Szovjet katona lőtte le Szalay Alajos atyát

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. március 30-án lőtt rá egy szovjet katona Apor Vilmos püspökre a győri Püspökvárban. Apor püspök három nappal később belehalt sebesülésébe. Az ő története közismert, de kevesebben tudják, hogy Győr ostromának volt egy másik papi áldozata is. A főpap sebesülésével egy napon temették a nádorvárosi plébánia kertjében Szalay Alajos káplánt, akit két nappal korábban lőtt le a plébánia folyosóján egy szovjet tiszt. A mártírhalált halt káplán száztíz évvel ezelőtt, 1910.május 28-án született Bősárkányban. Szalay Balázs helytörténész dolgozta fel életútját.

A csornai polgári fiúiskolát 1925-ben fejezte be, de szülei – Szalay Mátyás földműves, és Németh Mária – és hét testvére segítette az eszes fiú további taníttatását. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a hittudományi főiskolán tanult tovább. 1935-ben szentelték pappá. Első szentmiséjét június 29-én szülőfalujában tartotta. Első állomáshelye a győri Rákócziánum nevű középiskolai fiúkollégium volt, ahol prefektusként dolgozott, majd Breyer püspök 1937 őszén csornai segédlelkésszé nevezte ki. Az elkészült Jézus Szíve templomban 1938.október 16-án tartották az első ünnepi szentmisét, amikor a Magyarok Nagyasszonyára emlékeztek a hívek. Az új templom szószékéről Szalay káplán beszélt először. Szerencsére fennmaradt az ekkor elmondott szónoklata is, mely így kezdődött: „A mi emlékezetünkből sohasem mosódhatik el egy felségesen szép kép, amint első szent királyunk, Szent István felajánlotta Szűz Máriának hazáját és nemzetét. Mintha csak megsejtette volna ez a sok keserűségekkel meglátogatott Szent Király, hogy nemzete egy kegyetlenül agyonsanyargatott vértanú nemzet lesz, amelynek hátán majd folytonosan ott csattog-pattog az Isten büntető ostora annyi sok könnyelműsége, vétke és eltévelyedése miatt.”

Csornai segédlelkészsége alatt igazi közösségeket formált. Az asszonyoknak a böjtről tartott előadást, a fiúknak kerékpáros zarándoklatot vezetett Osliba, és 1940-ben ő szervezte a legényegylet jubileumi ünnepségét. A felsőszeri hívek lelki gondozását bízta rá Élő Pál plébános, akiket végiglátogatott. Neve a Rábaközön kívül is ismert volt, 1942-ben Nicken tartott lelkigyakorlatot. A háborús években fellendítette a KALOT munkáját, és a fiataloknak több színdarabot pl. A falu gyöngye, Árva Rózsi, Az aranyigazság, Legényfurfang, Nánai bíró lánya, is betanított. A hívek szeretetét jelzi, hogy feltehetően őt is megfestették a templom 1943-ban elkészült oltárképén (Kisalföld, 2019.április 24.). 1942 nyarán egyévi tanulmányi szabadságot kapott, mely alatt kánonjogi doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Szalay Alajos egyik testvére, János tanító lett. Az ő lánya, a Bágyogszováton élő Tóth Lászlóné Szalai Zsuzsanna őrizte meg a káplán 1943-ban kiadott jogi diplomáját. A nyugdíjas pedagógus az okiratot most átadta a kutatónak. Csornára visszatérve lelkesen vetette bele magát a munkába. Előadást tartott a magántulajdonról a Katolikus Körben és az alsószeri fiatalokat összefogva 1944 farsangján nagy sikerrel mutatták be Gárdonyi Géza A bor című népszínművét. Szoros kapcsolatot tartott egykori osztályfőnökével, Bársony Kálmánnal is, aki addigra már a polgári iskola igazgatója lett. Az igazgató fia jól emlékszik rá, hogy Szalay Alajos gyakran járt náluk: „Hosszas beszélgetésekre emlékszem Apuval, de társasági együttléteken is hivatalos volt. Atyai-baráti nexusnak nevezhető kapcsolatuk. A tragikus halálhíre igazi gyászt jelentett számunkra is. Az egész család ott volt a temetésen Bősárkányban. Nővérem még arra is emlékszik, hogy egy néni megkérdezte, milyen rokonságban voltak a pappal, hogy annyira siratják.”

Apor püspök néhány hónap múlva új feladatot bízott Alajos atyára. Szeptember 1-jétől a Győr-nádorvárosi Szent Kamillus Egyházközség segédlelkésze lett. Élő Pál plébános így búcsúzott tőle az egyházközségi Értesítőben: „Szalay káplán úr velem együtt jött Csornára és velem együtt kezdte meg a csornai hívek lelkipásztori gondozását. Lendületes szentbeszédei, buzgó gyóntatása, lelkiismeretes hitoktató munkája sok-sok lelki értéket nyújtottak egyházközségünknek. Szeretettel búcsúzunk tőle és Isten áldását kérjük győri szent munkájára.”

1945. március 28-án a Győrt elfoglaló szovjet egységek egyike a templom udvarára is betört, ahol rövid szóváltás után az órákat kereső katonák egyike fejbe lőtte a káplánt. („A kamillus káplán mártíriuma”, Kisalföld, 2005.március 26.) A 35 éves fiatalember, pappá szentelésének tízedik évében a plébánián menedéket kereső hívek körében áldozta fel ifjú életét. Néhány nappal korábban még ő temetett két bolgárkertészt, de március 30-án az ő testét fogadta be az anyaföld. Ideiglenesen a plébánia udvarán temették el, majd lovas kocsin a szülőfalujába, Bősárkányba szállították, ahol május 10-én nagy részvét kísérte utolsó útjára. A temetést Élő Pál végezte. A temető megszüntetése után 1970-ben áttemették az új sírkertbe, így most szüleivel nyugszik a háromszor eltemetett káplán. Egyelőre csak a síremlékén szerepel, hogy hősi halott.

Emléke nem ment feledésbe. A plébánia folyosóján 1997 óta emléktáblája van. Berkes Gyula a győr-nádorvárosi Szent Kamillus-templom plébánosa elmondta, hogy Alajos áldozópapért minden év március 28-án emlékmisét tartanak. 2005-ben ő mondott szentmisét Bősárkányban az emlékére. Halálának 70.évfordulóján, 2015-ben egyházközségi tagok vittek koszorút a sírjára. Idén is mentek volna, de ez a járvány miatt elmaradt. A plébános úgy fogalmazott: „A bősárkányiak büszkék lehetnek, hogy a község szülötte mártíromságot szenvedett el, a győriek pedig vigyék tovább emlékét.”