Kitüntették a tabudöntögető román történészt

A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője.

A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta:

meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek.

Kifejtette:

szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani.

Úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar-román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott.

Arra a felvetésre, hogy az elismerést a Trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint -, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte

a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára.

Úgy vélekedett: a múlt fájdalmaira – és nemcsak a magyarok esetében – nem a múltban kell megoldást keresni, hiszen a történelmet nem lehet megváltoztatni, hanem a jövőben.

Kiemelte: a történelem felgyorsult, a változások egyre gyorsabban következnek be, és lehet, hogy egy-két nemzedék múlva már nagyon furcsának fognak tűnni ezek a 19-ik századi nemzeti viták.

Hozzátette: ő az egységesülő Európai Unióban hisz, ahol nem leszek határok.

„Végül is mindannyian európaiak vagyunk, hasonlítunk egymáshoz, a problémáink sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a más földrészen élők problémáihoz” – mondta Lucian Boia.

Arra a kérdésre, hogy hol kell keresni a magyar-román megbékélés kiinduló pontjait, a professzor azt mondta: lehet, hogy naiv, de ő összességében inkább jónak tartja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat. Elismerte, hogy vannak történelmi viták, de azokat a két nép történészeinek kellene feloldaniuk, ahogyan a franciák és németek is tették.

Arra a felvetésre, hogy éppen a tankönyvekben is jelen lévő különböző történelemszemlélet örökíti át egyik nemzedékről a másikra a román-magyar szembenállást, Lucian Boia kifejtette: sajnos a történelem nem egy abszolút igazság tudománya, hanem a megtörtént valóság utólagos értelmezése, amit a szerző nézőpontja, kultúrája, ideológiája is befolyásol.

Hozzátette:

maga sem tartja szerencsésnek, hogy Európában annyiféle történelemértelmezés létezik.

A magyar és román történészeknek szerinte meg kellene egyezniük legalább a lényeges kérdésekben, hogy kialakítsanak egy – ha nem is hivatalos, de legalább – európai szemléletű történelemírást.

„Én megírtam azt a történelmet, amiben hittem, tisztességesen írtam, megpróbáltam úgy értelmezni a dolgokat, hogy közben óvakodtam a különféle ideológiáktól és főleg a szélsőséges nacionalizmustól, ami annyi rosszat tett: ez az én munkám. Jó lenne, ha meg tudnám változtatni a világot, ha jobbá tudnám tenni, de sajnos nincs ilyen hatalmam”

- összegezte a román történész.

Zákonyi Botond laudációjában rámutatott: Lucian Boia kisebb-nagyobb vihart kavaró esszéköteteiben nem újraírja a történelmet, hanem újragondolja, más megvilágításba helyezi a történelmi eseményeket. Nincs különösebb jelentősége, hogy Boia a trianoni centenárium évében vehette át a magyar állami kitüntetést, mert az tavaly is időszerű volt, jövőre is aktuális lenne, de ebben az évben összesűrűsödik mindaz a problémahalmaz, amit trianoni traumáként szoktak emlegetni, és a magyarok problémáit nagyon jól „oldják” Boia munkái – mutatott rá Magyarország bukaresti nagykövete.

Lucian Boia 1944-ben született Bukarestben, 1967 óta tanít a Bukaresti Tudományegyetem történelem karán, amelynek 1990 óta professzora. Több tucatnyi (román, angol és francia nyelvű) történelmi esszékötet és monográfia szerzője, a legnagyobb visszhangot keltő sikerkönyvei közül több – Történelem és mítosz a román köztudatban, Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig, Az Első Világháború – ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések, Hogyan románosodott el Románia, Miért más Románia, Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek – magyarul is megjelent.

Kivételes munkásságát Németország is állami kitüntetéssel ismerte el: Lucian Boia 2018-ban kapta meg a német érdemrend érdemkeresztjének lovagi fokozatát.

Borítókép: Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete (j) átadja Lucian Boia román történésznek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségén 2020. január 21-én. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adományozta Lucian Boia kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként.