséhez hasonlóan Olaszország ismét ellátási problémákkal találja szemben magát
– tette hozzá.
A FederPetroli adatai szerint az olaszországi LNG visszagázosítók hetven százalékban a Katarból importált gáztól függnek.
A szállítási vállalatokat tömörítő Fai-Conftrasporto elnöke Paolo Ugge szorgalmazta, hogy a vörös-tengeri útvonalat elkerülő konténerhajók ne Gibraltárnál álljanak meg, hanem hajózzanak tovább az olaszországi kikötőkig, ahonnan rövidebb az út az észak-európai célállomások felé.
Ehhez azonban Paolo Ugge szerint fel kell gyorsítani a hajókról a járművekre való átrakodás idejét. Hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetben fel kell oldani az Olaszország és Ausztria közötti Brenner-hágó átkelőjén érvényes szigorú ellenőrzési rendszert, ami tovább lassítja a szállítást.
A szerdai történésekről itt olvashat:
