Öveges-kincs a raktár mélyéről: a győri Rómerben keltek életre a kísérletek - Fotók, videó

Országos program adott apropót szombat délután arra, hogy a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum megmutassa, nemcsak kövek és festmények jelenthetik egy múzeum gazdagságát, hanem a tudomány és ipartörténet területén is bőven van gondozandó érték. A múzeumhoz 2018-ban került, összesen kilenc banánosdoboznyi Öveges József-hagyaték feltérképezésével Mészáros Péter fizikatanárt bízták meg.

– Tizenhetedik alkalommal vett részt A Múzeumok Őszi Fesztiválján a Rómer. Az idei mottó: Jövő! Menő! Múzeum – tudomány és technológia. Így kapcsolódtunk az országos tematikához azzal, hogy van egy ilyen alvó gyűjteményünk – mondta Ráth Kata, a múzeum programszervezője. – Már tavaly szerettük volna megmutatni egy ilyen kísérletezős előadással, de az energetikai válság ellehetetlenítette. Akár hagyományt is lehetne ebből az alkalomból teremteni, mindig más területét kidomborítva az Öveges-gyűjteménynek. 

A hagyaték feltérképezésével megbízott Mészáros Péter fizikatanár a szombati rendezvényen nemcsak beszélt a fizikus televíziós személyiség életéről, győri, valamint péri kötődéseiről, hanem kísérletekkel is ápolta a kivételes elme szellemi örökségét. Természetesen előkerült Heki kutya, az áramlástan, de „emberfelgyújtás” is történt az interaktív előadáson, amelyen nemcsak olyan gyermek vett részt, aki Öveges nagybátyjáról elnevezett intézménybe járt, de olyan is, aki még élőben láthatta kísérletezni az első tudománynépszerűsítő „celebet” – ahogy az előadó nevezte. 

Mészáros Péter arról álmodik, hogy egyszer Győrben egy Kísérlet Múzeum állíthat emléket a piarista szerzetes tanár munkásságának, aki az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 

– Nem véletlen, hogy az Öveges József Kárpát-medencei Fizika Verseny is mindig itt zajlik – az idei tanévben harmincharmadik alkalommal –, de egykori tanítványai is élnek itt Győrben. A sok apró győri kötődésű mozaikdarabkát érdemes lenne koncentrálni egy Kísérleti Múzeumban, ahol lenne helye a feldolgozott hagyatéknak, valamint a hozzá kapcsolódó győri ipartörténeti és pedagógiatörténeti fejezetek megmutatásának is. 

Mészáros Pétertől olyan műhelytitkokat is megtudhattunk, mint hogy Öveges, bár népszerű volt, rettegett vizsgáztató hírében állt. Egyszer tették meg érettségi bizottsági elnöknek, akkor azonban a fél osztályt megbuktatta, így soha többé nem kérték érettségiztetni. A kor egyetlen létező csatornáján képernyőre kerülni pedig olyan hírnevet jelentett, amelyet sokan próbáltak meglovagolni, és egy-egy kísérleti eszközért vagy ötletért cserébe előnyhöz, ismertséghez jutni általa. Ő azonban meglehetős integritással állt ellen az érkező nyomásnak: miközben egyszerű diákkérdésekre kedélyesen válaszolt, sok levélre egyszerű hűvösséggel reagált. 

Jövőbe látását mi sem igazolja jobban, mint hogy húsz évvel az első science centerek, tudománynépszerűsítő központok előtt már azok szükségességéről beszélt, ezért részben neki is köszönheti létrejöttét a győri Mobilis vagy a mosonmagyaróvári Futura. 
Az egyelőre digitalizálatlanul porosodó hagyaték tizenkétezer oldal iratból és néhány tárgyból áll. Mészáros Péter elmondta, nemcsak az aláírásán látszott tükröződni, hogy kivel milyen viszonyban van, de a legtöbb iratán a címe is szerepelt azzal a kéréssel, hogy ha a papír elkallódna, a megtaláló szolgáltassa vissza. Félt ugyanis, hogy valami fontosat elhagy – a sokszorosítás és digitalizálás kora előtt. Adások forgatókönyvei, vázlatok, rajzok, levelezések és még kiadatlan kézirat is található a győri anyagban. Ahogy Péter mondja, mindezek sorsa még nyitott kérdés.