2023.11.02. 07:11
Mérséklődtek a jégkárok Győr-Moson-Sopronban - A soproni járásban kellett legtöbbször bekapcsolni a védekezőrendszert
Védte a jégkároktól az értékeket idén is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszere. A Győr-Moson-Sopronban található 41 jégkármérséklő talajgenerátor az idei szezonban, április közepe és szeptember vége között 35 napot volt bekapcsolva, összesen 904 órát. Országosan évente több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban a rendszer működése.
A Csornához tartozó Földszigeten él a vármegye legjobb jégkármérséklő generátorkezelője, Brányi Sándor. Gyakran kémleli az eget a jégesőt hozó felhőket kutatva. Fotó: Kisalföld-Archívum
Győr-Moson-Sopronban 41 jégkármérséklő talajgenerátor üzemel, a legtöbb, 11–11 a Győri és a Soproni járásban, a legkevesebb, kettő a Pannonhalmiban. Tavasztól őszig öt hónap alatt 814 hektár károsodott területet jelentettek be a gazdák, ebből a jégeső miatti volt a legnagyobb, 507 hektár, felhőszakadás miatt 263, vihar miatt 44 hektárt ért kár (részletek a táblázatban). A legjelentősebb az áprilisi jégkár volt, 468 hektáron.
Minden évben április 15. és szeptember 30. között tart a jégkár elleni védekezési szezon, amikor bekapcsolják a jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat. A rendszer arra nem alkalmas, hogy megakadályozza a jégesőt, de használatával jelentősen csökkenthető a kialakuló szemcsék mérete.
Magyarországon 2018 óta működik az egyedülálló módon teljes lefedettséget garantáló talajgenerátoros jégkármérséklő, amelynek köszönhetően míg idén Európában és Észak-Amerikában az előző évekhez képest magas volt a jégkárok mértéke, addig nálunk csekélyebb. Évente több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer, amely a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat ugyancsak védi.
Országos adatok
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint idén a rendszert országosan 96 napon át kellett bekapcsolni. A NAK által kiépített rendszernek ez volt a hatodik üzemelési éve. A működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból ad évente legfeljebb 1,8 milliárd forintot. Az utolsó olyan évben, amikor még nem állt fel az országos rendszer, tehát 2017-ben 72 ezer hektáros kárt jelentettek be a gazdák, addig a sok csapadékot, zivatart, szélsőséges időjárást hozó idei év védekezési időszakában csak valamivel több, mint 30 ezer hektárnyit.
Ágfalva szenvedett
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az idei szezonban 35 napot működött a rendszer, összesen 904 órát. A legtöbbet júliusban volt bekapcsolva, 13 napot és 285 órát. Áprilisban és májusban inkább a zivatarok, a villámárvizek okoztak gondot a gazdáknak, a két hónapban egyedül Ágfalva kapott egyszer öt percig búzaszem méretű darabokat. Júniusban a 23-án a forró levegőre érkező front hozott heves, viharos széllel, nagyobb szemű jéggel és felhőszakadással kísért zivatarokat, a rendszer pedig 250 órát volt bekapcsolva. A legtöbbet a Soproni járásban, 53-at. Ebben a hónapban Mosonszentmiklóst és újfent Ágfalvát verte el a jég.
Nyolcperces pokol
A júliusi időjárás szélsőségesen alakult, egymást követték a szupercellás zivatarok, összesen 285 órában volt bekapcsolva a rendszer, a legtöbbet, ötvenet a Soproni járásban. A hónap során Rábaszentmiklóst, majd a hónap végén Hegyeshalmot érte a jég, utóbbi helyen nyolc percig zuhogott cseresznye nagyságú jég. Augusztus első fele mentes volt a jégkártól, viszont 5-én a hidegfrontot kísérő szupercellák kiterjedése és magassága rekordot döntött. Szeptember csendes volt, az első két hete és a vége száraz, csapadékmentes. Összesítve: a jégkár elleni rendszert a szezonban a legtöbbször, 37 alkalommal a Soproni járásban kellett bekapcsolni.
