2020.10.01. 07:46
Győri természeti kincskereső – Szent Vid-domb, az érintetlen természet varázsa – fotók
Győr négy védett természeti területének egyike a Szent Vid-domb (1982 óta) Bácsa és a Mosoni-Duna ölelésében.
Forrás: Nagy Gábor
Fotó: NAGYGABOR
Zöld kampány
A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.
Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.
Győri természeti kincskereső
- Győri Természeti Kincskereső – Olvasóink a győrszentiváni homoki erdőt, a Püspökerdőt és a Radó-szigetet helyezték a dobogóra – fotók
- Fedezzék fel a győri természeti kincseket, majd szavazzanak! – 30 galéria
- Győri természeti kincskereső – A Püspökvár kertje – fotók
- Győri természeti kincskereső – Fatelepítési magánakció Mákosdűlőn – fotók
Az egykori domb
Az eltelt közel négy évtized ellenére viszonylag kevesen ismerik. Pedig nehéz olyan zöldterületet találni a városban, ahol ennyire az érintetlen természet varázsa vár ránk. Első körben tisztázzuk a domb kifejezést.
„Tomka Péter régész vezetésével ásatások történtek. A kutatásoknak köszönhetően tudjuk: Árpád-kori település volt anno itt. S honnan jön a domb kifejezés? XIII. századi elődeink tudatosan a környék legmagasabb pontjára építették falujukat, hogy az árvíz ne pusztítsa el az értékeiket” – hallottuk Bárány Istvántól, Bácsa önkormányzati képviselőjétől. A középkori település utolsó maradványait a töltés mellé állították mementónak.
Szent Vid-domb, az érintetlen természet varázsa
Mesél a múlt
Ezen a csodás, körülbelül 60 hektáros, Natura 2000-es védettséget élvező természeti helyen nem csupán a rég-, a közelmúlt is mesél. A töltéshez közeli legelőkön több száz marhát, lovakat, kondában disznókat tartottak a gazdák. Az emberek szénáért, tűzifáért jártak ide. Utóbbi azonban nem jelentette ám egész fák kivágását.
„A botlófüzek ágait tudatosan úgy darabolták, hogy a fa később ki tudjon hajtani. Ez gyerekkoromban bevett szokás volt, az asszonyok pedig gyakran mostak a közeli holtágban” – elevenítette fel emlékeit Bárány István, miközben az egyik széles törzsű fűzfára mutatott. Az akár 150 éves példány még biztosan meleget adott elődeinknek hideg téli éjszakákon.
„Izzik a galagonya ruhája”
A Szent Vid-domb kisebb madárparadicsom – mi kacsapárokat láttunk látogatásunkkor –, akad tanösvény is, amelynek táblázása a közeljövőben megvalósulhat. Ezekben a szeptemberi napokban a vadnövények közül az őszi kikerics – népies nevén az őszike – virágzik és ahogy zseniális költőnk, Weöres Sándor írta, „izzik a galagonya ruhája” is.
Győri természeti kincskereső
- Győri Természeti Kincskereső – Olvasóink a győrszentiváni homoki erdőt, a Püspökerdőt és a Radó-szigetet helyezték a dobogóra – fotók
- Fedezzék fel a győri természeti kincseket, majd szavazzanak! – 30 galéria
- Győri természeti kincskereső – A Püspökvár kertje – fotók
- Győri természeti kincskereső – Fatelepítési magánakció Mákosdűlőn – fotók
- Győri természeti kincskereső – Révfalui platánsor – fotók