Elmaradtak az országot beterítő zivatarrendszerek - Győr-Moson-Sopronban is isszuk ennek a levét

 Ha Perunál hideg az óceán, nálunk száraság van

- Egymást erősítő folyamatok végeredményét tapasztaljuk - kezdte elemzését lapunknak Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa, viharjelző és agrometeorológiai szakértő. - Az időjárást mindig globálisan kell nézni. Idén a szokásosnál északabbra tolódott a nedves léghullámok pályája. A mérsékelt szélességek, így hazánk nedvességutánpótlása jórészt a trópusokról származik, ahol az óceánok nagy felületen párologtatnak. A Csendes-óceán keleti medencéjében két éghajlati jelenség, az El Nino és a La Niña váltogatja egymást. Tavaly ősz óta az utóbbi az aktív. Hatalmas területen fejti ki hűtő hatását, ezért jelenleg Peru térségében az átlagosnál hidegebb a tenger vize, így kevesebbet párologtat, ami miatt nálunk kevesebb a csapadék.

A szélsőség mindig jellemezte a Kárpát-medence időjárását, de 120 adataiból kiszűrheti némi tendencia.

- A népi időjárási megfigyelés szerint Medárd után gyakran esik. Ennek az a magyarázata, hogy a csapadékkal telített talajból felszálló nedvességből lesz eső. Ám a fordítottja is igaz: a száraz földből nem kerül fel nedvesség a magasabb légrétegekbe. Most ez a helyzet - osztotta meg lapunkkal Kovács Attila agrometeorológiai szakértő. - A környező országokban is hasonló a helyzet, aszály van, mindenütt csak a fellobbanó tüzeket látjuk. Az elmúlt években többnyire akadt nyaranta két-három olyan, az egész országot beterítő zivatarrendszer, amely 10-20-40 milliméter esővel öntözte meg a földeket. Idén ezek elmaradtak.

Hol a zöldár?

Kérésünkre külön áttekintettük az Észak-Dunántúl helyzetét: május-júniusban volt eső, az jól jött a kalászosok virágzásának, a káposztarepce fejlődésének, aztán június 10. óta szinte semmi. A kukorica gyökere akár egy-két méterre is lenyúlik, fel tudná venni a vízben oldott tápanyagokat, ha lenne miből. December közepe előtt volt két hét, amikor bőven jött csapadék, aztán áprilisig nulla, különösen a március volt száraz. Így nem töltődtek fel a talajok mélyebb rétegei, ennek isszuk a levét. A május-júniusban szokásos árhullámok szintén évek óta hiányoznak. Persze nem ennek rombolása hiányzik, de a zöldárra szükség volna, például a halak ívásához. 

Romboló emberi tevékenység

- Bizonyára a klímaváltozás hatását is érezzük, de a szélsőség mindig jellemezte a Kárpát-medence időjárását, ezek a hatások összegződnek. A tájhasználat is sokat változott az utóbbi egy-két évszázadban, gondoljunk a beépített, lebetonozott területek növekedésére, vagy a mocsarak lecsapolására, a fokgazdálkodás megszűnésére - hangsúlyozta Kovács Attila. (A fokgazdálkodás az ember és a természet harmonikus együttélésén alapuló, jól és hatékonyan működő gazdálkodási rendszer - a szerk.)

Négy százalékos csökkenés

Az agrometeorológiai szakértő hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz-húsz évben a nedves és száraz évek váltakoztak egymással, nincs ebben rendkívüli. Éves szinten aszályosak voltak az 1940-es, háborús évek, vagy éppen az 1990-es évek eleje, aztán 2000, majd a rengeteg esőt hozó 2010 után rendkívül száraz volt 2011, 2012. Az 1901 óta tartó feljegyzések alapján az országos éves csapadékösszeg kicsit csökkenő tendenciát mutat, négy százalékosat, tette hozzá. 

Az elmúlt 90 napban a megyében Mosonmagyaróvár környékén az átlagosnál több eső esett, Sopron mínuszban van 60 milliméterrel, Rábaköz 40-50 milliméterrel. Szintén gond az egyenetlen elosztás, előfordult, hogy néhány kilométeres eltéréssel tapasztalhatunk bőven csapadékos és csontszáraz vidéket.