2023.07.05. 21:53
Zsarolójelentést tett közzé Magyarországról Brüsszel
Az újabb brüsszeli zsarolójelentés célja háborúba sodorni Magyarországot - mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart A jogállamiság helyzete újra az Európai Bizottság asztalán címmel a szervezet székházában 2023. július 5-én
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
Nyilvánosságra hozta szerdán az Európai Bizottság azt a 45 oldalas országjelentést, amely részleteibe menően foglalkozik hazánk jogállamisági helyzetével. A dokumentum kitér egyebek mellett a hazai médiumok helyzetére, a bírói hivatalra, az igazságszolgáltatási rendszerre és a korrupció helyzetére.
Az első fő gondolatom, hogy egy zsarolójelentéssel van dolgunk. Míg az Európai Parlamentben születtek már ilyen zsarolójelentések az elmúlt hónapokban, addig az Európai Bizottság tollából nem, amely mégiscsak egyfajta tisztelettel bírt Brüsszelben
− reagált a jelentésre Kovács Attila, az Alapjogkért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.
Az első zsarolások még politikai zsarolásnak voltak tekinthetők Kovács Attila szerint, ugyanis a politikai, ideológiai nézetkülönbségek miatt az európai uniós intézmények sorozatosan nyomást helyeztek Magyarországra. A következő ilyen lépés a pénzügyi zsarolás volt, mely Kovács Attila szerint abban öltött testet, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat nem bocsátották hazánk rendelkezésére.
A zsarolásnak a legfrissebb, legújabb lépcsője a háborús zsarolás. Ki merem jelenteni, hogy azok a riportok, jelentések, missziók, dokumentumok, amelyek ma a brüsszeli európai uniós intézmények tollából születnek, azoknak végső sorban az a célja, hogy Magyarországot megbüntessék a háborúellenes békepárt kiálláspontja miatt, és belezsarolják, belelavírozzák hazánkat a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktusba
- tette hozzá Kovács Attila, aki szerint a tagállamok megkérdezése nélkül átvitt, és végrehajtott uniós szabályok nem számítanak újkeletűnek Brüsszelben. A migráció kérdésével kapcsolatban ugyanis a szakértő szerint az Európai Unió sohasem kérdezte meg az állampolgárokat, illetve a tagállamok kormányait arról, hogy szeretnék-e illegális migránsok tömegeivel elárasztani az európai kontinenst.
A migrációval kapcsolatban a szakértő utalt a napokban Franciaországban történt migránslázadásokra is, amelyeken illegális bevándorlók, vagy egykori migránsok leszármazottjai vettek részt.
Láthatjuk, hogy Franciaország utcáin több tucat nagyvárosban milyen állapotokat eredményezett a migránsok befogadása az elmúlt időszakban. Ma Európa egyik vezető gazdasági, politikai hatalma a belső államrend megrendülésével küzd
– tette hozzá a szakértő, majd pedig kiemelte, hogy a hazai baloldal a migrációt álproblémának titulálta, és többször kijelentették, hogy a kontinens egészét fenyegető tömeges bevándorlás nem létezik.
A FIDESZ európai parlamenti képviselőcsoportja közleménye
"A tagállamok kioktatása helyett az Európai Bizottságnak inkább az uniós intézmények jogállamisági problémáival, elsősorban minden idők legsúlyosabb brüsszeli belső korrupciós botrányával kellene foglalkoznia" - mondta el Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az Európai Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentésével kapcsolatban.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője elmondta: az Európai Bizottság az elmúlt években több ízben bizonyította az úgynevezett jogállamisági jelentések hiteltelenségét. Kiemelte: a jelentés kettős mércét alkalmaz, álcivil szervezetek hamis megállapításaira épül, így nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet fessen a tagállamok jogállamisági helyzetéről.
Az EP-képviselő hozzátette: Brüsszelnek először a hónapok óta zajló súlyos korrupciós botránnyal kellene foglalkoznia, illetve ideje lenne választ adnia arra, hogy mire költötte el az uniós költségvetési pénzeket. Hidvéghi Balázs szerint az Európai Bizottságnak a tagállamok vegzálása helyett az uniós intézmények belső jogállamisági problémáiról kellene jelentéseket készítenie.
A migráció mellett az Alapjogokért Központ munkatársa szót ejtett egy másik, a kontinens egészét érintő problémáról, mégpedig az ukrajnai háborúról.
Sajnálatos módon több mint 500 napja háború dúl az Európai Unió és Magyarország szomszédságában. Sajnos az Európai Unió, és annak politikai vezetése ismét könnyelműen döntött, amikor egy nagyszabású geopolitikai konfliktussal, kihívással szembesült. Az unió által adott szankciós válasz nem hozta meg a kívánt hatást. Lassan egy tucatot közelíti a szankciós csomagok száma, amelyek sajnos továbbra sem hozták meg a kívánt hatásukat.
- jegyezte meg a szakértő, aki szerint a háború további finanszírozása érdekében Brüsszel további 100 milliárd euró többletforrást kért a tagállamoktól.
Ez a pénz a háború folytatására, Ukrajna megsegítésére és a brüsszeli bürokraták fizetésének az emelésére, és végül, de nem utolsó sorban a migráció, és a migránsok költségeinek a fedezésére kell
- jelentette ki Kovács Attila. Kiemelte, hogy miközben Brüsszel a tagállamoktól kér pénzt, az évtized egyik legnagyobb korrupciós botrányával küzd, amelynek a szekértő szerint két lába is van, egy európai, illetve egy magyar.
A korrupció brüsszeli lábával az elmúlt hónapokban már sokszor foglalkoztunk. Emblematikus képeknek tartom, amikor lábpereccel a lábukon a brüsszeli képviselők bemennek leadják a szavazataikat az Európai Parlamentben, amivel elítélik Magyarországot, Lengyelországot, vagy más országokat. Éppen most jönnek az előzetesből, ahová azért kerültek, mert véletlenül egy bőröndnyi eurót találtak náluk a szállodai szobában”
- tette hozzá az Alapjogokért központ szakértője.
A másik, a korrupció magyar lábának tekinthető egységbe pedig beletartozik a szakértő szerint, hogy a 2022-es hazai országgyűlési választási kampányban egyértelműen külföldi pénz áramlott be a hazai dollárbaloldal számláira. Emellett Kovács Attila kiemelt egy új ügyet is, amely Karácsony Gergelyhez, és a 99 mozgalomhoz kötődik. A titkosszolgálati jelentés szerint ugyanis 500 millió forintnyi mikroadomány érkezett a párthoz az országgyűlési választások előtt.
Az én álláspontom az, hogy itt kérdések merülnek föl illegális kampányfinanszírozástól kezdve külföldi kampányfinanszírozáson keresztül a pénzmosásig. Ezek a kérdések az előttünk álló hetekben elő fognak jönni, és ezekre a kérdésekre az érintett politikusoknak válaszokat, megnyugtató válaszokat kell majd adni a jövőben
– jelentette ki Kovács Attila.
Varga Zs. András: a jogállamisági jelentés Kúriára vonatkozó része "minden ténybeli alapot nélkülöz"
Az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete a Kúriára vonatkozóan "sajnálatosan, ellenőrzés nélkül" átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) "minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét" - írta a legfelsőbb bíróság elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Varga Zs. András kiemelte, hogy minden kúriai pályázat elbírálása az évtizedes gyakorlatot aprólékosan követő, a jogszabályokat minden részletre kiterjedő figyelemmel, pontosan betartó, a véleményező bírói testületek állásfoglalását kivétel nélkül elfogadó döntéssel történt.
"Éppen ezért egyetlen, a pályázatokon nem nyertes pályázó sem vitatta azt" - áll a közleményben.
A Kúria elnöke egyúttal úgy fogalmazott: "a megállapításokat mint a bírói tekintélyt minden alap nélkül megkérdőjelező politikai támadást ismételten, sokadszorra visszautasítom".
"Azt pedig, hogy mindez az Országos Bírói Tanács néhány volt és jelenlegi tagjának öncélú törekvésein alapul, nagyon sajnálatosnak tartom. Ezektől a törekvésektől nemcsak a Kúria képviseletében, hanem minden tisztességes magyar bíró nevében elhatárolódom" - írta Varga Zs. András.
Kitért arra is, hogy ami az automatikus ügykiosztás minden bíróságra kiterjesztésének követelését illeti, tapasztalataik szerint OBT és az EB "egybehangzó törekvésének teljesítése a magyar igazságszolgáltatás megbénításához vezetne".
"A Kúria - előre sejtve, hogy ez elvárás lesz - három év alatt előre létrehozta és mára működteti ezt a rendszert" - írta.
Varga Zs. András jelezte: tapasztalatai azt mutatják, hogy "az ügyelosztás bürokratikus adminisztrálása jelentős, indokolatlanul sok időt és erőforrást von el az ügyek tényleges elbírálásától". Holott - jegyezte meg - az utóbbi a felek természetes érdeke.
"Az automatikus ügykiosztás kiterjesztése minden bíróságra megvalósíthatatlan" - írta, hozzátéve: ez akkor is így van, "ha az Országos Bírói Tanácsnak a bíróságok működésére vonatkozó ismeretek hiányában megfogalmazott javaslatain alapul".
