Folytatódik a huzavona: megszüntetik vagy felújítják a Csorna-Pápa vasútvonalat?

A 37 kilométeres Pápa–Csorna vasútvonalat 1896-ban nyitották meg. 2007-ben bezárták, majd 2010-ben az Orbán-kormány újranyitotta, és ekkor tartható volt rajta az 50 perc körüli menetidő. Ám 2012 tavaszán drasztikusan visszavágták a menetrendi kínálatot (a korábbi bő kínálat helyett mindössze két vonatpár maradt). 2022-ben, a szanyi állomás átadásakor újra sűrítették a vonalakat, de az év végén kirakott rengeteg sebességkorlátozás miatt újra tarthatatlanná vált a menetrend. Jelenleg naponta háromszor közlekedik közvetlen vonat a két város között, hét megállója van, a 37 kilométeres utat 63 perc alatt teszi meg hivatalosan, valójában 70–75 perc alatt. 

Kétóránkénti közlekedés az álmuk 

– A MÁV-Cargo és utódja hozzáállása miatt egy évtizede leállt a teherszállítás, pedig az erdészetek és más vállalkozások is szívesen vennék igénybe a vasút szolgáltatásait – közölte lapunkkal Feld Márton, a Pápa–Csorna vonal helyreállításáért küzdő Magyar Közlekedési Klub munkatársa. Szerinte az utasok tiltakozása nyomán több belső vizsgálat is folyt az ügyben a MÁV-nál az elmúlt egy évben, akárcsak az elmúlt hetekben. – Azt szeretnénk, ha elindulna a kétóránkénti személyvonat-közlekedés, amely négy irányba biztosítana azonnali csatlakozást a vonal végein. Információim szerint a MÁV most körülbelül 10 percnyi menetidőpluszt jelentő korlátozást lenne hajlandó elengedni, ami viszont még kevés. Érthetetlen egyébként, hogy bizonyos helyeken kifejezetten látható összeget ráköltve gyakorlatilag megszüntették a hibákat az elmúlt egy évben, a korlátozás azonban továbbra is maradt – mondta lapunknak Feld Márton. 

Egyeztetnek, de a MÁV dönt 

A civil egyesület képviselője kifejtette: míg a MÁV korábban rendre azt az álláspontot hangoztatta, hogy az eredeti menetidő helyreállításához milliárdos beruházás szükséges, amelyre pénz nincs, Feld Márton úgy fogalmazott, hogy a Magyar Közlekedési Klub és a Közlekedő Tömeg által rendelt igazságügyi szakértői vizsgálat ennek ellentmond: nemcsak a magas beruházási költséget vonja kétségbe, hanem a kijelölt korlátozások jelentős részét is. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a téma szakmai kérdés, így azért a MÁV felelős, és a vasúttársasággal folyamatosan egyeztetnek a további lehetőségekről. 

Kerékpárút a helyén? 

Németh Gergely, a vonalon fekvő Szany polgármestere szerint a vasútvonal alkalmatlan a közösségi közlekedésre és az árufuvarozásra, nem piacképes. – A mai felgyorsult világban a gyorsforgalmi utak bármely irányban maximum 10 percen belül elérhetők Szanyból is, de a vonalat érintő településekhez még rövidebb idő is elég – fogalmazott. Hozzátette, hogy az utóbbi 14 évben a mellékúthálózat is lényeges változáson ment keresztül, így a közösségi közlekedést teljes mértékben átvette a nem kötött pályán való közlekedés. Ha források állnak rendelkezésre, inkább a mellék­úthálózatot kellene fejleszteni. Az országos bérletek, a busz- és vasútközlekedés összehangolása sokat segített a környéken élőknek is. Javasolja viszont a nyomvonal megmentésével kapcsolatban egy XXI. századi kerékpárút megépítését (a Rábaköz és Bakonyalja összeköttetésére), amely sport- és gazdasági célokat is szolgálna, valamint a felújított Szany–Rábaszent­andrás vasútállomáson egy vasúttörténeti kiállítás és ke­­rékpáros-pihenő létrehozását, amennyiben lehetne kormányzati segítséget és forrást szerezni hozzá. 
Vonatok a nevezetes 14-es, vagyis a Pápa–Csorna közötti vasútvonalon. 
Fotó: Kisalföld-archív

Naponta háromszor közlekedik közvetlen vonat a két város között, a 37 kilométeres utat 63 perc alatt teszi meg hivatalosan.