ETO - A klub eddigi utolsó NB I-es játékosa, Szalai Ádám emlékezik + videók

A 2014/15-ös NB I-es idény 30., utolsó fordulójában 2030. első osztályú mérkőzésén szerepelt az ETO, amely az előző körben hazai környezetben a Pécs 3-0-as legyőzésével elbúcsúzott a győri közönségtől. Akkor már nyilvánvaló volt, hogy minden nehézség ellenére hiába végez nyolcadikként a gárda, a tulajdonos csődje magával rántja a csapatot működtető kft.-t. A hónapok óta fizetség nélkül futballozó és a nyáron más klubokba szerződő játékosok már nem kockáztattak egy esetleges sérülést, ezért Debrecenben a „fakó” lépett pályára az ETO színeiben.

A Cellár - Nagy B. (Lénárt, 42.), Kelemen, Nagy Á. Németh M. - Szabó L. (Szalai, 83.), Kerékgyártó, Szabó B., Tóth D. - Medgyes (Szabó T., 69.) - Mayer összeállítású, 5-0-as vereséget szenvedő együttesben Nagy Bálint, Kelemen Márk, Németh Márk, Szabó László, Szabó Bence, Medgyes Sinan, Lénárt András, Szabó Tibor és Szalai Ádám először - és némelyikük utoljára - játszott az élvonalban. Utóbbi a hajrában csereként beállva, az ETO 553. játékosa lett az NB I-ben.

ETO-szurkolók búcsúja: Sose halunk meg

- A meccsnap reggelén nagyon izgatott voltam. Egy csikócsapat utazott el Debrecenbe, az akkor is remek játékosokból álló Loki vadonatúj, Nagyerdei stadionjába. Tizenhét éves fejjel a második legfiatalabb tehetségként szálltam fel a buszra. Torkomban dobogott a szívem, mikor előtte nap szóltak, hogy én is keretben vagyok. Az ETO-nál eltöltött tizenegy évem alatt mindig az lebegett a szemem előtt, játszhatok bármennyi utánpótlás-válogatott mérkőzést, akkor leszek igazán elégedett, ha a felnőttcsapatban is pályára léphetek az NB I-ben. A mérkőzést a cserepadról kezdtem. Már nem sok volt hátra a meccsből, amikor odakiáltottak nekem melegítés közben: „Szala, gyere!” Mire beálltam, már 5-0 volt oda. Utána csendesen lepörgött a hátralévő nyolc-tíz perc. Miután a többszörös válogatott Korhut Mihálytól elkértem a mezét, odanéztem a mintegy százötven győri szurkoló felé, akik azt skandálták: “Sose halunk meg”. Könnybe lábadt szemmel sétáltam feléjük, fájdalommal gondoltam arra, ki tudja, meddig rendeznek nélkülünk mérkőzéseket az első osztályban. Legbelül egy kis örömet és büszkeséget éreztem, mégiscsak bemutatkozhattam az ETO-ban az NB I-ben. Debrecenből hazafelé tudatosult bennem, én lettem az utolsó, aki az NB I-es ETO-ban pályára lépett. Mint ahogy később kiderült, nekem az a bizonyos nagyerdei este volt a csúcs a karrieremben. Az évek során a család és a munka fontosabbá vált, így az amatőr osztályok felé vettem az irányt - emlékezett Szalai Ádám, aki napjainkban az MTVA győri szerkesztő-riportere.

Az ETO-t a következő bajnoki idényre az NB III-ba sorolták vissza. Az optimisták három évre vizionálták az NB I-be jutást. az óvatosabbak öt esztendőt gondoltak. Végül kilenc idény lett belőle.

- Az elmúlt időkben a munkámnak köszönhetően sem szakadtam el a klubtól, a futballtól, néha testközelből éltem át az eseményeket - említi végül Szalai Ádám. - Rengeteg hitehagyott ETO-drukker gondolta éveken át, amit én, itt már csak a csoda segíthet. Ami a legutóbbi szezonban - leginkább az utolsó öt fordulóban - meg is történt. Mindannyiunk számára felejthetetlen emlék marad. Örülök neki, hogy az ETO utolsó NB I-es játékosa státuszom idén július végével megszűnik, hiszen a Nyíregyháza ellen pályára lépnek az utódok és legalább tizeneggyel gyarapodik a játékosok létszáma. Annyi érdekességet még szeretnék hozzáfűzni, azon a hétvégén lesz az esküvőm. Jó lenne egy ETO-győzelemmel is emlékezetessé tenni.”