2024.11.04. 08:23
Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
985. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz hadászati nukleáris elrettentő erők hadgyakorlatán vesz részt a moszkvai Kremlben 2024. október 29-én
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat
Fotó: Mihail Metzel
Észak-Koreának a háborúba való bevonására adandó válaszról tárgyalt a német és az ukrán külügyminiszter
Észak-Koreának az ukrajnai háborúba történő beavatkozására adandó „határozott válasz” szükségességéről tárgyalt hétfőn Kijevben Andrij Szibiha ukrán és Annalena Baerbock német külügyminiszter – közölte az ukrán diplomácia vezetője.
Sürgettük Európát, hogy értse meg: a KNDK katonái agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen
– jelentette ki Szihiba német kollégájával Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan katonák ezreit küldi Oroszországba, és részt akar venni az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán.
Annalena Baerbock Kijevben további 200 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajna számára a harmadik háborús télre.
A segélyből a fronthoz közel található, áramszolgáltatás nélküli házakat látják el fűtőanyagokkal, az ukránok számára pedig takarókat és télikabátokat biztosítanak – közölte a német külügyminiszter.
Az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte az orosz elnök
Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régió ukrán megszállás alá került területeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.
„Most, amikor megtisztítjuk a területet az ellenségtől, sok munka vár rátok (önkéntesekre) is” – mondta az elnök a Kurszk megyei Vimpel katonai-hazafias központ aktivistáihoz szólva.
Putyin a Népi Egység Napján a Vörös téren virágot helyezett el a Kuzma Minyin polgár és Dmitrij Pozsarszkij herceg emlékművénél, ekkorra időzítették a találkozót a fiatalokkal.
Az oroszországi kurszki régió határmenti területein augusztus 6-án hajnalban kezdődtek a harcok. A helyi hatóságok augusztus 12-én azt közölték, hogy 28 település került ukrán ellenőrzés alá. Október 11-én Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka 15 településnek, október 14-én pedig az ukránok által elfoglalt terület felének felszabadításáról számolt be.
Alekszej Szmirnov, a kurszki régió kormányzója szeptember 11-én azt mondta, hogy több mint 150 ezer embert telepítettek át biztonságos területekre.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott tájékoztatása szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a kurszki régióban támadó műveleteket folytatott, és két ellentámadást visszavert, több támadás elindítását pedig meghiúsította. Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél több mint 350 katonát és egyebek között négy harckocsit, négy Bradley gyalogsági harcjárművet és további 16 egyéb páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 29 600 embert, 184 harckocsit, 106 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1078 páncélozott harcjárművet, 808 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.
A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 18 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1550 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és olajfinomító létesítményt, tengeri drónokat összeszerelő és tároló üzemeket, hét lőszerraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 42 repülőgéptípusú drónt.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az éjszaka folyamán orosz csapás érte az Odessza megyei Izmajil kikötőjét. Ezt követően Romániából evakuáló helikopterek repültek be a Duna-menti városba. Lebegyev szerint orosz támadás érte az ugyanebben a régióban található Bolgrad városban található légibázist és tüzérségi raktárokat.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Oroszországban 2005 óta állami ünnep november 4., amikor arról emlékeznek meg, hogy a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelés 1612-ben kiverte a lengyel megszálló seregeket Moszkvából. Az 1917-es bolsevik forradalom éltetésének a helyébe lépett ünnep a hazafiasságot, az egyetértést és az egységet hivatott jelképezni.
Az ünnep alkalmából Putyin hétfőn a Kremlben a „különleges hadműveletben” elesett katonák árváit fogadta.
Az orosz elnök fogadta az észak-koreai külügyminisztertVlagyimir Putyin orosz elnök fogadta az oroszországi munkalátogatáson tartózkodó Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken tárgyalt észak-koreai hivatali kollégájával. A két diplomáciai tárcavezető a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvaron táblát avatott Kim Ir Szen 1949-es szovjetunióbeli látogatása emlékére. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban rámutatott, hogy az észak-koreai diplomácia vezetőjének látogatása „a júniusi phenjani orosz–észak-koreai csúcstalálkozón elért megállapodással összhangban” történik. Az orosz parlament alsóháza október 24-én ratifikálta az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház a tervek szerint szerdán fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását. Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes korábban hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”. A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni. A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása. Az orosz és az észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól. |
Ukrajna nyugati partnereitől több fegyvert kapott
A nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből
– közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően.
Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.
„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek” – írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van. Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA pool
A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.
A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.
A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.
Szergej Lavrov: Moszkva nem utasítja el a Nyugattal való párbeszédet
Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat
– mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”.
Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra, és közvetlenül a terepen irányítja ezt a háborút”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában, abban a helyzetben, amikor majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere megbukik.
Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Fotó: KKM / Forrás: MTI
Kifogásolta, hogy NATO-tagállamai a területüktől távol, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban úgynevezett „védelmi harcok” megvívására készülnek. Ezt „a semmibe vezető útnak” nevezte.
Az amerikaiak azonban céltudatosan vezetik a NATO katonai infrastruktúráját a Csendes-óceán vizeire, nem titkolva, hogy a feladat a Kínára, Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt nyomás növelése
– hangoztatta az orosz külügyminiszter, aki szerint ez aláássa Délkelet-Ázsiában a regionális biztonság és együttműködés ASEAN-centrikus architektúráját, amelyet évtizedek alatt az egyenlőség, a kölcsönös érdekek és a konszenzus alapján építettek ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az ASEAN körül kialakított nyílt mechanizmusok helyett „úgynevezett kis geometriájú szövetségeket hoznak létre, mint például az AUKUS, a QUAD, különböző négyes és hármas szövetségek Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland részvételével”. Ezekbe, mint mondta, az ASEAN egyes tagjait is megkísérelik belevonni.
Újra légiriadó volt Romániában, F–16-osok szálltak fel az ukrán határnál
Ismét légiriadó volt Románia délkeleti részén, az ukrán határ közelében fekvő Tulcea megyében, miután drónok csoportjait észlelték, amelyek az ukrajnai légtér felé tartottak a román légtérhez közel.
A bukaresti védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők újabb dróntámadás-sorozatot hajtottak végre polgári és infrastrukturális célpontok ellen Ukrajnában, a romániai folyami határ közelében – közölte a Magyar Nemzettel Pataky István marosvásárhelyi tudósító.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint miután a Fekete-tenger felett az ukrán légtér felé tartó dróncsoportokat észleltek, közel a román légtérhez, riasztották a légtérvédelmi járőrszolgálatot, amelynek két F–16-os harci gépe szállt fel a Borcea légitámaszpontról.
A német külügyminiszter ismét Kijevbe érkezett
Annalena Baerbock Berlin további támogatásáról biztosította Ukrajnát, miközben az amerikai választások közeledtével nyugtalanság uralkodik Washington támogatásának jövőjét illetően – írja a Reuters nyomán a Magyar Nemzet.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Baerbock szerint a harmadik háborús téllel szembenéző Ukrajnának támogatásra van szüksége a túléléshez, mivel Észak-Korea katonai szerepvállalása és a polgári infrastruktúrát ért orosz légicsapások rendkívüli módon súlyosbítják a konfliktust, írja a Reuters.
A német külügyminiszteri vizitre az amerikai elnökválasztás előestéjén kerül sor, amelyen Donald Trump republikánus jelölt győzelme kétségessé teheti Ukrajna legfőbb katonai támogatójának jövőbeli támogatását.
Emberiességünkkel és támogatásunkkal lépünk fel a brutalitás ellen, hogy az ukránok ne csak a telet, hanem az országukat is túlélhessék. Ők mindannyiunk szabadságát is védik Európában.
– mondta Baerbock, aki nyolcadik alkalommal érkezett Ukrajnába.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Ukrán légvédelem: Harkivban 14-en megsebesültek egy szupermarketet ért bombatalálat következtében
Az orosz hadsereg egy ballisztikus rakétával és 80 drónnal támadta meg Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, Harkivban 14-en megsérültek egy szupermarketet ért bombatalálat következtében
– közölte az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint a november 3-áról 4-ére virradó éjjel az orosz erők egy ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszországi Rosztov megyéből egy Dnyipropetrovszk megyei célpontra, valamint 80 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe. Harkiv térségét irányított légibombákkal támadta az orosz légierő.
Az ukrán légvédelem 50 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 27 célpont eltűnt a radarokról.
Az Ukrajinszka pravda hírportál Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra, és Ihor Tyerehov polgármesterre hivatkozva közölte, hogy Harkivban irányított légibomba csapódott egy szupermarketbe. A találat következtében 14 személy megsebesült. A szomszédos lakóépületek ablakai betörtek, az elektromos távvezetékek leszakadtak, egy metróállomás is megrongálódott.
A légvédelem a fővárost támadó összes drónt megsemmisítette
– számolt be Szerhij Popko, a Kijev Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. A lehulló roncsdarabok lakatlan területre zuhantak, személyi sérülés nem történt.
Éjszaka az agresszor rakétával támadta a dnyiprovszki régiót – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. Egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt ért találat, a keletkezett tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt.
Ha Ukrajna nem tud 160 ezer embert mozgósítani, két hónap múlva megadhatja magát
Ezt Masi Nayem ügyvéd és az ukrán fegyveres erők veteránja jelentette ki. Az afgán származású sztárügyvéd, az ukrán parlament képviselőjének testvére.
Ha a következő két hónapban nem tudunk 160 ezer embert mozgósítani, akkor aláírjuk a kapitulációt. Ez egy őszinte válasz. Nem akarunk háborúzni, de valakinek meg kell tennie
– mondta Nayem, írja az antikor.ua alapján az Origo.
Nayem szerinte a jelenleg a fronton lévő katonák „teljesen kiégtek”.
Nem akarsz harcolni? Nem értékes számotokra az, ami most van? Gondoljatok csak bele, mit veszítetek, ha a front elesik
– tette hozzá.
Közös haditengerészeti gyakorlatot kezdett Indonézia és Oroszország
Megkezdte hétfőn első közös haditengerészeti gyakorlatát Indonézia és Oroszország.
Az ötnapos katonai manőverek két szakaszban zajlanak Kelet-Jáván, ahová Oroszország három korvettet, egy tartályhajót, egy katonai helikoptert és egy vontatóhajót küld.
A helyi tévécsatornák szerint az orosz hajókat vasárnap, a gyakorlatok kezdete előtti napon ünnepélyesen fogadták Subraya kikötőjében.
Az Délkelet-Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN), amelynek Indonézia is tagja, 2021-ben már részt vett közös hadgyakorlatokon Oroszországgal, de Jakartának még soha nem volt alkalma kétoldalú manővereket szervezni Moszkvával.
Jakartának több milliárd dolláros kereskedelmi kapcsolata van Oroszországgal, de fegyverimportja az elmúlt években stagnált a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint, miután Oroszország ellen nyugati szankciókat vezettek be.
Prabowo Subianto azonban az amerikai szankciók fenyegetése ellenére is fenntartotta azt lehetőséget egy 2018-ban megkötött megállapodás alapján, hogy a délkelet-ázsiai ország orosz vadászrepülőgépeket vásároljon mintegy 1,1 milliárd dollár értékben.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
