Az előrelátó települések időben megreformálták intézményeiket Győr-Moson-Sopronban

Takarékoskodni segítenek a természeti energiák

2017-ben készült el Győr-Moson Sopron megye klímastratégiája, amelyben megállapították, hogy a lakosság 2,5 millió tonna környezetet terhelő káros anyagot bocsát ki, miközben a megyében lévő erdők 134 ezer tonnát képesek elnyelni. Hogy mit tehetünk a helyzet javításáért, erről nemrégen a megyei önkormányzat és az Europe Direct győri irodája szervezésében civil szervezetek, klímavédelemmel foglalkozó cégek, önkormányzatok cseréltek tapasztalatot. Három olyan település polgármestere is megosztotta tapasztalatait, akik nem az energiaválság kezdetekor, hanem már sokkal korábban kezdtek a takarékosság, az energiahatékonyság témakörével foglalkozni.

Lassan minden intézményen lesz napelem

Sopronhorpács fejlesztése közel húsz évre nyúlik vissza. A fejlesztéseknél a megújuló energiaforrásokra helyezték és helyezik a hangsúlyt a mai napig is. Talabér Jenő 2003 óta látja el a polgármesteri feladatokat a településen. Mint mondta, a legfontosabb cél, hogy az ott élő emberek életkörülményeit javítsák, intézményeiket fenntartsák, működtessék. Azon gondolkodtak, milyen fejlesztéseket tudnának megvalósítani, mert akkor még nem voltak elérhetőek pályázati lehetőségek, mint manapság. A polgármester először szélerőmű parkot szeretett volna hozni a szeles településre. Ehhez befektetőket keresett, információkat gyűjtött, rengeteg energiát fektetett a megvalósításba, az elképzelés azonban nem tudott megvalósulni, mert nem kaptak kvótát. 

A fordulópontot a településfejlesztési pályázatok megjelenése hozta. Ezekkel a típusú lehetőségekkel eddig nem látott beruházások indulhattak el és valósulhattak meg. Közben a megújuló energia források közül kiemelten támogatták a napenergia termelést. Már 2013 áprilisában indítottak egy akkreditált képzést a környék villanyszerelőinek a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel. 

– A szövetség segítségével felvettük a kapcsolatot egy kimondottan napelemes pályázatokat készítő céggel, hogy amint lehetőség adódik, részt tudjunk venni a megjelenő pályázatokban. Rövidesen az önkormányzat épületére 17,5 kilowattos, az iskola épületére 12, 5 kilowattos napelemet terveztünk és pályáztunk 19 millió forintra. A hiánypótlások után pályázatunk támogatást nyert. 2018. május 25-én fejeződött be a beruházás, majd 2018. november 18-án megtörtént a próbaüzem – idézte fel a történteket a polgármester, majd részletezte az eredményeket is: – Mivel télen kezdett el működni a napelem rendszer, kezdeteben a termelés elenyésző volt. 2019 azonban meghozta a várt eredményeket. A napelemek működése által az iskola villanyszámlája mindössze 1836 forintra rúgott, ami a rendszerhasználati díjból állt. A következő év is hasonlóan alakult annak ellenére, hogy ahol lehetett, villannyal váltottuk ki a gázt. Bojlereket, ételmelegítőt, villanytűzhelyeket vásároltunk. A gázfogyasztásunk tetemesen csökkent. Az önkormányzati épületen belül található az orvosi, a fogorvosi, a védőnői rendelő. Az éves elszámoló számla itt is a napelemek többlet termelését mutatja. Tavaly energiatakarékos villanyradiátorokat vásároltunk az egészségügyi részre, továbbá, az önkormányzatnál klímarendszerrel segítettünk rá a fűtésre, amivel jelentősen tudtuk csökkenteni a gázfogyasztást és annak költségét. Látva a napelemek működésének pozitív hatásait, önkormányzatunk tavaly az éves elszámolás megtartása miatt időben megkérte az EON-tól az engedélyeket a fennmaradó intézményekre, azaz a bölcsődére, kultúrotthonra, az óvodára és a sportöltözőre is. A TOP-os pályázatoknak köszönhetőn megvalósult egy minibölcsöde építése is, amire szintén napelem került, 2022 decemberében pedig pályázatot nyertünk a kultúrotthon napelemeire. Az óvodára szerelt napelem januártól működik, a sportöltözőre szánt rendszerhez még várjuk a pályázatot. Amennyiben ez utóbbi is megvalósul, úgy büszkén mondhatom majd, hogy Sopronhorpács valamennyi intézményén napelem termeli az áramot – szögezte le Talabér Jenő polgármester.

A felújítások visszaadták a falu önbecsülését

Győrsövényházon szép természeti környezetben áll az egykori Fricke-kastély, amelyben ma az iskola, az óvoda, a konyha, valamint a Waldorf-iskola és -óvoda működik. 1860-ban Fricke György egy jól prosperáló gazdaságot működtetett, kastélyt épített. Az 1900-as évek elején élte fénykorát a gazdaság. A hányatott sorsú épület energiahatékonyságáról sok jót nem lehetett elmondani, az idők során kastély jellegét is elveszítette. 2020-ra szigetelték a falakat, a tetőt, a padlót, az épületnek pedig megpróbálták visszaadni a kastély formáját. 

– Ennek a beruházásnak óriási a jelentősége. Számunkra nem csak energetikai beruházás volt. Sikerült visszahozni egy kicsit a nagymúltu épület formáját, ezzel visszaadni a falu önbecsülését, a régi gondolkodást, az előrelátást. Korszerű szigetelésű fa ablakokat építettünk be, tetőt cseréltünk, a napelemeket úgy helyeztük el, hogy a kastély megközelítésekor ne látszódjanak – számolt be a fejlesztésről Hokstok Imre polgármester, aki arról is beszélt, hogy a falu fejlődését a letelepült vállalkozások is segítik. Az egyik pályázott és pénzt nyert egy napelem parkra, ahol 284 darab napelemet telepítettek, de már újabb cég jelentkezett, hogy újabb napelem parkot létesítene a településen. Az önkormányzat is megnyert egy Leader pályázatot, amiből a polgármesteri hivatalra kerülnek napelemek, de a vannak fiatalok, akik háztartási kiserőműveket telepítenek. Mintha egyik fejlesztés hozná a másikat.

Az adott lehetőségeket ki kell használni

– Kunsziget épített és természeti környezete rendkívüli, mivel a mosoni Duna tizenhét kilométer hosszan mossa határát. Feladatunk ezen értékek, valamint az emberi lét védelme, ezért Kunsziget elkötelezett a klímavédelem terén és a biodiverzitás megvalósításában is – szögezte le Lendvai Ivánné Cserődi Mária polgármester. – Nagyon fontos a levegő és víz védelme, ezért településünk évtizedekkel ezelőtt elindult ezen az úton. Említeném az 1996-ttól meghirdetett Virágos Magyarországért mozgalmat. Lehet mondani, hogy egy virágos utca kevés a biodiverzitáshoz, de ugyanakkor az első lépés az emberekben az igény megteremtése arra, hogy a saját házunk udvarán, az előkertekben, majd a házunk előtti területen, majd a településen és annak határában is rend legyen. Nagy örömömre minden család bekapcsolódott ebbe a tevékenységbe. Így indultunk azon az úton, amelyen arra törekedtünk, hogy a lehető legkevesebb levegőszennyezést okozzunk. Kunszigeten ipari üzemek is vannak, amelyek közel kétezer munkavállalónak nyújtanak munkahelyet. Nagy körültekintést igényelt, amikor zöldmezős beruházásban megvalósítottuk az ipari üzemeket, majd napjainkig továbbfejlesztettük ezeket. Arra is törekednünk kellett, hogy az összes szolgáltatást megteremtsük az itt élők és a falunkban munkahelyet találók számára – mondta a polgármester.

Kunszigeten nagyfokú takarékosság jellemzi az intézmények működtetését. A 2000-es évek elején újították fel az iskola tetőszerkezetét, ablakokat cseréltek, majd ahogy jöttek a lehetőségek, sikerült napelem, majd 2016-ban a levegő-levegő hőszivattyús rendszert kialakítani. 

– Két darab 75 wattos kültéri egységet állítottunk üzembe. Egy is elég lenne az iskola fűtéséhez, de ha valami probléma van, a másik azonnal szolgálatba tud állni. Mind a gáz, mind a régi karborobot kazán rendelkezésre áll az iskolában, hogy ha valami probléma lenne a jelenlegi rendszerrel, azonnal indíthatók legyenek. A takarékoskodást szolgálja az égők energiatakarékos ledvilágításra cserélése, a mosdók, wc-k felújítása. Az új tartályok felszerelésével a víz felhasználását csökkentettük jelentősen.    

 A 2014-ben elkészült Tündérkert Óvodában faapritékos, illetve gázkazán biztosítja a fűtést. A régi kazánokat kondenzációsra cserélik, és faaprító gépet vásároltak, ami lehetővé teszi a kazán fűtését a közterületek tisztítása során összegyűjtött ágak ledarálásával. Az óvodában az energia takarékosság miatt klímakészülékeket helyeztek el, amely ugyan villamos energiát használ napelem nélkül, de ugyanakkor jobban időzíthető a csoportszobákban a fűtés. Pár éve készült el a Tündérkert Bölcsőde, aminek fűtése szintén hőszivattyúval történik, az energiát pedig napelem szolgáltatja, bízzunk benne. A kultúrházat is jóval az energetikai válság előtt, 2010-ben újították fel. Napelemek, klímák, hőszigetelés, faablakok cseréje szolgálja a takarékosságot.

– Jelenleg futó pályázatunkkal az egészségház korszerűsítést oldjuk meg, a legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazva. Az épület külső hőszigetelését végezzük, a nyílászárók cseréjét, a  tetőt részben felújítjuk, padlófűtéssel oldjuk meg a fűtést hőszivattyúkkal. Pályázatunk a napelem telepítést is tartalmazza. A sportöltözőnket is felújítottuk és napelemek kerültek rá két éve. Cseréltük az ablakokat, szigeteltük az épületet, víztakarékos berendezések kerültek a mosdókba – sorolta a polgármester a folyamatban lévő fejlesztéseket, majd leszögezte: – Mindig megpróbáltunk előre tekinteni. Szakmérnökökkel, energetikusokkal a jövőbe mutató megoldásokat keressük. Igyekezünk mindig a legkorszerűbb technikai, műszaki megoldásokat alkalmazni. A takarékos gazdálkodásra törekedtünk. Arra, hogy a lehető legolcsóbban oldjuk meg a feladatainkat a természet erejét kihasználva, mert akkor jut pénz más fejlesztésre. A pályázatok nagyon sokat segítettek nekünk. Kevesebbe kerül ugyan az intézmények energiaigénye, de jelentősen érint bennünket az energia árak emelkedése, hiszen a napelemeink által megtermelt energia nappal használható fel. Amikor éjszakai fűtés kell, vagy esetleg nem süt a nap, akkor mi is a hálózatból vásároljuk. Ezért célunk energiaszigetek létrehozása, hogy a megtermelt  energiát saját magunk tudjuk tárolni és felhasználni. Erre még nincs kiforrott megoldás, de jó volna önállóvá válni. Kérdés számunkra, hogy a természeti erőket, nap és szél által megtermelt  energiát hogyan tudom úgy összegyűjteni, hogy azokban az időpontokban is szolgálja a település energia ellátását, amikor ezek az erők nincsenek vagy kevésbé vannak jelen. Megoldás lehet az energiasziget, az energia közösség létrehozása. Ebbe az ipari üzemeket is szeretnénk bevonni. Közösen gondolkodunk az cégekkel arról, hogyan lehetne a természet erejét kihasználva a település energiaellátását biztosítani. Szélerőmű park tervezését kezdtük tizenöt-húsz évvel ezelőtt. Érvényes szerződésünk van terület használatra. Bízunk abban, hogy lehetőség lesz a szélerőművek felállítására. Óriási lehetőség rejlik még  az önkormányzati tulajdonú, vízjogi engedéllyel rendelkező termálkút kihasználásában. A termálvizet tudnánk használni egy kisebb fürdő céljára, ezt követően pedig fűtésre és mezőgazdasági célokra. Jelen pillanatban ez még beruházó hiányában nem valósult meg, de azt gondolom, hogy a jövő útja ez. Az energiatakarékosság lehetősége adott Kunszigeten. Akár a termálvíz, a szél és napenergia felhasználására. Ezeknek a tárolására keresünk lehetőséget és szeretnénk élen járni a megvalósításában – összegezte a lehetőségeket  Lendvai Ivánné Cserődi Mária.