2 órája
Soproni Nyugdíjasegyetem: Nem csak a tények számítanak
"Ha nem csal az emlékezetünk– A páneurópai piknik a sajtó emlékezetében" címmel tartott fantasztikus előadást Kloiber Alexandra, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának tanársegéde a Soproni Nyugdíjasegyetem őszi szemeszterének nyitórendezvényén.
A szépkorú hallgatók óriási érdeklődéssel fogadták a soproni nyugdíjasegyetem idei szemeszterének első előadásán Kloiber Alexandra tanársegédet, aki a 35 évvel ezelőtti páneurópai piknik egy teljesen új megvilágításáról beszélt.
Soproni Nyugdíjasegyetem: Nem csak a tények számítanak
Szó volt az emlékezetről, annak társadalmi szerepéről és a történelmi események narratíváinak kialakulásáról, amelyben a fő téma az 1989-es páneurópai piknik és annak sajtóbeli megjelenése volt. Alexandra több mint ezer újságcikket elemzett az 1989–2019 közötti időszakból, megfigyelve, hogyan formálódott a piknikről alkotott kép a sajtóban az évek során.
A történelem nem csak tények felsorakoztatása. Ahogyan Hayden White amerikai történész is fogalmazott, a történelem tényleges elbeszélésekből áll össze. A tények akkor válnak jelentőségteljessé, ha kontextusba helyezzük, elmeséljük őket. Egy történelmi esemény, mint például a páneurópai piknik, nemcsak amiatt fontos, ami történt, hanem az is lényeges hogyan emlékezünk rá, hogyan beszélünk róla
- kezdte előadását Kloiber Alexandra.
A szakember az 1989 és 2019 közötti időszakot ötéves bontásokban elemezte, mellyel az volt a célja, hogy feltárja, miként hatott a civil és politikai szféra egymással való viszonya a médiumok által közvetített történetekre. A cikkeknek nem a tartalmát vizsgálta, hanem elsősorban annak szimbolikáját és üzenetértékét.
- A kutatás során több mint ezer cikkből kellett mintákat kiválasztanom, hogy ezek alapján vonhassak le következtetéseket. A páneurópai pikniknek eleinte nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, a sajtóban visszafogottan számoltak be róla. Ekkor még a páneurópai piknik leggyakoribb megnevezései a baráti kapcsolatot szimbolizáló rendezvény vagy a népünnepség voltak, amelyek nem sugalltak drámai áttörést, a sajtóprezentáció rendkívül óvatosan fogalmazott - mondta. - A keletnémetek akciójának leggyakoribb megnevezései pedig ebben az időben például az áttérés, átlépés, átrohanás voltak, és csak a legritkább esetben nevezték áttörésnek.
A Kisalföld például így fogalmazott 1989. augusztus 21-én megjelent cikkében: „Talán a szervezők — az MDF debreceni szervezete, az Országos Klubtanács és a Soproni Ellenzéki Kerékasztal — sem gondolták, hogy az európai közösség eszméjét támogató szombati sopronpusztai, úgynevezett Páneurópai piknik kétségkívül legnagyobb szenzációja az lesz, hogy több száz keletnémet állampolgár lépi át a magyar—osztrák határt.
Ahogy azonban egyre több szimbolikus jelentést kapcsoltak az eseményhez úgy formálódtak át a sajtóban megjelent hírek és kifejezések is.
- Míg 1994-ben a sajtóprezentáció jellemző megfogalmazásai: pártfüggetlen ünnep, „érdemháború” voltak, addigra ez 2014-ben már a társadalmi emlékezés, a „kisemberek” történelme is volt. Kutatásom rávilágít arra, hogy a közös emlékezet nem egy statikus, lezárt folyamat, hanem folyamatosan alakuló párbeszéd. Ebben a folyamatban a civil társadalom és a hatalmi szereplők részt vesznek, és ezek a viszonyok alakítják a múlt eseményeiről alkotott közös képet. Ahogy új adatok és nézőpontok kerülnek elő, úgy formálódnak az elbeszélések is – és talán soha nem érnek igazán véget - zárta előadását.
Soós József Győrből érkezett, a kezdetek óta részt vesz a soproni Nyugdíjasegyetem programjain. Elmondta, hogy a páneurópai piknik, mint téma az egyik kedvence, ezért is volt kíváncsi arra, hogy milyen újdonságot ad neki az előadás.
Ilyen megvilágításban még soha nem hallottam róla. Az előadás rámutatott arra, hogy a múlt nem csak a tényekből áll, hanem abból is, hogyan meséljük el ezeket a tényeket. Az ahogy beszélünk róla, éppoly fontos, mint maga az esemény
- mondta.
