Győri előadás - Két és fél Föld kellene a magyaroknak

A növekedés üteme folyamatosan csökken, de a becslések szerint 2100-ra a világ népessége eléri a 10,5 milliárdot. Azaz két emberöltő alatt elérhetjük a népesedés csúcsát. A túlnépesedésről, valamint Magyarország és Győr helyzetéről kérdeztük dr. Csizmadia Zoltánt, a Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének vezetőjét.

– A növekedés nem egyenletes. A Föld népességének kétharmada ma már olyan országokban él, ahol csökken a lakosság. A folyamatos növekedés két motorja Afrika és Délkelet-Ázsia. Ha minden ugyanígy folytatódik, 2100-ra a Föld lakosságának 80 százaléka ebben a két térségben fog élni. A szakember elmondta: 10,5 milliárd embert is képes lenne eltartani a bolygó, de nem a mai fogyasztási tendenciák mellett.

– Ha mind a 8 milliárd ember olyan színvonalon akarna élni, mint egy átlag amerikai, 5 és fél Földre lenne szükség az erőforrások biztosításához. Ha a magyar életszínvonal lenne az általános, akkor 2,4-re lenne szükség. Mivel Győrben és környékén ennél magasabb a jólét, ezért becsléseim alapján ehhez már 3–3,5 Föld kellene.

A mostani állapot hosszú távon fenntarthatatlan, ezért létfontosságú a fenntarthatóság kialakítása és a Föld biokapacitásának figyelembevétele minél több területen.

Magyarország népessége az 1980-as években volt a legtöbb 10,7 millió fővel, azóta folyamatosan csökken a lélekszám. A mostani számítások szerint 2100-ra 7 millióra esik vissza a népesség.

– 2020-ig évente 40 ezerrel csökkent a népesség, a világjárvány miatt 2022-ben pedig már ez körülbelül 62 ezerre emelkedett. Ez olyan, mintha Sopron teljes lakossága eltűnne. Győr lakossága a második világháborút követően nőtt meg drasztikusan. Az 1900-as évek elején alig 45 ezer lelket számláló település 1980-ra 123 ezres nagyvárossá fejlődött.

– Az elmúlt negyven évben szinte változatlan a város állandó népessége. 132 ezres lakónépességével Győr jelenleg az ország ötödik vidéki nagyvárosa, regio- nális központja. Évente 270–300 fő a természetes fogyású veszteség. Ez alacsonyabb, mint az országos átlag. Emellett pozitív a település vándorlási egyenlege is. Évente körülbelül 600-zal többen érkeznek, mint ahányan elhagyják a települést. Ugyanakkor jelentős az úgynevezett nappali lakosság aránya. Utóbbiba beletartoznak azok az emberek, akik nem Győrben élnek, de itt dolgoznak, igénybe veszik a város szolgáltatásait, erőforrásait. Ez további 40–50 ezer embert jelent.

A demográfiai folyamatok legkritikusabb pontja a városi társadalom egyre erőteljesebb ütemű elöregedése, korszerkezetének folyamatos eltolódása az idősödő, egyre inkább „őszülő” lokális korstruktúra irányába. Napjainkban már minden ötödik győri lakos a 65 éves vagy idősebb korosztályhoz tartozik. A megyeszékhely mellett a határ menti települések is kedvelt célpontjai a belső migráció- nak. Az itt élők közül sokan ingáznak Ausztriába és Szlovákiába, de vannak olyanok is, akik Szlovákiából költöznek magyar településre.