Egész évben tartsuk az Európai Hulladékcsökkentési Hét felhívását - Mutatjuk a praktikákat, amikkel spórolhatunk is

– A hulladék a modern emberi világ egyik jelentős problémája, amely a modern iparosodással jelentkezett, amikor megjelent a tömegtermelés és vele együtt a tömegfogyasztás. Óriási mértékben megnőtt a hulladék mennyisége, megváltozott összetétele. Manapság olyan hulladéktípusokról is beszélünk, amelyek régebben nem voltak. Gondoljunk a műanyagokra, amelyek kiváló műszaki anyagok, de környezetvédelmi szempontból kihívást jelentenek, mert nem bomlanak le, ezáltal, vagy pedig épp azáltal, hogy lebomlanak és mikroműanyagok kerülnek a környezetbe gondokat okozhatnak – elemezte a helyzetet dr. Torma András docens, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének vezetője. – A világ egészét tekintve folyamatosan emelkedik a keletkező hulladék mennyisége. Ha fajlagosan nézzük, akkor azt látjuk, hogy a fejlettebb környezeti kultúrával rendelkező országokban elkezdett stagnálni az egy főre jutó hulladék mennyisége, mert felismerték, hogy amit korábban eldobtunk, az nem mind hulladék, hanem egy haszonanyag – szögezte le a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy más szempontból nézve minden hulladékot egyszer meg kellett termelni, ahhoz nem csak nyersanyag, de energia is kellett, amit a hulladékkal együtt kidobunk az ablakon, vagyis nem „csak” a hulladékkal terheljük a környezetet, hanem az egész folyamattal.

Az unió felismerte, hogy a hulladék egy értékes erőforrás, amit vétek eldobni, mert egyrészt pénzbe kerül a kezelése, másrészt pénzbe került annak idején a legyártása is. Létrehozták az európai jogrendben és ezt a magyar is átvette, az úgynevezett hulladék piramis megközelítést, ami a hulladékok kezelésének módjait mutatja be a környezet szempontjából legkedvezőbb megoldásoktól a legártalmasabbakig: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, energetikai hasznosítás és ártalmatlanítás.

– Az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik. Például egy ipari termelésnél úgy alakítjuk ki a termelési folyamatot, hogy lehetőség szerint hulladékszegény legyen. A lakosság kezében is nagyon nagy lehetőségek vannak a hulladék csökkentésére. A keletkező lakossági hulladék egyik meghatározó része csomagolási hulladék. Nagyon fontos, hogy tudatosak legyünk! Mindenki kezében ott vannak a kisebb nagyobb megoldások a hulladékcsökkentés terén. Nyitottak már csomagolásmentes boltok, de vannak olyan üzletek, ahol többször felhasználható szövet zsákokat vehetünk a termék vásárlásához. Ha nagyobb kiszerelésben veszünk terméket, az is csökkenti a csomagolási hulladék mennyiségét – sorolta az egyéni lehetőségeket dr. Torma András. – A hulladékpiramis másik fontos lépcsőfoka a hulladék újrahasználata. Ez lehet az eredeti funkciójában, vagy attól eltérően. Ha van egy PET palackunk, azt újra és újra meg tudjuk tölteni. Ha van egy szövet hulladékunk, abból lehet táskát, egyéb hasznos tárgyat varrni. Lassan egy kézműves iparág áll rá, hogy a hulladékból terméket készítsen. A hulladékot lehet anyagában újrahasznosítani, például a PET palackot összegyűjtve darálják és újra palackot készítenek belőle. De lehet energiaként is hasznosítani az égetőművekben, a belőle nyert energia elektromos áram termelésére, vagy akár fűtésre is fordítható. A piramis legalján a hulladék ártalmatlanítása áll, ami a legkevésbé kívánatos. Ez is történhet égetéssel, vagy lerakással. Most már komoly uniós előírások szabják meg, hány százalék hasznosítási arányt kell garantálni egy országon belül, hogyan kell folyamatosan csökkenteni a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét – szögezte le a tanszékvezető.

A teljes műanyag felhasználás 40 százaléka és a teljes papírfelhasználás 50 százaléka az Európai Unióban csomagolási célokat szolgál. Ezeknek a mennyiségeknek a jelentős része vész kárba, azaz végzi települési szilárd hulladékként. Ennek fényében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy 2030-ig minden csomagolóanyagnak újrahasznosíthatónak kell lennie, annak érdekében, hogy élettartamukat meghosszabbítva a kárba vesző mennyiséget csökkenteni lehessen.

Hogy mindenki a saját területén tud a hulladék csökkentésére figyelni, azt bizonyítja például a győrújbaráti Füles Családi Méhészet és Kertészet kezdeményezése is.

– Régóta elkötelezett vagyok a minél természetesebb, vegyszer mentes élelmiszerek termelésében és előállításában, s ezzel párhuzamosan kezdődött a környezettudatosságra való törekvésem. Már régóta érlelődött bennem, hogyan tudnánk hozzájárulni a hulladék csökkentéshez – árulta el Fülesné Bízó Henriett. – Ezért találtam ki, hogy ha valaki mézet szeretne vásárolni, hozhatja a saját üvegét, mi megtöltjük az általa választott mézzel és lemérjük a töltősúlyát. Ha valaki az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) dombornyomott, használt, de tisztára mosott üvegét hozza, azt csak átveszem és már adom is helyette a kívánt mézet. Mi majd itthon sterilizáljuk és újból felhasználjuk az üveget, ezáltal visszakerül a felhasználási körforgásba nullára csökkentve a hulladékképződést és még spórolni is tudnak a vevők, mert ha újra töltjük vagy OMME-s mézesüveget cserélünk be kedvezőbb mézárral, 100 forint kedvezménnyel számolhatnak. Így mindamellett, hogy környezettudatosak maradunk, spórolni is tudunk, ami mindenkinek jó – részletezte Henriett a vásárlás részleteit, de arról is beszámolt, hogy készítenek méhviaszos kendőket. –Számomra fontos, hogy egy természetes anyagba csomagolhatom az élelmiszereinket. Ez környezetbarát és akár egy évig is lehet használni, mert könnyen tisztán tartható. A méhviasz csodás antibakteriális hatással rendelkezik, talán ennek is köszönhető, hogy az ebbe csomagolt élelmiszerek hosszabb ideig frissen tarthatók, nem kell kidobni semmit – árulta el Henriett.