Felvonulással tisztelegtek 1956 hőseire Tatán

Tata. Felvonulással emlékeztek meg Tatán az 1956-os forradalom helyi eseményeire és szereplőire. A menet a Kossuth térről, dr. Némethi László emléktáblájától indult, majd a hagyományokhoz híven a tatai dandár katonazenekarának kíséretében megálltak a Rákóczi utcában dr. Mészáros Gáborra emlékezve és a Hősök terén, a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművénél. Utána a tópartra vitt a megemlékezők útja, ahol az 1956-os kopjafát, majd a Kodály téren a Hősök emlékművét koszorúzták meg. Végül az Ady Endre utcában, a rendőrség épületénél emlékeztek meg a sortűz áldozatairól, a felvonulás pedig a Baji úton, az 1956-os emlékkőnél ért véget.

Az egyes helyszíneken a hősök leszármazottai elevenítették fel saját gyermekkori emlékeiket, vagy szüleik elbeszélése alapján számoltak be a tatai forradalomról. A gyerekként átélt borzalmak, a tankok látványa, a katonák jelenléte és a folyamatos rettegés elevenedett fel a megemlékezésekben. A felvonulókat a hagyományokhoz híven most is a tatai dandár katonazenekara kísérte, az emlékműveknél koszorúval tisztelegtek a tatai hősök előtt.

Bajon, az egykori laktanya előtti emlékkőnél Schunder Tibor, a község polgármestere mondott beszédet. – A halottak tisztelete a jelen és a jövő alapja. Arra késztet minket, hogy az örökül hagyók céljait kövessük. 1956. október 23-án egyetlen eszme, a szabadság eszménye kovácsolta össze a magyarokat, az elégedetlen, jobbítani vágyó emberek sokaságát. Nem akartak közösség, gyökerek és hit nélküli országgá válni. 1956 a szabadság ünnepe, mert a tizenkét nap leforgása alatt a diktatúrát demokrácia váltotta fel.

A harcokban 2652 magyar esett el – folytatta Schunder Tibor. – Több mint három évtized kellett ahhoz, hogy az 1956-ban kivívott szabadságot visszaszerezzük. Meg kell őriznünk ezt a szabadságot ma is, holnap is, de vér nélkül – tette hozzá.