Kilencvenhét éve hunyt el Jászai Mari - Szerette Rábatamásit, ahol háza volt

Jászai Mari Ászáron született, 1850-ben. Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten.  

Felnőttként mindent megtett azért, hogy behozza a gyerekkorában elmaradt tanulás miatti hátrányt. Megtanult németül, angolul és franciául, a színpadra vitt műveket sokszor eredeti nyelven olvasta, és még a fordítással is megpróbálkozott. Imádta a könyveket, kislányként pedig azt hitte róluk, hogy csak egyetlen példány létezik mindegyikből.

Székesfehérváron lépett először színpadra, majd Kolozsvárra szerződött. 1872-ben lett a pesti Nemzeti Színház tagja, s egyévi megszakítással haláláig ott játszott. Jászai Mari 1907-ben vásárolt egy kis házat Rábatamásiban, ahol öccse kántortanító volt. Jelenleg az eredeti berendezési tárgyak, ereklyék és Jászai Mari számos szerepképe, levele látható az állandó kiállításon, amit a család kezel.

2009. tavaszán a Kisalföldben jelent meg cikk a Jászai család és a falu kapcsolatáról, A Jászaiak otthonuknak érzik címmel. Ebből kiderült, hogy a a Jászai család és Rábatamási sorsa 1882-ben forrt össze. Jászai József tanítóként került a faluba. Hozzá érkezett látogatóba Jászai Mari, és beleszeretett a kisközségbe. A Jászaiak azóta is otthon érzik magukat.

Jászai József nagy tekintélyű pedagógust választották iskolamesterré a községben 1882-ben. Jászai Mari színésznőnek testvéröccse volt az új tanító. A család azóta sem hagyta el a falut. A helyiek pedig büszkék a Jászaiakra, akik szerte az országban teszik ismertté lakóhelyük nevét. Jászai Mari gyakran, de évente egyszer minden bizonnyal eltöltött néhány napot testvérénél Rábatamásiban. A ma is Jászai-házként emlegetett lakást is a színésznő vásárolta meg öccsének. 1907-ben kelt levelében így írt: „Ha lesz egy olyan ház ott eladó, amelynek egy kis kertje vagy szérűje is van, azt megvesszük, Józsi, nektek.” Ma is Jászai-házként emlegetik, ahol számos, Jászai Marit idéző relikvia van kiállítva. A színésznő emlékiratai, ruhái, oklevelei, könyvei, koszorúi, bútorai, nagyon sok fénykép és egy Jászai Mari-szobor is. Ez utóbbi Bondor István alkotása és Az ember tragédiájának Évájaként ábrázolja. Mint kiderült, a Jászaiak szívesen töltötték szabadidejüket Rábatamásiban. Olyankor nagy összejöveteleket tartottak, énekeltek, beszélgettek.

Jászai József tehát 1882-ben lett tanító a településen. Őt fia, Ferenc követte 1924-ben. 1940-ben testvérét, Jászai Lászlót választották meg kántortanítónak. Számos történet kering a családtagokról ma is a faluban. Közvetlenségük, a szülőföldért való tenni akarás jellemezte valamennyiüket.

- Legjobban Jászai Lászlót ismertük, Jászai Mari unokaöccse volt - idézte fel a családtagokról emlékeit 2009-ben Varga Miklósné Mariska néni. - Ő igazgató-tanító volt az iskolában. Emberséges, a falut szerető, barátságos pedagógusként dolgozott nyugdíjazásáig. A Jászai család egyébként egy érdekes társaság volt, nagy család, sok gyerekkel, rokonnal. Volt egy kis földjük a községben, farmnak nevezték. Ott gyűltek össze, amíg az időjárás engedte, leginkább búcsúkor. Akkor aztán a fél falu hallgatta mulatásukat, énekeltek, muzsikáltak. Sokszor volt itt Joli néni is. Laci bácsi kezébe vette a harmonikát és már dalolta is: „Kidőlt keresztfának nem köszön már senki” vagy „Fizetek, főúr”. A falubeliek nagyra tartották a Jászaiakat, és büszkék vagyunk rá, hogy otthonuknak mondják Rábatamásit.

A rábatamási házon kívül még egy ingatlan kötötte Jászai Marit Sopron vármegyéhez. Igaz, a szolgagyőri földeknek csak nem sokkal halála előtt lett tulajdonosa. 1922-ben ünnepelték a színésznő nemzeti színházi tagságának ötvenedik évfordulóját. A kormány a jeles alkalomból 10 hold földről szóló adománylevelet nyújtott át neki. Évekig aztán csak papíron lett birtokos Jászai Mari. 1925 májusában írta naplójába: „Szép jutalom. Itt függ a fejem fölött azóta is berámázva... a földbirtokom. Kéttenyérnyi papiros. Én pirulok, ha ránézek, nem azok, akik adták.” Ugyanebben az évben, októberben került nevére az adománybirtok. Ő azonban ekkor már beteg volt. Öccsét, Józsefet bízta meg, hogy intézze a földek sorsát, értékesítse vagy adja bérbe.