„És még Bambi is kapható!” – a legendás üdítőt a győri és az ásványrárói szikvízüzemben is palackozták

Az idő szépítette meg?

„Az volt az igazi, de szerettem” – írta Papp Ilona. Sándor Zsuzsa árnyalta a képet („az emlék jó, de bizti bűnrossz volt”), hozzátette, hogy állítólag kátrányból készítették (erre a sokat vitatott pontra két bekezdéssel lejjebb visszatérünk), s Olvasónk a legendás dalt is megidézte 1959-ből.

Nos, a Bambi lehet, hogy közel nem volt olyan finom, mint amennyire az idő megszépítette a narancsos, citromos, málnás ízvilágot, ám Kovács Eszter slágere, a „Pancsoló kislány” napjainkban is fülbemászó: „Jaj, úgy élvezem én a strandot, Ottan annyira szép és jó, Oly sok vicceset látok, hallok, És még Bambi is kapható!”.

Győrben és Ásványrárón is töltötték

Az első Bambikat hazánk történelmének egyik legsötétebb időszakában, a szovjet segítséggel „épített” pártállami diktatúra kezdetén, 1947-ben palackozták. A magyar szocialista élelmiszeripar első „ikonját” minden boltban lehetett kapni. Azért, hogy soha ne fogyjon el az üzletekből, rövid időn belül vidéki nagyvárosokban, sőt, kisebb települések szikvízüzemeiben is dúsították a Bambi „lelkét” adó narancs-, citrom- és málnalé koncentrátumot.

A gyümölcstartalomba most ne menjünk bele, régen ez nem volt divatos kérdés. Így fordulhatott elő – ahogy egyik Olvasónk, Forró József megjegyezte hozzászólásában –, hogy Győr közelében, a szigetközi Ásványrárón is gyártották mindenki kedvencét. Erről több korabeli Kisalföld cikk szintén tudósít.

Kellemetlen mellékíz

A Bambi cukortartalma 12 százalékos volt, ami jócskán túltesz a régi Coca-Colán és a Pepsin. Utóbbi üdítők kalóriatartalmát sokat „karcsúsították” a gyártók a 2000-es években. A közhiedelem szerint a Bambi kátrányból készült, mert néha ehhez hasonló ízt lehetett érezni benne. Ez azonban nem igaz, az üdítő nem tartalmazott kátrányt.

A kellemetlen mellékízt az okozhatta, hogy a narancsolaj összetevő a szavatossági idő lejárta után terpénesedett. 1947-től a hatvanas évek elejéig narancs ízű Bambit gyártották, majd NDK-ból érkezett gépsorok bevetésével bővült a kínálat. Előbb citromos, aztán málnás, végül erdei gyümölcsös ízesítéssel.

Mágikus palackok

1961. július 14-én „Bambigyár” címmel jelent írás lapunkban. A győri szikvízüzemben – a palackozás a Belvárosban történt, a mai színházzal szemben, a Teleki és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán – egy gépen nyolc óra alatt 1800 két és fél decis üveg telt meg narancs-, citrom és málnaízű szénsavas üdítővel. Ha szükség volt rá – márpedig nyáron ez sokszor előfordult –, két műszak alatt több mint tízezer csatos üveget készítettek három géppel.

„Ezekről a gépekről aligha lehet elmondani, hogy korszerűek, hiszen minden üveget külön, kézzel szabályozva kell tölteni” – írtuk közel 60 éve. Utólag is jár tehát a tisztelet a Bambi készítőknek. Rengeteget dolgoztak, hogy a strandon a mágikus palackokat szorongassák a fiatalok és az örökifjúk.