Győri gazdaságfejlesztési fórum - Nagy Márton miniszter: számos gigaberuházás van készülőben, újra előtérbe kerülhetnek a piaci hitelek

Amíg a tavalyi év az inflációletörés éve volt, addig 2024 a gazdaság újraindításáról szól 2–3 százalékos növekedéssel – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott rendezvényen. Feltételezve az orosz–ukrán háború befejezését 2025-ben, jövőre már négyszázalékos növekedéssel, valamint a fogyasztás, a beruházás és az export látványos növekedésével számol. 

Jön az új otthonfelújítási támogatás 

A helyreállításra hat pontot említett a miniszter. Az első a fogyasztás növelése: tavaly a kiskereskedelmi forgalom 7–8 százalékkal esett, februártól viszont már növekedést mutat, ahogy az idegenforgalom is. A magas infláció vetette vissza leginkább a fogyasztást, a második ilyen tényező a reálbércsökkenés volt. Januárban azonban tíz százalékkal nőttek a reálbérek, a februári infláció pedig csupán 3,4 százalék volt. 

Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő a magyar beruházási ráta. A vállalatok szerint a fő hátráltató tényezők az alapanyag- és energiaárak voltak, a cégeket a kamatstop védte a törlesztőrészletek drasztikus növekedésétől. A közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL – emelte ki Nagy Márton. Az export értéke tavaly 3,2 százalékkal csökkent, az energiaárak ugyanakkor normalizálódtak. 

Mondott egy meglepő tényt is a miniszter: a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta, ez azonban nem negatív változás, ugyanis nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem az inaktívak kezdtek el munkát keresni. Főleg az alacsonyabb végzettségű fiatalok és a nyugdíj előtt állók léptek be a munkaerőpiacra. Továbbra is 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma. 

Végül a miniszter beszélt a hitelezésről is: a kamattámogatott hitelek betöltötték a szerepüket, az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt is előtérbe kerülhetnek ismét a piaci hitelek. A csok plusz esetében jelentős érdeklődést várnak, február végéig 49 milliárd forint értékben fogadtak be kérelmeket, elsősorban használt lakásokra. Hamarosan indul az energiahatékonysági felújításokat célzó otthonfelújítási támogatás is és június végéig velünk marad a lakossági kamatstop is. Céges oldalról a Széchenyi-kártya említhető sikertörténetként. 

Kétarcú a vármegye 

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kétarcúságról és a verseny szükségességéről beszélt elő- adásában. 

– A vármegye kétarcú, van egy erőteljes agglomeráció Győrrel és Mosonmagyaróvárral – ez lakosságarányosan akkora vonzáskörzet, mint a fővárosi –, de közben ott van a Rábaköz, amely sok veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban – mondta Pintér-Péntek Imre. Rámutatott: a nyugati régió mindössze 2 százalékot fejlődött az elmúlt 20 évben. 

A kamara elnöke szerint ez megdöbbentő, keresni kell az okait. Ebben szerinte a környező gazdasági régiók – mint Pozsony és Bécs – elszívó hatása játszhatja a főszerepet. Hangsúlyozta, kell egy székhely, de Győr a 130 ezres lélekszámával nem elegendő, legalább 200 ezresre kellene bővíteni. Többször is tárgyaltak a vármegyei kamarákkal a kitörési pontokról, ennek keretében létrehoztak egy gazdaságfejlesztési munkacsoportot. 

A kamarai elnök több kitörési pontot nevezett meg. Ilyen a járműipar, amellyel viszont az a gond, hogy míg ez országosan a 25,5 százalékát, addig Győr-Moson-Sopronban a 74,2 százalékát adja a gazdasági teljesítménynek, ami óriási kitettséget jelent. Kitörési pont a logisztika, állami beavatkozás nélkül azonban nem fog működni a kamara elnöke szerint, aki fontosnak nevezte az M8-ast és az M1-est összekötő M81-es megépítését. Hasonló terület továbbá a turizmus és a mobilitás új útja.