A jánossomorjai tragédia nyomában – a bűnügyek felderítésében nagy segítség lehet a felvétel

Egyre gyakoribb a felvételek felhasználása és csatolása a feljelentésekhez – felelte kérdésünkre Horváth Szilveszter r. alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztály vezetője. Jellemzően azokban az esetben tudják a kamerafelvételeket használni, amikor a nyomozás során egy folyamatot követnek végig, vagy az azonosításban segít egy-egy felvétel. Tipikusan ilyenek a vagyon elleni bűncselekmények, illetéktelen pénzfelvétel, erőszakos jellegű cselekmények – testi sértés, garázdaság – azok az esetek amikor az ügyben felhasználják ezeket – mondta.

A rendőrségnek ki kell adni a felvételeket

Az első lépés az, hogy a rendőrségnek jeleznie kell, a felvétel készítőjének, hogy ki fogják tőle kérni a felvételeket. Akkor neki azt 30 napig meg kell őriznie. Ezt követően a hatóság megkeresi azt a jogi személyt, aki kezeli a felvételeket. Ha a megtekintés után úgy értékelik, hogy a felvételek felhasználhatók bizonyítékként akkor átveszik, ha pedig nem tudják használni, akkor intézkedni kell a felvételek megsemmisítéséről.

A rendőrség maga is üzemeltet kamerákat együttműködésben az önkormányzatokkal, emellett a Nemzeti Útdíjszolgáltató kameráit és a forgalom megfigyelésére alkalmas kamerák felvételeit látják, amelyeket az autópályák üzemeltetője helyez ki. A rendőrségi törvény szabályozza, hogy milyen célból helyezhetnek ki kamerákat, ezek felvételeit mennyi ideig lehet megőrizni.

24 órás koncentráció

Nagyon nehéz, folyamatos koncentrációt igénylő munka a kamerafelvételek megfigyelése. A győri rendőrkapitányságon 24 órás felügyelet van. Egyszerre 20-30, akár 100 kamera képét is figyelik a monitorokon. Amikor felfigyelnek valamilyen cselekményre, azt azonnal jelzik a rendőrség ügyeletére, akik a helyszínre irányítják a kollégáikat intézkedni. A felvételek megtekintése szintén ott történik, de más szempontok alapján. Ilyenkor konkrét információk alapján nézik meg egy adott időszak és helyszín felvételeit. Amikor egy folyamatot követnek végig, az pedig egy hosszadalmas elemző munkát igényel.

Számos esetben alkalmazza a rendőrség azt a gyakorlatot, hogy magánterületeken működtetett kamerák felvételeit kéri ki a nyomozáshoz. Hiszen nem helyezhet ki mindenhová a rendőrség kamerát, ennek anyagi és helyi korlátai is vannak.

Magánszemélyként kizárólag magánterületet lehet megfigyelni

Két nagy területe van a kamerás megfigyelésnek. Az egyik a közhatalmi szervek megfigyelése, ami egy teljesen speciális terület, és bűnüldözési célokat szolgál. A közterületek megfigyelése csak ilyen keretek között történhet – hangsúlyozta dr. Keserű Barna Arnold ügyvéd, a Széchenyi egyetem adjunktusa. Hozzátette, minden egyéb – munkahelyek, üzlethelyiségek, magáningatlanok, stb. – a magánszférás megfigyelések körébe tartozik. Ez utóbbiak esetében, egy jogalap sincs arra, hogy a magánterületen túl felvételt készítsünk.

Kivételesen láthat közterületet a kamera

A kamerákat csak úgy szabad beállítani, hogy az ne mutasson az ingatlan határain kívül eső képet. Igazolni kell a jogos érdeket ahhoz, hogy túlnyúljunk a magánterület határain.

A GDPR iránymutatása szerint azonban kivételesen megfigyelhető lehet annak a közterületnek a megfigyelése, amely szorosan kapcsolódik a magántulajdonunkhoz. Tehát nem elképzelhetetlen, hogy például egy bejárat előtti járdaszakasz is beleeshessen a kamerák látóterébe. Ilyenek lehet például a pénzintézetek megfigyelőrendszerei, ahol indokolható a jogos érdek. Magánszemélyek esetén sokkal nehezebb ennek az érdeknek az igazolása.

Nem láthatja bárki a felvételeket

Ilyen esetekben kötelező tájékoztatást elhelyezni arról, hogy az egy kamerával megfigyelt terület. dr. Keserű Barna Arnold kiemelte, hogy a kamerákat nem üzemeltetheti bárki – például társasházak esetében a közös képviselő – csak személy vagy vagyonvédelmi cégek. A felvételekhez csak az üzemeltetők férhetnek hozzá. A felvételek megőrzésére vonatkozóan nincs egzakt szabályozás. Általában a három napot tartják reálisnak is elfogadhatónak a hatóságok. Lehet ennél több is, de azt a szabályzatban indokolni kell.

A bíróság jogellenes felvételt is elfogadhat

Ha nincs meg a megfelelő jogi háttere annak, hogy felvételeket készítsünk – nincs adatkezelési szabályzatunk, nincs meg a valós jogos érdek vagy azon túlterjeszkedünk – akkor azt mondjuk, hogy ez egy jogellenes felvétel, ami képmást sért, személyes adatot sért. Ilyen esetben ezek jogellenes felvételnek minősülnek. Fő szabály szerint ezek nem használhatók fel, de az eljárási törvények megteremtik annak feltételét, hogy bizonyos esetekben mégis lehessen ezekkel élni. Erre kizárólag a bíróság adhat engedélyt.