Micsoda összefogás volt! Tíz éve küzdöttünk a történelmi árvízzel Győrben és a Szigetközben - videók, fotók

• Huszonnégy órában járták a töltéseket és a tűző napon rakták a homokzsákokat.
• Vajda László Kisbajcson a Szavai szivattyútelep gépésze, húsz éve van az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál. A 2013-as árvíznél is itt dolgozott. A jubileum kapcsán kérdeztük a tíz évvel ezelőtti helyzetről.
• – Elsősorban a belvíz-védekezéssel foglalkozom. Kisbajcsnál két nagy szivattyúnk van, melyek egyenként 2,25 köbmétert tudnak felszívni másodpercenként. A készültség alatt napi huszonnégy órában mentek – emlékezett vissza.
• Folyamatosan mentek a szivattyúk, de ekkor a töltés átszakadása még nem fenyegetett. A harmadfokú szintet is meghaladó készültség volt, kétóránként jegyezték a vízszintet.

A bokrok közt tört fel a víz

– A Szigetköz kavicsos talajon nyugszik, ezért a víz átszivárog a töltés alatt, és a másik oldalon is nagy kiterjedésű belvizek alakultak ki, ezt nevezik fakadóvíznek. Ez a szerencsésebb helyzet. A buzgárok sokkal veszélyesebbek, mivel azokból koncentráltan, nagyobb energiával tör fel a víz, így megbonthatja a töltést vagy a töltés alatti talajt.

Szerencsére ezen a szakaszon ezek nem jellemzőek, de a nagy Duna mentén a határátkelő felett az egyik gátőr kolléga talált egyet. Csak a csobogást hallotta meg a fák között, mivel a töltéstől messze, a 60 méteres tisztított területen túl, a bokrok közt tört fel a víz. Akkor körbehomokzsákozták, később pedig megvizsgálták, már igen komoly lyukat vájt a víz magának. A gátőr figyelmességén múlt, hogy nem lett nagyobb gond – részletezte a 2013-ban történteket Vajda László.

Győrújfalu határában

– Mivel az előrejelzések alapján lehetségesnek tartották, hogy eléri a töltéskoronát a víz, Bácsán elkezdték tölteni a homokzsákokat, melyekből a térségben a katonaság emelt úgynevezett nyúlgátat a töltés tetejére, a vízügyes dolgozók szakmai iránymutatásával.

– Rendkívüli, a harmadfokú szintet is meghaladó készültség volt, kétóránként jegyeztük fel a vízszintet, a kisbajcsi polgármester pedig mindennap kijött hozzám. Akkoriban még kicsik voltak a gyerekeim, és közvetlenül a töltés mellett lakunk, de nyugodt voltam. Itt stabil volt a töltés, a műtárgyak közelében pedig még szélesebb is, hiszen a szivattyútelepet semmi esetre sem moshatja el az ár. Egyedül a méheimet féltettem, nehogy a magas belvíz ellepje a kaptárakat. Győrújfalu határában viszont az a szerencsétlen helyzet alakult ki, hogy egy országos vízügyi projekt keretében a kivitelező épp a töltés magasításán dolgozott, ami emiatt meg volt bontva, így nagyon gyorsan kellett visszaépíteni. Ez a legjobb munka ellenére sem egyenértékű egy kész töltéssel, így itt fokozott beavatkozásokra volt szükség.

Pozitív élmény

Vajda László hozzátette, már több védekezésben részt vett, és mindig pozitív élmény volt számára az a fajta segítségnyújtás, ami gyakran kéretlenül is érkezik az érintett települések lakói­tól vagy civil szervezetektől.

– Az összefogást és a vízügy hozzáértő munkáját is dicséri, hogy nálunk nem lett olyan nagy baj, mint Ausztriában, ahol több töltés is átszakadt, és emberéletet is követelt az áradás. Ami az elmúlt időszakot illeti, fontos megemlíteni, hogy már több éve nem érkezett zöldár, ennek ellenére nem dőlhetünk hátra. Mivel az időjárás a szélsőségek irányába tolódott el az utóbbi időben, így nem kizárt egy nagyobb árvíz lehetősége, amire nekünk, vízügyeseknek, mindig felkészültnek kell lennünk, egy ilyen helyzet kezeléséhez szükség lesz a gyakorlott állományra.
A harmadfokú szintet is meghaladó készültség volt, kétóránként jegyeztük a vízszintet.