A höveji lányok tűvel a kezükben születnek

A rábaközi hímzések közül sajátos motívumaival emelkedik ki a höveji csipke, amelyet az ügyes kezű asszonyok generációi 150 év alatt fejlesztettek ki. Anyáról leányra szállt az a hímzéstechnikai tudás, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma- és mintavilágot alkalmazó csipke. A hímzést a hagyomány szerint egy helybeli lány, Horváth Borbála honosította meg a faluban az 1860-as években.

- A höveji asszonyoknak nagyon jó szépérzékük volt, hamar megtanulták az öltésmintákat. Igény is volt rá, a környező településekről is jöttek a módosabb családok, hogy leányaik hímzett kelengyéjét megrendeljék – idézte fel a múltat Vargáné Molnár Zsuzsanna polgármester. – Egyre nagyobb híre lett a höveji csipkének, többször adódott lehetőség arra, hogy nemcsak hazánkban, hanem külföldön is kiállíthassuk a kézimunkákat. Az asszonyok pedig egyre jobb eredményeket értek el. Némethné István Erzsébet polgármester asszony indította el a hungarikummá válás útján a höveji csipkét. Az ő idejében lett Győr-Moson-Sopron első megyerikuma, majd 2014-ben kiemelkedő nemzeti érték. Azóta dolgoztunk azon, hogy bekerülhessen a hungarikumok gyűjteményébe. Ehhez Horváth Borbálától kezdve minden hímzőasszony hozzátett egy kicsit. Nemcsak azok, akik otthon dolgoztak rajta, hanem azok is, akik vitték bemutatókra, kézműves-találkozókra, népművészeti rendezvényekre. Mindenki kellett ahhoz, hogy végül az idén hungarikummá váljon – szögezte le a polgármester.

Azt mondják, a höveji lányok tűvel a kezükben születnek, a tudás anyáról leányra száll. A faluban szeretnék a hagyományt életben tartani és továbbvinni. A tősgyökeres helyi asszonyok mind tudnak hímezni, de azok is szívesen tanulják, akik odaköltöztek a faluba. A mintakincs is tovább bővül, egyre újabb pókozásos és egyéb motívumok születnek. Két egyesület is működik a településen, a Höveji Csipke Egyesület és a Höveji Csipkevarrók Köre. Mindkettőben vannak olyan asszonyok, akik országszerte tanítják a hímzést.

De vajon mit ad a településnek ez a kincs?

- Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen értékkel rendelkezünk. Ahogy régen összejártak az asszonyok a varróba, úgy ez ma is egy közösségi program. Összehozza az itt élőket. Régen a férfiak elkészítették a hímzőrámát, ma pedig segítenek a rendezvényekre a kellékeket elszállítani, a sátrat felállítani, a standot összerakni – árulta el Zsuzsanna, aki arról is mesélt, hogy már harmadszor rendezték meg augusztusban a Nyárzáró Vidéki Gasztroprogram és Csipketalálkozót. A höveji csipke népszerűsítésén túl egy helyen mutatták be Magyarország csipkéit, a különböző technikákat. A helyi Csipke Múzeumot most bővítették, olyan darabokat helyeztek el benne, amelyeket még sohasem láthatott a közönség. Van mindenkinek egy-egy olyan kedves darabja, amitől nem válna meg. Ezeket egy-egy kiállításra odaadják, de visszavárják őket a készítőik. Nagyon sok templomban ott vannak a höveji terítők, karingek.

- Nagy öröm, de óriási felelősség is, hogy a csipkénk hungarikum lett. Az érték megőrzésére törekszünk, és arra, hogy minél több helyen bemutathassuk és népszerűsíthessük, megfelelve a minőségi elvárásoknak – szögezte le a polgármester.