Prosztatarák: rehabilitáció műtét után

Magyarországon több mint húszezer férfi él, aki már szembesült a prosztatarákkal. Évente több mint 4500 új beteget diagnosztizálnak, de a valóságban ennél többen is lehetnek, hiszen sokan még mindig nem vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Pedig e betegség túlélési esélyei egyre jobbak a korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásoknak köszönhetően. Az időben felfedezett prosztatarák kisebb beavatkozással jár, és a rehabilitáció során tartósabb eredmény érhető el – hangsúlyozza Kapitány Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Fizioterápia Tanszékének oktatója, a rákbetegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület vezetőségi tagja. A nagy esetszámon végzett nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgásnak nemcsak e betegség megelőzésében van fontos szerepe, hanem növeli a páciensek túlélési esélyét, és felépülésük után nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy jobb életkilátások mellett minőségi életet élhessenek. Ezt szolgálja a Magyar Rákellenes Ligával és a Janssennel közösen szervezett 10 Ezer Lépés Program is, amely keretében immár négy éve segítik a betegeket.

Izomzaterősítés, akár otthon is

A prosztatarákos betegek jelentős része ma még nem kap gyógytornásztól segítséget a rehabilitációban. Ennek oka egyrészt az, hogy a páciensek, de gyakran még az orvosok sem igazán ismerik ennek lehetőségeit, másrészt a gyógytornászok többségének sincs jártassága a daganatos betegek speciális fizioterápiás kezelésében – jelezte az akut problémát a szakember. Pedig a műtét, az utókezelések, s a gyógyszerek beállítása mellett fontos lenne e gyakran évekig elhúzódó betegség alatt azt is megtanítani, hogy az érintett férfiak mit tehetnek maguk az állapotuk javulásáért. A prosztatarák sok esetben mozgáskorlátozottságot is okozhat. A vizelettartási probléma, a kezelések miatt kialakult csontritkulás, esetenként a csontáttétes folyamatok egyaránt hozzájárulnak a fizikai aktivitás csökkenéséhez. A rehabilitáció részeként alkalmazott gyógytorna során a húgyhólyag működéséért, a vizeletáramlásért, az erekcióért is felelős medencefenéki izmok célzott erősítése történik. A speciális gyógytorna együttesébe beépítenek koordinációs és egyensúly gyakorlatokat, esésmegelőzési tréninget. Mindezek a gyógytornász útmutatásával később jórészt otthon is folytathatók. A páciens erőnlétének megfelelő fizikai aktivitás ugyanakkor hozzásegít az állóképesség és terhelhetőség javításához, a szív- és érrendszer erősítéséhez, az egészséges testsúly eléréséhez és megtartásához is. A szervezet izomtömege 50 év felett csökken, ezért is fontos annak megerősítése, továbbá a műtét, a sugárterápia, a gyógyszeres kezelések okozta általános gyengeség, fáradtság ellensúlyozására.

Intimtorna férfiaknak

A prosztatarákos betegek, akik rendszeresen mozognak, hosszabb és kevesebb panasszal megélhető életre számíthatnak. Kutatások igazolták, hogy az aerob tréning javítja az állóképességet, míg a mozgáshiány súlyosbítja a prosztatabajokat is. Léteznek speciális, a medencefenék izomzatának erősítését célzó mozgásgyakorlatok, melyeket akár úgy is hívhatnánk: „intimtorna férfiaknak”. Kapitány Zsuzsanna tapasztalata szerint a betegséget gyakran béklyóként élik meg az érintettek, felhagynak a társas szabadidő programokkal, elszigetelődnek, emiatt nemcsak a testük, de a lelkük is megbetegedhet. A gyógytornász, túl azon, hogy segít elsajátítani a medencefenék izmait erősítő gyakorlatokat, a helyes életvitelre is rávezethet, amely a prosztatarákos férfiakat nagyban hozzásegíti a további gyógyuláshoz. Minden mozgásfajta – legyen az séta, úszás, kocogás, kerékpározás, kirándulás, jóga, tánc, közös foci vagy erőnléti edzés a haverokkal – kimozdítja a beteget az elszigeteltségéből. Ám a kiindulópont nem lehet más, mint a gyógytorna, hiszen a gyógytornász ért ahhoz, hogy minden betegnek az állapotának megfelelő rendszeres testgyakorlást javasoljon. „Mi afféle navigátorok vagyunk a beteg életében” – jelöli ki a szakember feladatát Kapitány Zsuzsanna. – „A pozitív megerősítések, a biztatás, a családtagok és barátok bevonása, a velük való kapcsolattartás sok apró lépésben elért eredményei jó hatással vannak a lelki egészségre is, ahogy a beteg előtt mindinkább kinyílik újra a világ. Annak fontosságát pedig nemzetközi felmérések is igazolják, hogy az együttműködő, gyógyulását aktívan elősegítő páciens maga is sokat tehet egészsége visszanyeréséért, és komoly része van abban, ha a betegséget végül sikerül leküzdeni.”

Szakmai együttműködés és képzés

A prosztatarákos betegek különféle mozgásformákra ösztönzésén túl nagy hangsúlyt kell fektetni a speciális gyógytornász-képzésre és továbbképzésre is, hogy minél több szakember képes legyen a daganatos betegek gyógyulásának hatékony segítésére a fizioterápia számos új gyógymódjával. Ugyanígy elengedhetetlen lenne a mainál szorosabb együttműködés az urológus, onkológus szakorvosok és a gyógytornászok között is, hogy betegeiket ösztönözzék a gyógytorna-gyakorlatok elsajátítására, s a tudatosan végzett testmozgást mindennapjaik részévé tegyék.

Életkor és betegségstatisztika

A kor előre haladtával növekszik a prosztatarák kialakulásának kockázata is, s noha fiatalabb korban csak néhány százalékban fordul elő, 55-60 év felett már markáns emelkedést mutat. Mivel a várható élettartam egyre nő, ez magával hozza a prosztataproblémák látványos sokasodását is. Kapitány Zsuzsanna közlése szerint, Magyarországon ma több mint 800 ezer ember küzd vizelettartási problémával (inkontinenciával), s a férfiak, minél magasabb kort élnek meg, annál nagyobb arányban szembesülnek enyhébb vagy komolyabb prosztatabajokkal. A rendszeres szűrés, az aktív mozgás, a helyes életmód és táplálkozás azonban nagyban elősegítheti, hogy e sokakat érintő betegség könnyebben kezelhető, a betegséggel való együtt élés pedig élhetőbb legyen.

Prosztatanagyobbodás, gyulladás, tumor

A prosztata megbetegedése többnyire a megnagyobbodásával jár. A szerv jóindulatú nagyobbodása jellemzően 50 év felett válik gyakoribbá. A prosztata gyulladása ugyanakkor a férfiak bármely életkorában jelentkezhet, ez lehet váratlan és heveny, ám hosszan tartó és hullámzó lefolyású is. A prosztata rosszindulatú daganata kezdetben gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig okoz panaszt, így sokan csak a betegség előrehaladott stádiumában jutnak el orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye már jóval kisebb, mint az időben felfedezett betegség esetében.