2023.10.06. 09:10
Híres győri iskolák nyomában - Legendás és színes alma matereket idézünk meg sok-sok fotóval
„Miénk itt a tér” című múltidéző podcastünk új, hetedik részében állandó vendégeinkkel, Csobayné Pintér Évával, a GyereGyőrbe idegenvezetőjével és Biczó Zalán helytörténésszel, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosával nagy múltú győri általános iskolákról osztottunk meg történeteket. Amiben nagyon egyet értettünk, hogy Győr messze földön híres alapszintű oktatását patinás intézményeknek köszönheti.
Kémiaóra a győri Szent Orsolya-rend Dr. Hóman Ottó Tanintézetében a két világégés között. Fotó: Régi Győr (Vámos Andrea)
Matek faépítő elemekkel
Kicsit közhelyes nyitány, ám a témában mindenki érintett, hisz ha szerettük, gyakran, ha utáltuk, néha: iskolába mindannyian jártunk. Beszélgetésünk első körében az alma matereinkről váltottunk pár szót.
„Az általános iskolám már nem működik a Szabolcska utcában, igaz, oktatási intézmény maradt, ebbe az épületbe járnak a Szabóky-szakiskola növendékei napjainkban. A ’70-es évek elején az Ady-iskola Győr fiatal sulija volt. Nemcsak az épület számított újnak, hanem a pedagógiai elvek is. Kísérleti osztály volt a miénk, Lénárd Ferenc útmutatása szerint.
A többi győri iskolához képest más módszerekkel tanultuk a matematikát, faépítő elemekkel gyakoroltuk a kombinációkat, a cél a problémamegoldó készség fejlesztése volt. Emellett nálunk vezették be először a szabad szombatot a városban” – kezdte Csobayné Pintér Éva. Hogy utóbbi mondatot fiatal olvasóink is értsék: anno a szombat is tanítási napnak számított úgy, hogy a hétvégi óraszám semmivel sem volt alacsonyabb a hétköznapokhoz képest.
Színes iskolák
Biczó Zalán szintén középkorú győri oktatási intézményben, az egykori zöld iskolában kezdte tanulmányait Marcalvárosban. A rendszerváltás előtti időkben előszeretettel illették színekkel az újabb győri iskolákat; ez a közbeszédben még most is él. A piros iskola Szabadhegyen nyitotta meg kapuit, a kék Adyvárosban – utóbbi esetében ez okozott némi képzavart, hisz névadónak Fekete Istvánt választották –, míg a barna iskola, közel a zöldhöz, szintén Marcalvárosban várta a diákokat.
„A zöld iskola, a mai Kovács Margit alapfokú művészeti iskola és iparművészeti szakgimnázium, eredetileg nemcsak oktatási intézménynek, hanem művelődési központnak is épült 1981-ben. Annak nagyon örültünk a diáktársaimmal, hogy tágas aulánk volt, ahol mozivetítéseket és kiállításokat is tartottak” – mondta Biczó Zalán. Jelen sorok írója a Radnótiban koptatta a padokat, Győr egyik legrégebbi oktatási műhelyében, amely idén ünnepli alapításának 120. évfordulóját.
Híres győri iskolák nyomában - fotók: Régi Győr
Szabó Magda világa a győri orsolyitáknál
„Az édesanyám tanult az orsolyiták győri leány-középiskolájában. Ennek a világát, hangulatát talán úgy tudom a legjobban megidézni, ha segítségül hívom Szabó Magda azon könyveit, amelyek a diákéveiről szólnak. Az orsolyiták új belvárosi iskoláját közvetlenül a második világháború előtt kezdték építeni, ám az apácarend már a XVIII. század közepén végzett oktatói tevékenységet Győrben” – hallottuk Csobayné Pintér Évától.
Centenárium előtt és után
Az évről évre kiváló kompetenciamérési eredményeket elérő nádorvárosi Gárdonyi- és Kölcsey-iskola egyaránt nagy múltra tekint vissza. Előbbit a trianoni sokk után emelték – ez a mai napig látszik az épület magyaros motívumain, hívta fel a figyelmet Biczó Zalán –, a kastélyszerű épületben jelenleg is 700 kisdiák gyarapítja tudását.
A Gárdonyi két éve ünnepelte centenáriumát, míg a Kölcsey-iskola öles léptekkel halad a 100 éves évforduló felé. A Szent Imre Herceg Magyar Állami Elemi Népiskolában – ez volt az intézmény első neve, amelyet aztán több is követett a történelem viharában – 1929. szeptember 5-én kezdődött el a tanítás nyolc tanteremben, hét tanárral és 307 tanulóval. Több mint kilenc évtized után a Kölcseyben is nagyjából 700 diák tanul, az intézmény pedig közel 15 éve tehetségpont ranggal büszkélkedhet.