1 órája
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
999. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az 57. Otaman Kost Hordiienko motoros dandár új katonái támadási ismereteket gyakorolnak az ukrajnai Harkiv régióban 2024. november 14-én
Forrás: NurPhoto via AFP
Fotó: Viacheslav Madiievskyi
Cikkünk frissül!
Kim Dzsong Un „korlátlanul” növelné Észak-Korea nukleáris arzenálját
Kim Dzsong Un határozottan kijelentette, hogy „korlátlanul” növelné Észak-Korea nukleáris arzenálját, válaszul az Egyesült Államok és szövetségeseinek regionális biztonsági partnerségére, adta hírül a koreai állami média hétfőn. A Bloomberg szerint a zászlóalj-parancsnokok konferenciáján Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese a hadsereg hadi készültségének fokozását szorgalmazta – írja a Magyar Nemzet.
Franciaország és Nagy-Britannia engedélyezi Ukrajna rakétacsapásait Oroszország ellen
Franciaország és Nagy-Britannia engedélyezte Ukrajna számára, hogy mélyen az orosz területre mérjen csapásokat SCALP és Storm Shadow rakétáik segítségével, írja az ukrán sajtó. A Le Figaro francia lap információi szerint ez a döntés az Egyesült Államok jóváhagyását követően született meg – számol be róla a Magyar Nemzet.
Így reagált Donald Trump fia Biden lépésére
Donald Trump fia reagált a hírekre, amelyek szerint Joe Biden, a januárig még hivatalban lévő elnök engedélyezte az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakéták használatát az ukránoknak az atomhatalom Oroszországon belüli csapásokhoz – szúrta ki a The New York Times.
„Úgy tűnik, a katonai-ipari komplexum biztosra akar menni:
kirobbantanák a harmadik világháborút, mielőtt apámnak esélye lenne békét teremteni és életeket menteni.
Be kell fagyasztani azokat a dollármilliárdokat!”
A Mandiner szemléjét a témával kapcsolatban ITT olvashatja el.
Szijjártó Péter: a háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen
- közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy a békepárti elnökjelölt győzelmével Amerikában és a patrióta erők előretörésével Európában egy új realitás jött létre, ez az új realitás az emberek akaratára alapul, hiszen ők döntöttek a választásokon.
Ők döntöttek a békepárti, patrióta erők támogatásáról. A hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot
- fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, hogy ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.
Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza
- hangsúlyozta.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hétfőn lesz Brüsszelben az első uniós külügyminiszteri tanácsülés Donald Trump győzelme óta.
"Kemény csata lesz, mert Brüsszelben is meg kell állítani az eszkalációs törekvéseket" - írta.
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems - ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak:
Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.
Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta "béketervét", amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.
Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez.
Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából.
Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.
Ukrajnának és Oroszországnak is lenne oka tárgyalni a fegyverszünetről
– A fronthelyzet több szektorban válságossá vált az elmúlt bő két hónap egyre fokozódó orosz nyomásgyakorlásának hatására. Miközben orosz oldalról továbbra is rekordszinteket döntenek a becsült napi veszteség-adatok – már az 1500 főt is meghaladva – az élőerő terén, egyre több gépesített, alegység szintű támadásról számolnak be a nyílt forrású hírszerző oldalak (is) – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ez amiatt történhet, hogy a front több szakaszán nincs olyan kiépített védelem, amire az ukránok stabilan tudnak támaszkodni, hanem lassú, de folyamatos hátrálásban vannak, és az oroszok egyes pontokon gépesített támadásokkal igyekeznek áttörni
– mondta.
Arról is beszélt, hogy
az orosz haderő még az előtt megpróbálja megroppantani az ukrán védelmet, vagy a lehető legkedvezőbb tárgyalási pozíciót kiharcolni, azaz területet elfoglalni, hogy Donald Trumpot beiktatnák az elnöki hivatalba 2025 januárjában.
– Az orosz haderőt katonai eszközökkel a nyugati támogatás jelenlegi szintje mellett Ukrajna nem képes legyőzni, csak ha további egy-másfél évig folytatni tudná a kivéreztetést, miközben Ukrajna maga életképes, a társadalom, a gazdaság, a haderő működőképes marad. Ennek jelenleg nem látom reális esélyét – annak ellenére, hogy az ukrán társadalom fogát összeszorítva egyelőre elviseli a veszteségeket – jelezte.
– Cserébe Oroszország pürrhoszi győzelmet arathat: 2020 óta másfél millió fővel csökkent az ország lakossága, amiben benne vannak a becsült 700.000 fős háborús veszteség halottjai is, a többi pedig a természetes lakosságfogyás és az országból elmenekült tömegek; haderejét pedig jelentős mértékben kivéreztették, közel 11.000 páncélozott jármű, 1600 tüzérségi, 350 légvédelmi eszköz, 130 repülőgép, közel 150 helikopter, stb. elvesztésével. A megszerzett területek jelentős részének városait, infrastruktúráját teljesen elpusztították, a honos lakosság elmenekült, meghalt, kitelepítették – itt nem fog virágozni az élet a háború lezárása után sem. Éppen ezért mindkét félnek lenne oka tárgyalni a fegyverszünetről és rendezésről – de nem mindegy, kinek a feltételei alapján – ismertette Csiki Varga Tamás.
A részletekről ITT olvashat.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
