Sopron és Győr környéke porzik: életükért küzdenek a növények

Az év első három hónapjában rendkívül kevés csapadék hullott hazánkban, ami már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszályhoz vezetett. Ráadásul beköszöntött a meleg, napos idő, ami fokozza a párolgást. Éjszakánként viszont fagyok veszélyeztetik a korai gyümölcsfák bimbóit, délen virágait, és a rendkívül száraz talajfelszínek is hozzájárulnak a jelentős lehűléshez. Rég nem látott csapadékhiány uralja a tájat.

– A növények egyik napról a másikra élnek. A tavaszi árpa, facélia szinte ki sem keltek, alig látszanak, de az őszi vetések sincsenek jó állapotban. A talajvíz nagyon alacsonyan található, a homokos talajokon különösen rossz a helyzet. A magas árak miatt eleve óvatosan műtrágyáznak a gazdák, a kevesebb kiszórt pedig a bemosó csapadék hiánya miatt rosszabbul hasznosul, rontva a későbbi termésátlagokat. Úgy tűnik, hogy az egész évre jellemző lesz a súlyos aszály – festett sötét képet lapunknak Szabó Lajos megyei főfalu- gazdász. 
 

Tartósan vízhiányos időszak 
 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdettek ki március 21-i kezdettel. Már szinte az egész országban 40 százalék alatti a talaj nedvességtartalma, a napokban pedig tovább folytatódik a száradás. Az ilyen korai aszály szokatlan: tavaly jóval később, június végén rendelték el a tartósan vízhiányos időszakot. Ezalatt a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jogosultak. Legfeljebb 100 hektáron, hektáronként 120 milliméter vizet szánhatnak locsolásra. 
 

Sopron és Győr környéke porzik 
 

Roszik Róbert, a sopron-kurucdombi állomás meteorológusa a Kisalfölddel közölte: a téli hónapok kevés csapadéka, a sok szeles nap nagyon kiszárította a talajt megyeszerte, így a légköri aszályhoz a talajok felső rétegeinek majdnem teljes kiszáradása is párosult. A felső 20 centiméterből 22–27, a felső fél méterből 50–60, egy méterből 60–77 milliméter nedvesség hiányzik (további részletek a táblázatban). A megye legszárazabb része Sopron és Győr környéke, míg Mosonmagyaróvár térsége, ha lehet ilyen kijelentést tenni, a legnedvesebb, de még ez is igen száraznak számít. A met.hu elemzése hozzáteszi, hogy egy esetleges tavaszi vagy nyári szárazság során lehetnek ennek a nedvességhiánynak igen komoly következményei, mert ilyen helyzetben a növények az alsóbb talajrétegből sem tudnak kellő mennyiségű nedvességet felszívni. Elszórt, kis mennyiségű csapadékra keddtől van kilátás, a hét második felében viszont már számottevő mennyiség is hullhat. 
 

Csapadék nélküli évkezdet 
 

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérőállomásainak adatai szerint januárban nagyjából 65 százalékkal, februárban pedig 36 százalékkal hullott kevesebb csapadék az átlagosnál. Az Országos Vízjelző Szolgálat jelentése alapján a Duna nagymarosi szelvénye felett a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a hét elején 4,3 km³ volt, ami az elmúlt 20 éves időszak ugyanezen napjára vonatkozó átlag- értékének csupán mintegy fele. A Duna érkező vízhozama az időszakra jellemző középérték alatti, 1200–1300 m³/s körüli. A Rába, Marcal, Répce, Lajta vízjárása hetek óta lényegében változatlan jellegű; az időszakra jellemző sokéves átlagértékek csak mintegy harmada-negyede.