Támadnak a pockok Győr-Moson-Sopronban - A gazdák időben védekeznek, így a túlszaporodott állatok nem okoznak nagy károkat

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökségi ülésén nemrég arról számoltak be a tagok, hogy a pockok ellen jelenleg engedélyezett védekezési megoldások kevésnek bizonyulnak. Hozzátették azt is: nem véletlenül nagy az aggodalom, ha nem sikerül a védekezés, az állatok akár a búzatermés 40–70 százalékát is képesek elpusztítani. Győr-Moson-Sopronban nem jellemzőek az ilyen károk, ami elsősorban annak tudható be, hogy a gazdák a problémát megelőzve gondoskodnak földjeikről. Major Béla, a Sokoróaljai Gazdák Földtulajdonosi Közösségének vezetője lapunknak hangsúlyozta: a megfelelő talajforgatás a leghatásosabb védekezés.

– A növényi maradványokat be kell dolgozni a földbe, legalább harminc-negyven centiméter mélyre, mert ha ezt nem tesszük, a felszínen fennmaradó növényzetnél a mezei pockok fészkeket építhetnek és szaporodhatnak. A vetésforgót be kell tartani. Lehet használni rágcsálómérget is a gyérítésre, azonban ezt szigorúan szabályozzák hazánkban, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyel – fogalmazott lapunknak Major Béla. Hozzátette: volt olyan időszak, amikor védték a mezei pockokat, ma már más a helyzet. 

Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára szerint a mezei pocok számos ragadozó madár és emlős zsákmányállata, de ezek nem képesek az állomány szabályozására. 

– A pocok nem vadászható, károkozása viszont van a mezőgazdaságban. Ez ellen engedélyezett szerekkel, azok szabályos kijuttatásával lehet védekezni. Ha nem megfelelően juttatják ki a mérget, az a felszínre kerülve az őzek, nyulak pusztulását is okozhatja. Önmagában a vadászoknak sem öröm a sok pocok, mert olyan betegségeket terjeszthetnek, ami a vadállományra és az emberre is veszélyes. Ilyen például a nyúlpestis. A mezőgazdasági termelés során számos kártevő ellen védekeznek a gazdák, például rovarok, csigák, és ide sorolhatóak a mezei pockok is. Érdemes megemlíteni a hörcsög helyzetét, ami 2008 óta védett, károkozása pedig hasonló a mezei pocokéhoz –mondta el lapunknak Orbán Henrik. 

– A rábaközi területeken is van mezeipocok-kártétel, persze az alföldinél jóval szerényebb mértékű. Leginkább a zöld friss hajtások lerágásával okoztak károkat, de a növények gyökerei nem károsodtak. Jelenleg a vetések szép képet mutatnak, a búza­növények újrasarjadtak. Sajnos a pocok ellen hatékony növényvédelmi módszerek nem állnak rendelkezésre. Csak vészhelyzeti engedéllyel lehet használni mérgeket járatkezelésre, ami több tíz hektáron lehetetlen küldetés. A ragadozó madarak „munkáját” tudjuk segíteni, úgynevezett T fák kihelyezésével, ami pihenő- és vadászles-lehetőséget biztosít számukra – fogalmazott Bóna Szabolcs. 

A szakember hozzátette: a mezei pocok kártételét hatékonyan az időjárás tudja szabályozni. Legalább 3–4 hét tartós hidegre (–5 fok alatti) lett volna szükséges, lehetőleg csapadékkal, hogy meggyérítse a pocok­állományokat. 

– Idén télen a csapadék megvolt, de a hőmérséklet inkább a korai szaporodási ciklus megkezdésének kedvezett. A másik lehetőség, amire számíthatunk, hogy a helyzet a pocokpopuláció összeomlásával oldódik meg. Ez általában akkor következik be, ha az állomány túlszaporodik, és valamilyen betegség járványszerűen végigseper közöttük. Összességében megállapítható, hogy jelenleg ugyan nincs nálunk pocokkatasztrófa, de a veszélye fennáll a komoly gradációnak – fejtette ki.