2023.09.02. 07:22
Bezárják a legnagyobb ukrán menekülttábort Lengyelországban
Közvetítésünk az orosz–ukrán háború 556. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülő emberek a beregsurányi polgármesteri hivatalból kialakított segítségponton 2022. március 24-én
Forrás: MTI
Fotó: Balázs Attila
Bezárják a legnagyobb ukrán menekülttábort Lengyelországban
A Varsóhoz közeli Nadarzyn faluban található központot zárják be, mivel csökkent az országba érkező menekültek száma – írja a Mandiner a Financial Times (FT) értesülései alapján.
A hírek szerint a központban maradt több száz menekült csak néhány órával a bezárás előtt tudta meg, hogy a központot bezárják.
Az FT szerint a Lengyelországba irányuló ukrán menekültáradat csúcspontján mintegy 9000 embernek adott otthont.
Fotó: Balázs Attila / Forrás: MTI
A lakók száma 2022 tavaszán mintegy 300 menekültre csökkent, mivel az embereket más létesítményekbe helyezték át. Ennek ellenére a létesítmény továbbra is a legnagyobb maradt Lengyelországban a befogadóképességét tekintve.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Az Európai Bizottság szerint Elon Musk orosz propagandát terjeszt
Az Európai Bizottság a frissen közzétett tanulmánya szerint Elon Musk közösségi oldala, az X (korábban Twitter) jelentős szerepet játszik abban, hogy a korábbinál több orosz propaganda jut el az emberekhez Ukrajnában – írja European Pravda nyomán a Mandiner.
Fotó: Patrick Pleul / Forrás: MTI/EPA/DPA-Zentralbild
A tanulmány szerint 2022-ben az oroszbarát fiókok elérése jelentősen megnőtt Európában, aminek az X „romló biztonsági szabályai” az oka. A dokumentumot a Reset nevű agytröszt készítette, amely a digitális platformok szigorúbb felügyeletét szorgalmazza. Azt ugyanakkor maga az többek között azt is bevallja, hogy a tanulmányt a vállalatok birtokában lévő adatokhoz való teljes hozzáférés nélkül készítette el.
Sikeres volt a nyomásgyakorlás: mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei Nobel-díj átadására
A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.
Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat.
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a stockholmi díjátadásra történő meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”. Erre reagálva
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap.
Oroszországot minden lehetséges módon, katonailag és gazdaságilag is el kell szigetelni
– jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.
Csalással és pénzmosással vádolták meg a Zelenszkijt hatalomba segítő ukrán oligarchát
Több ukrán médiaorgánum is beszámolt arról, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU csalással és bűncselekmény útján szerzett vagyon tisztára mosásával gyanúsítja Ihor Kolomojszkijt – tudatta a Mandiner.
A nyomozás szerint megállapítást nyert, hogy Ihor Kolomojszkij a 2013 és 2020 között több mint félmilliárd hrivnyát mosott tisztára külföldön, majd „az általa ellenőrzött bankintézetek infrastruktúráját felhasználva kivette azt”.
A közösségi médiában fotók is megjelentek arról, ahogy az SZBU megjelent az üzletembernél.
Februárban az ukrán hatóságok házkutatást tartottak Kolomojszkij otthonában, aki korábban Volodimir Zelenszkij elnök szövetségese volt. Zelenszkij kormánya tavaly novemberben különleges háborús hatáskörökkel élve különböző vállalatokban lefoglalta a Kolomojszkijhez köthető részesedéseket, hogy megerősítse Ukrajna védelmét – írta a Meduza nevű orosz ellenzéki oldal.
Lengyelország cáfolta a légsértésről szóló fehérorosz vádat
Lengyelország szerint alaptalan az a pénteki fehérorosz állítás, hogy megsértették volna az ország légterét.
A lengyel fegyveres erők főparancsnokságának az X közösségi oldalon (korábban Twitter) megjelent közleménye szerint hamis az a minszki tájékoztatás, hogy egy lengyel katonai helikopter megsértette volna a fehérorosz határt.
Minszk korábban azt közölte, hogy egy lengyel Mi-24-es helikopter átlépte az államhatárt a grodnói régió Beresztovickij körzetében, 1200 métert repült át Fehéroroszország területén, majd visszatért.
Augusztus elején Lengyelország arról számolt be, hogy két fehérorosz helikopter behatolt a légterébe. Akkor Varsó értesítette a NATO-t, majd csapaterősítésről döntött a Fehéroroszországgal közös határán. A minszki vezetés tagadta Varsó légtérsértésre vonatkozó vádjait. Az akkori incidens tovább terhelte a két ország egyébként is feszült viszonyát.
Megvan az ukránok első gyanúsítottja a bucsai gyilkosságokkal kapcsolatban
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleménye szerint azonosítottak egy orosz parancsnokot, Vagyim Ovcsinnikovot, akit azzal vádolnak, hogy utasításokat adott civilek lelövésére Bucsa megszállása során még tavaly – közölte a CNN. Az SZBU szerint Ovcsinnikov egy orosz hírszerző egység vezetője, akik a kijevi régióban aktívan vettek részt a területek elfoglalásában.
A vádak szerint Ovcsinnikov és alárendeltjei a térségben fekvő falvak elfoglalásakor a civilek tömeges lemészárlásába kezdtek. Egy konkrét esetben állítólag Ovcsinnikov parancsot adott katonáinak arra, hogy nyissanak tüzet két civileket szállító autóra, amelyek egy orosz katonai jármű felé haladtak.
A lövések következtében egy ukrán férfi, a felesége és tizenöt éves lányuk is életét vesztette.
Az SZBU dokumentuma szerint a feltételezett tettesek „a háborús törvények és szokások megsértése, valamint csoportosan és előre megtervezett gyilkosságok” vádja alá kerültek. A gyanúsítottak tartózkodási helyéről azonban nincsenek konkrét információk, bár az ukrán titkosszolgálat hangsúlyozza, hogy mindent megtesznek az orosz háborús bűnösök igazságos megbüntetése érdekében, bármelyik országban is tartózkodjanak.
Bucsa Ukrajna északi részén található, a háború kirobbanását követően hamar az oroszok kezére került. Az ukrán főügyészség szerint a bucsai körzetben az orosz hadsereg több ezer háborús bűncselekményt követett el, és több száz civil vesztette életét a városban, mielőtt azt 2022 márciusában felszabadították.
Fotó: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA
A Kreml tagadja bármilyen részvételét a tömeges gyilkosságokban, és továbbra is kiáll azon álláspontja mellett, hogy az eseményeket csak megrendezték, hamis fotókat, felvételeket készítve.
A bucsai mészárlás áldozatainak állított emlékműhoz ukrajnai látogatása alkalmával Novák Katalin is ellátogatott.
Az ilyen szörnyű tettek is megerősítenek abban a meggyőződésemben, hogy a lehető leghamarabb tűzszünetre és igazságos békére van szükség
– írta X-bejegyzésében az államfő.
A Krími hidat célzó ukrán haditengerészeti drónokat semmisítettek meg
Oroszország több ukrán dróntámadást hiúsított meg az elmúlt órákban az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő híd ellen.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramnak küldött üzenetekben azt írta, hogy a Fekete-tengeren megsemmisült három, félig merülő pilóta nélküli csónak, amelyeket "a kijevi rezsim küldött, hogy terrortámadást hajtsanak végre a Krími híd ellen. A minisztérium szerint két támadás indult a híd ellen: pénteken késő este egy, szombaton hajnalban további két, robbanóanyaggal megrakott csónakkal.
A hidat azután építették, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. A 2018-ban elkészült híd az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált, egy júliusban végrehajtott támadás komoly károkat okozott a híd szerkezetében és két ember halálát okozta.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. szeptember 1-jén az ukrán-magyar határszakaszon 7389 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 18848 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Előző napi tudóstásunkat ITT olvashatja.
Ukrán válság
- Már történt kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az észak-koreai katonák között – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
