Mihályi bohócjárás: Korommal kenték meg a lányokat, asszonyokat - Fotók, videó

Ötszáz éves hagyományt tartanak életben a mihályi legények, amikor húshagyó kedden korommal kenik meg a helyi lányok és asszonyok arcát. A Bohócjárás alakoskodó farsangi népszokás, eredete a XV.-XVI. századig vezethető vissza. Valószínűleg német nyelvterületről, Burgenlandból érkezett a településre. Egyedülálló a Rábaközben, más településeken ugyanis nem vonul a mihályihoz hasonló kompánia. Csitei Gábor polgármester elmondta: a résztvevők mind férfiak, legények és gyerekek.

- A Bohócjárást egészen az 1990-es évek végéig tartották a faluban, aztán abba maradt. 2006-ban indítottuk újra a táncos közösséggel. Azóta minden korosztály megismeri és aktív részese. A menet tagjai például a magyar ruhások, a bohócok, a menyasszony és vőlegény, a koszorúslány, a drótostót, a tollas zsidó. És persze a hamuzsákosok, akik korommal kenik meg az elébük kerülő hölgyeket. A cél a télkergetés, illetve a bőségjóslás és a rontásvédés-ismertette Csitei Gábor.

A legények jól végezték a dolgukat, hiszen senki nem volt előlük biztonságban, aki útjukba került. Kentek a boltban, a téeszirodán, a postán, de a Községháza dolgozóit is bekormozták. Ahogy a piaci árus, a babakocsit toló anyuka, vagy az óvónők, tanárnők is bekormozódtak. A bohócjárókat az intézményekben meg is vendégelték, étellel, itallal kínálták.

Csitei Gábor büszkén jegyezte meg, hogy a helyi értéktár után a megyei értéktárban is helyet kapott népszokásuk. Idén a Hagyományok Házának munkatársai is részt vettek a Bohócjáráson és filmen örökítették meg a történteket. "Az intézmény jó gyakorlatok tárházába kerül be a Bohócjárás, ahol bárki megnézheti, megismerheti"-tette hozzá.

A legények szívesen vesznek részt a bohócjárásban. Pongrácz Balázs gyerekkora óta "kormoz". "Őseinktől örököltük és visszük mi is tovább a hagyományt. A lányok örülnek neki, szívesen veszik, de az is előfordul, hogy elfutnak előlünk"- mondta.

A vármegyei értéktár leírásában olvashatunk bővebben a Bohócjárásról. Eszerint a Bohócjárás Mihályiban a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kötődő alakoskodó szokás. Ilyenkor egy furcsa „lakodalmas menet” járja a falu utcáit. Minden házhoz betérnek, és meghívják a lakosságot az esti Bohóc-bálba. Ők a „bohócok”. Jellegzetes maskarákba öltözve vonulnak, a szokáshagyomány által meghatározott, kötött menetben: elől megy két “Magyarruhás”, rajtuk nincs álarc, ők adják át a meghívót a bálba. Őket követik párokban a „Menyasszony” és a „Vőlegény”, a „Koszorúslány” és a „Vőfély”, az „Öregasszony” és a „Kéményseprő”, a „Tollas Zsidó” és a „Drótostót”, a „Medve” és a „Medvetáncoltató”, végül a „Harmonikás”. Ők tizenhárman nem hagyhatják el a helyüket a menetben. Énekelve, viccelődve masíroznak. Tartozik hozzájuk két „Kapuugráló” is, akik jó előre futnak a menettől és beugrálnak a kerítéseken a házakhoz. Rettegett résztvevői a bohócjárásnak a négy „Hamuszsákos”, akik mindenkit megkergetnek, és bekormozzák az arcukat. A női és férfialakokba is fiatal mihályi legények bújnak, így mindenki álarcot visel, hogy ne legyen felismerhető. A bohócjárás hatalmas ricsajjal, zenebonával együtt járó egész napos program.