A győri Széchenyi-egyetemen tartott ülést a Tempus Közalapítvány kuratóriuma

Az idén 10. évfordulóját ünneplő Stipendium Hungaricum program egyszerre szolgálja hazánk nemzetközi gazdasági és külpolitikai célkitűzéseit és segíti a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét és fejlődését. A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése  kapcsán  a folyamat kulcsszereplőjének számító Tempus Közalapítvány kihelyezett kuratóriumi ülést tartott a Széchenyi István Egyetemen, amely éppen a Külgazdasági és Külügyminisztérium által működtetett  ösztöndíjprogramnak köszönhetően mondhatja el magáról, hogy hallgatói a világ hetven országából érkeztek.

A Széchenyi István Egyetem a Stipendium Hungaricum programban 2013-tól vesz részt, amikor egy országból három fiatal számára biztosított tanulási lehetőséget. Jelenleg közel 400 Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója van az intézménynek 52 partnerországból. A növekvő számú önköltséges nemzetközi hallgató 90 százalékban Stipendium Hungaricum-partnerországból érkezik. Mindezzel párhuzamosan az angol nyelvű képzések száma is dinamikusan bővült, a hat évvel ezelőtti ötről mostanra 37-re emelkedett. A számok is azt bizonyítják, hogy az ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárul a hazánkba érkező önköltséges hallgatók létszámának növekedéséhez, ezáltal az egész felsőoktatás nemzetköziesítésének egyik fontos eszközévé vált.    

Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését érintő kérdésekről beszélt. Mint mondta, a magyar egyetemeket érintő európai uniós álláspont – miközben Magyarország megegyezésre törekszik – kettős mércét alkalmaz, diszkriminatív, a nemzetköziesítést akadályozza, és versenyhátrányt okoz. „A Tempus Közalapítványnak még nagyobb feladata lesz a jövőben. Még erőteljesebben kell fellépnünk ahhoz, hogy a magyar hallgatóknak, doktoranduszoknak biztosítsuk a megfelelő nemzetköziesítési hátteret” – fogalmazott. Az államtitkár három témában kérte a közalapítvány együttműködését. Az egyik az Erasmus+, amely programból egyetlen hallgató és oktató, kutató sem maradhat ki forráshiány miatt.  

A második témaként az egyéb nemzetközi és államközi ösztöndíjak rendszerét említette. „Itt azt a gondolkodást kell elindítanunk, hogy a különböző programok hogyan tudják még inkább kölcsönösen erősíteni egymást, illetve hogyan tudjuk a képzési területeket a magyar gazdaság és társadalom jövőképességét szolgáló módon fókuszba helyezni. Lehetővé kell tennünk , hogy  a hozzánk érkező hallgatók végzésüket követően hosszabb távon is Magyarországon tervezhessék jövőjüket” – sorolta dr. Hankó Balázs. Harmadik pontként a diaszpóraprogramot említette, amely további lehetőségeket ad a magyar–magyar kapcsolatok erősítésében, a nemzetköziesítési stratégiában, a felsőoktatási együttműködések további bővítésében.

Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár részletesen is bemutatta a Stipendium Hungaricum első évtizedét. „Tíz évvel ezelőtt magasra helyeztük a mércét, de talán még magunk sem gondoltuk, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora volumenű és ilyen magas minőségű programmá válik. 2013-ban mindössze három partnerünk és hetven hallgatónk volt, ma kilencvennél is több partner és közel tizenkétezer hallgató. Huszonkilenc hazai intézmény vesz részt a programban, tizennégyezer ösztöndíjas hallgató végzett, és mintegy nyolcezren csatlakoztak az alumniprogramhoz is. 2013 óta az idegen nyelvű képzések száma 263-ról közel ezerre nőtt” – érzékeltette a fejlődés nagyságát.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Stipendium Hungaricum nemzetközi brand lett, egyfajta hungarikum. „Olyan érték, amely – amellett, hogy erősíti hazánk külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítő képességét, a magyar felsőoktatás versenyképességét – jelentősen hozzájárul a pozitív Magyarország-kép formálásához is. A háború pedig bebizonyította, hogy humanitárius jelentőséggel is bír, hiszen több száz ukrán és harmadik országbeli hallgatót fogadtunk” – húzta alá. A jövővel kapcsolatban elmondta, a következő időszakban a minőség további erősítésére kell helyezni a hangsúlyt.

Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a Stipendium Hungaricum sikere jelentős mértékben köszönhető a Külgazdasági és Külügyminisztériummal való példaértékű együttműködésnek. Leszögezte: a program hallatlanul fontos az országimázs javítása és a részt vevő országokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítése szempontjából. „Arra törekszünk, hogy támogassuk az új gyakorlatok, innovációk beépítését a programba, hogy még jobban illeszkedjen a hallgatók, az egyetemek és a minisztérium elvárásaihoz” – fűzte hozzá.

A rendezvényen Lang-Péli Éva, a győri Rába Járműipari Holding Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese a nemzetközi hallgatók szakmai gyakorlata kapcsán szerzett tapasztalataikról számolt be. Ezt követően dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Bene Tamás, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, dr. Pop Marcel, a budapesti Semmelweis Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója és Taylerné Tóth Katalin, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nemzetközi Hallgatói Szolgáltató Irodájának vezetője kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a program tapasztalatait.

Az esemény zárásaként a Széchenyi István Egyetem két Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója számolt be hazánkban szerzett tapasztalatairól. Az angolai, marketing mesterszakos Marcos Seraponzo elmondta: az intézmény különleges helyet foglal el a szívében, mert nemcsak képzést, tudást, hanem felejthetetlen élményeket és lehetőségeket is adott számára. Kiemelte a kiváló professzorokat, a modern infrastruktúrát és a támogató közösséget. A bangladesi Md Abdullah Al Mamun – aki ellátásilánc-menedzsment mesterszakon szerzett oklevelet januárban – úgy fogalmazott: a győri egyetem lett a második családja. Kiemelte az oktatók és a munkatársak segítőkészségét, aminek köszönhetően rengeteget fejlődött, és rangos tudományos folyóiratban jelent meg publikációja.